Donald Trump füstölgő puskacsöve

"Bármilyen rossz is a Fehér Ház memoranduma - és az valóban nagyon rossz -, a teljes valóság minden bizonnyal még annál is sokkal rosszabb" - állapította meg a Lawfare nemzetbiztonsági jogi szakblog szerzőgárdája Donald Trump és Volodimir Zelenszkij telefonbeszélgetésének leiratáról, amire az idézett mondatban memorandumként hivatkoznak. Akik nem ismernék a kiadványt, azoknak mondom, hogy ez alapvetően egy rendkívül kimért, megfontolt szakblog, ami igyekszik fölülemelkedni a szekértáborharcon.

De az ő szerzőgárdájuk is csak ugyanarra tudott jutni, mint minden más, a témában megnyilatkozó jogász, aki nem közvetlenül Donald Trumptól kapja a fizetését: a két elnök beszélgetéséről kiadott leirat füstölgő puskacső, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok elnöke egy idegen országgal összejátszva az amerikai elnökválasztás befolyására készült.

És ez valóban csak a jéghegynek víz alól kibukkant csúcsa, ahogy arra a Lawfare szerzőgárdája is utalt. Ennél sokkal terhelőbb bizonyítékok is előkerülhetnek még, például abból a belső feljelentésből, amit egy felháborodott titkosszolga küldött a titkosszoglálatok legfőbb belső ellenőrének, Michael Atkinsonnak. A feljelentést Atkinson megalapozottnak és annyira terhelőnek találta, hogy a szabályok szerint a törvényhozás illetékes bizottságait is értesítette a létéről - csak hogy aztán Donald Trump igazságügyi minisztériuma kötelező érvényű szakvéleményében megtiltsa a Nemzeti Hírszerzési Főigazgatónak, hogy megossza azt a törvényhozókkal. Trump és bizalmasa, a semmilyen hivatalos posztot be nem töltő Rudy Giuliani ugyanis több hónapja gyakorol nyomást az új ukrán elnökre, hogy Trump légből kapott, többszörösen cáfolt vádjai alapján indítsanak vizsgálatot legfőbb demokrata riválisa, Joe Biden alelnök ellen.

A Fehér Ház weboldalán közzétett, hangfelvétel híján ki tudja, mennyire pontos leirat alapján Trump a kötelező udvariassági körök után azonnal belecsapott a lecsóba:

Trump: Az Egyesült Államok nagyon jó volt Ukrajnához. Nem mondanám, hogy ez feltétlenül kölcsönös, mert történnek dolgok, amik nem jók, de az Egyesült Államok nagyon-nagyon jó volt Ukrajnához.

Amire válaszul Zelenszkij némi hálálkodás után rátér a bizniszre: Ukrajna szívesen venne még amerikai tankelhárító fegyvereket - Javelineket, amiket az USA Trump döntése alapján 2017 óta ad el az ukránoknak, hogy feltartóztathassák az orosz agressziót. Ekkor Trump félbeszakítja, hogy "[u]gyanakkor szeretném, ha tennének egy szívességet, mert az országunk sok mindenen van túl, és Ukrajna sokat tud erről".

THIS. IS. QUID. PRO. QUO. - vagyis "ez már valamit valamiért", reagálta erre a Twitteren Mimi Rocah jogász professzor, volt szövetségi ügyész, aki szerint "minden valamire való szövetségi ügyész vádat emelne" már csak a Fehér Ház által közölt leirat alapján is.

De milyen szívességet kért Trump, hogy a saját szavaival éljek? Két dolgot is.

  • Először is azt, hogy Ukrajna segítsen annak a bizonyítékokban rendkívül szegény összeesküvés-elméletnek a feltárásában, mely szerint valójában nem is az oroszok, hanem ukránok törték fel a Demokrata Párt szervereit, amelyek Trump szerint valahol Ukrajnában lehetnek. Megemlítette a Crowdstrike nevű kiberbiztonsági céget, amelyik a szervereket átvizsgálta, és amelyről Trump minden alap nélkül azt gondolja, hogy egy ukrán oligarcha tulajdona.
  • Másodszor pedig azt, hogy indítsanak nyomozást Joe Biden és a fia, Hunter ellen. "A másik dolog, sokat beszélnek Biden fiáról, hogy Biden állította le a nyomozást, és ezt sokan próbálják kideríteni, szóval ha bármit tudnának kezdeni az Igazságügyi Miniszterrel [mármint Trump miniszterével, William Barral], az nagyszerű lenne" - mondta. Magyarán arról beszélt, hogy szeretné, ha az amerikai igazságügyi miniszter egy idegen hatalom segítségével nyomozhasson legfőbb hazai riválisa után megalapozatlan, többszörösen cáfolt vádak alapján.

Trump itt Viktor Sokin volt ukrán legfőbb ügyész elbocsátására utalhatott

__________________

UPDATE 2019. 09. 27.: A fenti sort, ami majd a következő bekezdésben folytatódik, még csak a leirat olvasása után, a whistleblower jelentésének nyilvánosságra hozatala előtt írtam. A whistleblower, akinek a jelentése kirobbantotta a botrányt, a sajtóértesülések szerint a CIA egyik igen jól felkészült, az ukrán belpolitika rejtelmeiben jártas elemzője lehet, ő úgy értékelte, hogy ez a kijelentés valójában Sokin utódjára, Jurij Lucenkóra vonatkozik, aki maga is elég különös figura. Ő az, aki saját bevallása szerint is többször találkozott Rudy Giulianival, Trump semmilyen hivatalos tisztséget be nem töltő magánügyvédével, majd ezek után a leplezetlenül trumpista The Hill című online lapnak azt nyilatkozta, hogy Sokint azért távolították el, mert Hunter Biden után nyomozott, az amerikaiak kijevi nagykövete, Marie Louise Yovanovitch egy listát adott át neki azokról, akik nem nyomozhatnak. Mindezt idén márciusban, az ukrán elnökválasztás idején. Lucenko jogi végzettség nélkül, a regnáló elnök Porosenko embereként lett legfőbb ügyész, akkor mondta ezt, amikor már elég nyilvánvaló volt, hogy főnöke elveszíti a választást. Az interjúban ezért sikerrel be is feketítette a jelenlegi elnök, Volodimir Zelenszkij egyik emberét, mondván az a demokraták kérésére adott ki terhelő adatokat Paul Manafortról, Trump egykori kampányfőnökéről. Lucenko aztán két hónappal később, amikor már azért lobbizott az új elnöknél, hogy ne rúgják ki az állásából, minden márciusban tett terhelő állítását visszavonta. Most pedig folytatódjék az eredeti cikk.

__________________________

, amiért Biden személyesen is lobbizott, és amit az amerikai kormányon túl az európai kormányok, az IMF, a Világbank és az amúgy most Zelenszkijt támogató korrupcióellenes ukrán civil szervezetek is követeltek. "Úgy hallottam, hogy volt egy ügyészük, aki nagyon jó volt, és leállították, ami nagyon nem igazságos" - mondta Trump. Az elnök azokra a szélsőjobboldali amerikai médiából indult elméletekre hivatkozhat, mely szerint Joe Biden azért lobbizott Sokin eltávolításáért, mert Sokin a Burisma nevű ukrán gázipari cég után nyomozott, amiben 2014-től Hunter Biden igazgató tanácsi tag volt.

Valójában Sokinnal szemben az egyik kifogás pont az volt, hogy valójában parkoltatta a Burisma elleni nyomozást - ahogy sok más korrupciós ügy vizsgálatát is. Többszörösen megerősített tény, hogy Sokin eltávolításakor már hónapok óta nem történt semmi az ügyben, aminek a fókuszában amúgy olyan bűncselekmények voltak, amelyek még Hunter Biden IT-tagsága előtt történtek. Hunter Biden még Sokin alatt se volt meggyanúsítva, Sokin utódja, az időközben már szintén kirúgott Jurij Lucenko pedig minden gyanú alól tisztázta is őt, ezt ő maga is megerősítette. (Mondjuk nem sokkal ezelőtt meg azt állította, hogy az amerikai nagykövet tiltotta meg neki a nyomozást, hogy aztán visszavonja ezt az állítást, amit az amerikai külügyminisztérium amúgy felháborodottan cáfolt. Ez van, ebben a sztoriban hemzsegnek a szarfejek.)

Mindezek - hangsúlyozom, a Fehér Ház által kiadott dokumentumban leírtak - alapján Donald Trump

  • nehezen félreérthető utalást tett rá, hogy szívességet vár az amerikai támogatás fejében;
  • az a szívesség pedig az volna, hogy Ukrajna túrjon fel valami mocskot legfőbb elnökválasztási riválisáról;
  • vagyis egy idegen ország segítségét kérte az amerikai elnökválasztás befolyásolására.
Volodimir Zelenszkij és Donald Trump nem túl jó hangulatú találkozója az ENSZ csúcson szeptember 25-énFotó: SAUL LOEB/AFP

Maga Zelenszkij, aki kedden a Vice beszámolója alapján leginkább vígjátékba (Zelenszkij szerepében Sacha Baron Cohen, Trumpéban Will Ferrell) illő közös sajtótájékoztatón próbálta védelmébe venni az amerikai elnököt, akin országa biztonsága múlik:

"Azt hiszem olvasták szöveget. Sajnálom, de nem akarok belefolyni demokratikus nyílt választásba. Amerikai választásba" - mondta tört angolsággal, fájdalmas képet vágva Zelenszkij. "Hallották, szerintem jó telefonbeszélgetésünk volt. Normális volt, sok mindenről beszéltünk. Úgy hiszem, és maguk olvasták, senki sem taszigált"
"Nem volt nyomás" - vágott közbe Trump - "Mellesleg, tudja, hogy nem volt nyomás".

Zelenszkij egyik tanácsadója - aki mellett nem állt ott Trump - ugyanakkor azt mondta az ABC-nek, hogy az ő meggyőződésük szerint a Biden-ügy kitárgyalása feltétele volt annak, hogy Trump egyáltalán felhívja Zelenszkijt. "Nyilvánvaló volt, hogy Trump csak akkor fog tárgyalni, ha a Biden-ügyről is beszélnek. Ezt az ügyet rengetegszer felvetették. Tudom, hogy az ukrán illetékesek így értették" - mondta.

Túl rövid a cikk??? Akkor most foglaljuk össze röviden (lol), hogy mi is történt az elmúlt hónapokban!

Amilyen végtelenül egyszerű ez a történet - az Egyesült Államok elnöke országa pénzügyi hatalmával visszaélve megpróbált rákényszeríteni egy másik államfőt, hogy a hatóságaival indítson nyomozást a politikai riválisa ellen -, annyi minden történt pár hónap alatt, hogy attól már bonyolultnak látszik. Tegyük hát időrendbe a dolgokat a Lawfare segítségével, ha már elvégezték helyettünk a munkát:

2018. március 20: Peter Schweizer, a szélsőjobboldali Breitbart újságírója frissen megjelent könyvében mindenféle gyanút fogalmaz meg Hunter Biden ukrajnai tevékenységével kapcsolatban.

2018. augusztus 13: Trump aláírja a 2019-es költségvetési év honvédelmi kiadásait engedélyező törvényt, aminek része 250 millió dollárnyi, Ukrajnának szánt hadisegély is. A törvény egyik kitétele szerint az abban foglalt forrásokat tilos "bármilyen olyan ténykedésre fordítani, mely Oroszország a Krím feletti szuverenitásának elismeréseként értelmezhető". Trump a törvényt kihirdető közleményében külön kiemeli, hogy ezt a kitétel nem korlátozhatja külpolitikáját - vagyis fenntartja a lehetőségét, hogy elismerje Krím orosz megszállását.

2018. augusztus 27: a leplezetlenül trumpista PJ Media arról ír, hogy a Schweizer könyvében Hunter Bidennel szemben megfogalmazott gyanú "központi témája" lesz a 2020-as elnökválasztásnak.

2019. március 20: A Hill című, szintén Trump-párti orgánum újságírója, John Solomon beszámolója szerint Jurij Lucenko ukrán legfőbb ügyész szerint a még Barack Obama által kinevezett amerikai nagykövet, Marie Louise Yovanovitch átadott neki egy listát azokról, akik ellen nem indíthat nyomozást. Az amerikai külügyminisztérium "teljes kitalációnak" minősíti Lucenko nyilatkozatát, amit Lucenko egy hónappal később, 2019. április 18-án vissza is von. De mielőtt ezt megtenné, Trump, Giuliani és trumpista média teljes gőzzel kezdi tolni a Biden-sztorit:

2019. március 20:

"John Solomon: Ahogy az orosz összejátszás halványul, az ukrán összeesküvés Clinton megsegítésére felbukkan" - közli a Twitteren Trump a Hill újságíróját emlegetve.

2019. március 22:

Előbb Rudy Giuliani tweeteli ki, hogy mindenki nézze Dan Bongino műsorát a Fox Newson, mert ott "elemzés lesz némi valódi összejátszásról Hillary, Kerry és Biden emberei, és ukrán ügynökök között, hogy pénzt szerezzenek és befolyásolják a 2016-os választást. Bongino maga arról ír, hogy "Joe Bidennek SOKAT kell majd magyarázkodnia Ukrajna miatt. SOKAT".

2019. március 23: A Fox News vendégül látja Peter Schweizert, aki azt állítja, hogy Hunter Bidennek korrupt ügyletei voltak Ukrajnában.

2019. április 1: John Solomon a Hillen megjelent cikkében arról ír, hogy alaposabban ki kéne vizsgálni Bidenéket, és egy nyomozás "rémálom" lenne az idősebb Bidennek.

2019. április 7: Giuliani a Fox News vendégeként már arról beszél, hogy az igazságügyi minisztériumnak kéne kivizsgálnia Bidenék ukrajnai ténykedését.

2019. április 25: Trump a kampányrendezvényein is gyakorta fellépő Sean Hannitynek adott interjújában azt mondja, hogy igazságügyi minisztere, William Barr "hihetetlen" és "nagy" gyanúsítgatásokkal szembesült, melyek szerint ukrán források szivárogtathatták ki egykori kampányfőnöke, Paul Manafort zavaros ukrajnai ügyeit - Manafort a 2014-ben elkergetett oroszbarát elnök, Viktor Janukovics tanácsadója volt, és eltitkolta a jövedelmét -, hogy segítsék Hillary Clinton kampányát.

2019. május 1: Már a New York Times is beszámol a trumpista média kampányáról, egyben arról is, hogy Giuliani többször is személyesen tárgyalt New Yorkban Jurij Lucenko ukrán legfőbb ügyésszel Bidenék szerepéről, ezek során Lucenko beszámolója szerint egyszer "izgatottan hívta Trumpot, hogy beszámoljon az elhangzottakról".

2019. május 9: A New York Times értesülései szerint Giuliani Ukrajában készül tárgyalni az ottani kormánnyal arról, hogy nézzenek utána "Donald Trumpot nagyon is érdeklő ügyeknek", köztük Hunter Biden üzleteinek. Giuliani maga "a nyomozásba való beavatkozásként" jellemzi szerepét, amire szerinte "minden joga megvan".

2019. május 11: A Washington Post beszámolója szerint a kritikák hatására Giuliani lemondja tervezett ukrajnai látogatását.

2019. május 14: Most Giuliani jár Sean Hannitynél, akivel arról beszél, hogy Hunter Biden sztorija "könyörög a nyomozásért. Ha ezt nem nyomozzák ki, akkor nincs igazság ebben az országban".

2019. május 16: Jurij Lucenko Ukrajna legfőbb ügyészeként kiadott hivatalos nyilatkozatában közli, hogy semmilyen bizonyíték nincs bármilyen törvénytelenségre Joe vagy Hunter Biden ellen

2019. május 19: Trump azt mondja a Fox Newsnak, hogy Viktor Sokin volt ukrán legfőbb ügyészt Joe Biden nyomására rúgták ki, mert a fia, Hunter után nyomozott.

2019. június 21:

Giuliani Twitter-üzenetben sürgeti Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy indítson nyomozást "a 2016-os választásba való ukrán beavatkozás, illetve amiatt, hogy Biden állítólag megvesztegette Porosenko elnököt [Zelenszkij hivatali elődjét]".

2019. június 22: Az ukrán Hvjilja hírszájt szerint nem az előző napi tweet volt az első alkalom, amikor Giuliani nyomást próbált gyakorolni Zelenszkij kormányára.

2019. július 22: A Buzzfeed beszámolója szerint Giulianival kapcsolatban álló amerikaiak lobbiztak Ukrajna kormányánál azért, hogy indítsanak nyomozást Joe Biden ellen. Még aznap Viktor Sokin, a 2016-ban kirúgott ukrán legfőbb ügyész azt állítja, hogy azért rúgták ki, mert Hunter Biden és a Buriszma ellen nyomozott. Ukrán korrupcióellenes szakértők szerint valójában Sokint részben pont azért váltották le, mert a Buriszma-ügyet se volt hajlandó vizsgálni.

2019. július 25: Az ukrán kormány közleménye szerint Donald Trump telefonon gratulált Zelenszkijnek a választási győzelméhez. A közlemény szerint "Donald Trump meggyőződése, hogy az új ukrán kormány gyorsan javítani tud Ukrajna imázsán, és lefolytatja azokat a korrupciós vizsgálatokat, amelyek akadályozzák az USA és Ukrajna együttműködését".

2019. július 29: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közli, hogy az Egyesült Államok álláspontja szerint a Krímet vissza kell csatolni Ukrajnához.

2019. július 30: Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter arról beszél egy interjújában, hogy hite szerint Trump és Zelenszkij között "normális személyes kapcsolatban" lesz.

2019. július 31:

Giuliani New Yorkban találkozik Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel. A találkozót Klicsko elmondása szerint Giuliani kezdeményezte.

2019. augusztus 12: Bejelentés érkezik a titkosszolgálatok legfőbb belső ellenőréhez, Michael Atkinsonhoz, aki hitelesnek és oly mértékben aggasztónak találja az abban foglaltakat, hogy arról a törvényhozás illetékes bizottságait is tájékoztatná.

2019. augusztus 21: A New York Times részletesen beszámol arról, hogy Giuliani ismét azt sürgette az ukrán kormánynál, hogy nyomozzanak Biden ellen. Beszámolnak róla, hogy ennek érdekében az amerikai külügy segítségével nem sokkal Trump és Zelenszkij telefonbeszélgetése után Madridban találkozott az ukrán elnök képviselőjével, Andrij Jermakkal.

2019. augusztus 22: Giuliani az NBC Newsnak elismeri, hogy a külügy kötötte össze Jermakkal.

2019. augusztus 28: a Politico beszámolója szerint Trump befagyasztotta az Ukrajnának szánt 250 millió dolláros hadisegélyt, és utasította nemzetbiztonsági stábját, köztük John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadót, hogy vizsgálják felül a segélyt, hogy azt valóban "az Egyesült Államok legjobb érdeke szerint használják-e fel". Bolton aznap amúgy Kijevben tárgyal az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Olekszandr Danyiljukkal, aki szerint tárgyalásaikon nem esik szó a hadisegélyről.

2019. augusztus 29: Kinevezik az időközben leváltott Jurij Lucenko utódját, Ruszlan Rjabosapkát, Zelenszkij volt kabinetfőnök-helyettesét.

2019. szeptember 1: Az ukrán kormány kommünikéje szerint Mike Pence és Zelenszkij az Ukrajnának nyújtott "katonai-technikai segítségnyújtásról és az energiaipari együttműködésről tárgyalt".

2019. szeptember 2: Pence az AP kérdésére tagadja, hogy Biden szóba került volna az előző napi találkozón. Azt mondja, hogy a téma "Trump elnök küszöbön álló döntése [volt] az anyagi támogatás utolsó részletéről".

2019. szeptember 3: A szenátus kétpárti ukránbarát csoportja "mély aggodalmát" fejezi ki a hadisegély befagyasztása miatt.

2019. szeptember 5: A Washington Post szerkesztőségi jegyzetében azt írja, hogy Trump azért tartja vissza a hadisegélyt, mert ki akarja kényszeríteni, hogy az ukrán elnök nyomozást indítson Joe Biden ellen.

2019. szeptember 9: A képviselőház három bizottsága, a külügyi, a titkosszolgálati és a kormányzati ellenőrzési is vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy Trump és Giuliani valóban nyomást gyakoroltak-e az ukrán kormányra annak érdekében, hogy az egy Biden elleni nyomozással támogassa újraválasztási kampányát. Még ugyanezen a napon Michael Atkinson, a titkosszolgálatok legfőbb belső ellenőre levélben tájékoztatja a titkosszolgálati bizottság demokrata elnökét és legmagasabb rangú republikánus tagját a hozzá érkezett bejelentésről és arról, hogy a Nemzeti Hírszerzési Igazgató (DNI) az ő ajánlása ellenére sem gondolja, hogy meg kéne osztani a bizottsággal a feljelentést.

2019. szeptember 10: Adam Schiff, a hírszerzési bizottság demokrata elnöke felszólítja a DNI-t, hogy küldje meg a feljelentést.

2018. szeptember 11: A Politico beszámolója szerint Trump engedélyezi az ukrán hadisegély elutalását.

2019. szeptember 13: Schiff hivatalos idézést küld a DNI-nak, hogy adja át az iratokat.

2019. szeptember 17: A titkosszolgálatok legfőbb belső ellenőre újabb levélben közli a titkosszolgálati bizottsággal, hogy nem ért egyet a DNI döntésével.

2019. szeptember 18: a Washington Post jelentése szerint a feljelentés része Trump egy külföldi államfővel folytatott megbeszélése és egy annak során tett ígéret.

Trump aznap arról ír a Twitteren, hogy a közvélemény-kutatások szerint milyen alacsony egy alkotmányos vádeljárás támogatottsága.

2019. szeptember 19: A képviselőház titkosszolgálati bizottsága zárt ajtók mögött meghallgatja Michael Atkinsont, aki nem árul el részleteket a feljelentésről. Ugyanakkor kiderül, hogy az igazságügyi minisztériumnak is szerepe volt abban a döntésben, hogy a jelentést ne küldjék el a képviselőknek.

Trump közben arról tweetel, hogy senki se gondolhatja, hogy annyira hülye lenne, hogy egy ilyen telefonhívásban bármilyen oda nem illőt mondana. A Post közben megtudja, hogy Trump és Zelenszkij telefonbeszélgetése lehet az, amiről a feljelentésben szó van.

2019. szeptember 20:

Trump arról ír a Twitteren, hogy milyen hülyén fogják érezni magukat a demokraták, amikor nyilvánosságra hozza "tökéletesen rendben levő és tiszteletteljes" beszélgetése leiratát. Közben embere, Rudy Giuliani a CNN műsorában azonnal rávágja a kérdésre, hogy kérte-e az ukrán hatóságoktól a Biden elleni nyomozást, hogy "hát persze, hogy kértem". Az ukrán hírszájt, a Hvjilja közben arról ír, hogy az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete, Steven Pifer azt tanácsolta Zelenszkijnek, hogy hízelegjen Trumpnak, keressen win-win szituációkat, ne hagyja figyelmen kívül az amerikai törvényhozást és óvakodjon Rudy Giulianitól.

2019. szeptember 21:

Trump továbbra is arról tweetel, hogy milyen hülyének fognak tünni a demokraták, ha nyilvánosságra kerül a beszélgetése Zelenszkijjel. A Wall Street Journal közben megírja, hogy a beszélgetés során Trump "kb. nyolcszor" sürgette Zelenszkijt, hogy működjön együtt Giulianival a Biden elleni nyomozásban.

2019. szeptember 22:

Trump arról ír, hogy az igazi sztori Hunter Biden. Az Ukrán külügyminiszter közben biztosítja az ukrán sajtót, hogy nem volt semmilyen nyomásgyakorlás Trump részéről.

2019. szeptember 23: A Post beszámolója szerint Trump egy héttel a Zelenszkijjel folytatott beszélgetése előtt utasította kabinetfőnökét az ukrán hadisegély és egy másik, 141 millió dolláros segély befagyasztására.

Trump aznap utal rá először, hogy nyilvánosságra hozhatja a beszélgetés leiratát.

2019. szeptember 24:

Trump a Twitteren jelenti be, hogy nyilvánosságra hozza a telefonbeszélgetés leiratát. De ezzel se tudja megelőzni, hogy a képviselőház demokrata többsége megindítsa ellene az alkotmányos vádeljárást.

2019. szeptember 25: Tényleg nyilvánosságra hozzák a leiratot, a részletekért görgessenek vissza a cikk elejére.

2019. szeptember 26: Miközben ezt írom, a Trump cselekedeteit nemzetbiztonsági kockázatnak értékelő, ezért feljelentést tevő titkosszolga feljelentésének egyes részleteit is nyilvánosságra hozzák, erről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.