Trócsányit részben azért kaszálták el Brüsszelben, mert fegyverkereskedőket adott ki Oroszországnak

Tegnap jött a nagy hír Brüsszelből: az Európai Bizottság jogi szakbizottsága gyakorlatilag blokkolt a magyar és a román biztosjelölt kinevezését. A hivatalos közlések szerint Trócsányi esetében „összeférhetetlenséget” állapítottak meg, méghozzá az eddigi információk szerint az ügyvédi irodája miatt.

A Momentum által közzétett dokumentumok szerint Trócsányi írásban állította a bizottságnak, hogy 2014 és 2019 között a résztulajdonában lévő Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda „nem vállalt kormányzati megbízásokat”, miközben 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda a Miniszterelnökséggel kötött szerződést, amely alapján egy paksi bővítésről szóló perben a magyar kormányt képviselte, és jogi tanácsadást is végzett a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

A Politico ma reggel kirakta annak a levélnek a részletét, amelyet a jogi szakbizottság elnöke küldött az Európai Parlament elnökének, és amelyben megindokolta Trócsányi elutasítását. Így már hivatalos forrásból is lehet tudni, hogy a négy kifogás közül három valóban az ügyvédi irodára vonatkozik és ezek közül az egyik a paksi szerződés. A lent látható dokumentum szerint azonban felmerült egy merőben eltérő természetű probléma is Trócsányival szemben, a következő négy pont közül a második:

  • A biztosjelölt többszörös és egyértelmű részvétele a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában. 
  • A kapcsolatai Oroszországgal, különösen az igazságügyi miniszterként vitt szerepe olyan orosz gyanúsítottak kiadatásában Oroszországnak, akiket később elengedtek, az USA kiadatási kérései ellenére.
  • Igazságügyi miniszterként vitt szerepe a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda és Paks2 közti szerződésben, amely az összeférhetetlenségi záradék ellenére jött létre. 
  • A Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda egyik társtulajdonosának kinevezése az Igazságügyi Minisztérium tanácsadójának akkor, amikor a biztosjelöltnek még 12,6 százalékos tulajdonrésze volt a cégben.

Amire a jogi szakbizottság utal, az a Direkt36 által feltárt, több szempontból is rendkívüli történet. A magyar rendőrség és az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) közös akciójában Budapesten elfogtak két orosz fegyverkereskedőt. Ezt követően hosszú bírósági csatározások jöttek, mivel az Egyesült Államok, majd Oroszország is kérte kiadatásukat. Az orosz kiadatási kérelem később érkezett, mint az amerikai, több sebből vérzett és még a magyar ügyészség is az amerikai kiadatás mellett érvelt. A Trócsányi László vezette magyar Igazságügyi Minisztérium (IM) mégis elutasította az Egyesült Államok kérelmét és 2018. augusztus 10-én Moszkvába küldte a fegyverkereskedőket arra hivatkozva, hogy orosz állampolgárok. Szeptember elejére már mindketten szabadlábon voltak

„A gyanúsított fegyverkereskedők szabadon engedéséről szóló hírek csak megerősítik mély aggodalmunkat, miszerint nem fognak valódi igazságszolgáltatással szembenézni” - kommentált az amerikai nagykövetség a Direkt36-nak. A DEA megbízott igazgatója pedig azt mondta: „A magyar rendőrség és az amerikai Kábítószer-ellenes Hatóság teljes mértékben együttműködött a közös akció során, és hogy ezeket a személyeket nem adták ki az Egyesült Államoknak, frusztráló és kiábrándító. Ezek a személyek komoly, csúcskategóriás nemzetközi fegyver- és drogkereskedők.”

Itthon egyre megszokottabb és elfogadottabb, hogy a kormány a szövetségeseinkkel szemben az oroszoknak kedvez, de Brüsszelből nézve érthető a kérdésfeltevés: érdemes-e bővítési biztosnak kinevezni olyan embert, aki ilyen módon működött együtt az EU (és a NATO) bővítését hevesen ellenző Oroszországgal. Trócsányi szerint politikai döntés született, amelyet jogi úton próbál megtámadni.