A múlt héten tudta meg a fehérorosz sajtó, hogy még áprilisban a helyi KGB előállította a Roszatom exportvállalátának egyik munkatársát. 

Az ügyben indított nyomozás iratai egy Telegram csoportban, azaz egy titkosított üzenetek küldésére alkalmas csetszobában jelentek meg. A Roszatom és a fehérorosz hatóságok is elismerték azóta, hogy a dokumentumok valódiak, de nem akarták kommentálni a történteket. 

A dokumentumok szerint a fehérorosz szolgálatok tetten érték Oleg Zinovjevet, aki éppen kenőpénzt vett át egy orosz és egy fehérorosz vállalat munkatársaitól. A pénzért cserébe a cégek által gyártott szellőzőberendezést helyezték el az Asztravetsz településen épülő új atomerőműbe. Zinovjev felelt az új erőmű szellőztető- és tűzoltórendszeréért.

Az erőmű nagyjából ugyanaz a típus - VVER-1200 - mint amit Paksra készül építeni a Roszatom. A különbség az lenne, hogy a paksi változatnak az EU-s előírásoknak is meg kell felelnie, és sok jel mutat arra, hogy az európai változat tervei még nincsenek készen, és ezért nem kezdődött el a paksi építkezés.

Oleg Zinovjev az Atomsztrojexport munkatársa volt, vagyis ugyanannak a cégnek dolgozott a fehéroroszországi beruházáson, amely Paks 2 építését is elnyerte. A cég a Roszatom leányvállalata, száz százalékban a Roszatom tulajdona. 

Zinovjev a kenőpénzért cserébe eltekintett a szükséges biztonsági ellenőrzésektől, és így megfelelő engedélyek hiányában engedte beépíteni az őt lefizető cégek szellőztetőberendezését. A technikát azóta kicserélték, és minden érintettet kirúgtak. Az erőművet 2013-ban kezdték építeni, és a terv szerint már idén novemberben beindítanák.

Zinovjev egy belső ellenőrzéskor lett gyanús, a vizsgálatot állítólag maga az építtető kezdeményezte, és a fehérorosz hatóságok nyomoznak az ügyben.

2016-ban már volt egy nagy műszaki probléma ugyanezen az építkezésen. Akkor a több mint két évig épülő reaktortartály félig-meddig kicsúszott a daru kengyeléből, miközben a helyére akarták emelni, és a szerkezet egy része a földnek csapódott. A fehéroroszok hosszas vita után elérték, hogy új reaktortartályt kapjanak, bár a Roszatom szerint az apró sérülések nem jelentettek volna gondot az üzemeltetésnél, mert csak a festékréteg jött le egy kicsit. A Roszatom szerint akkor a darut kezelő alvállalkozójuk hibázott.

A paksi építkezés szerepel Vlagyimir Putyin októberi budapesti látogatásának napirendjén is. A magyar hatóság továbbra is várja az új erőmű terveit a Roszatomtól. Ezek leadása után 15 hónapjuk lesz megvizsgálni a terveket, és ha rendben találják őket, akkor kiadhatják a hivatalos engedélyeket. 

Ekkor kezdődhet majd csak az érdemi munka Pakson, vagyis 2022 előtt aligha kezdődik a beruházás érdemi része. Ez komoly csúszást jelent, hiszen az eredeti terv szerint az első új blokkot már 2025-ben átadták volna, de nem reális, hogy 2022-es indulással addigra elkészüljenek. A fehérorosz példa is azt mutatja, hogy inkább hat év építkezés a reális. Éppen ezért a magyar kormány szeretné újratárgyalni a paksi szerződést, hogy az építkezésre kapott orosz állami hitelt csak később, már az erőmű beindulása után kelljen törleszteni. 

Cikkünk megjelenése után a Roszatom elküldött egy közleményt. Ebben azt írják, hogy a sajtóban megjelent tényeket a Roszatom leányvállalata, az Atomesztrojekszport Mérnöki Vállalat illetékes műszaki felügyeleti és minőség-ellenőrzési osztálya derítette ki. Leszerelték az ellenőrzés elmulasztásával és a minőséget igazoló gyártási dokumentáció nélkül szállított szellőztető berendezést.
A belső vizsgálat alapján „korrigálták a minőségirányítási rendszer dokumentumait, és megtiltották, hogy a berendezések és anyagok a beszerelés helyszínére az érkeztetési ellenőrzés jóváhagyása nélkül bejussanak”. Azt írják még, hogy az elkövetők már nem dolgoznak az építkezésen, illetve az atomerőmű portáján és az ellenőrző pont helyiségeiben felszerelt légkondicionáló berendezések a tervezési dokumentációnak megfelelően a megadott létesítményeken belül teljesen autonóm módon működnek, és nem kapcsolódnak az atomerőmű semmilyen
létfontosságú rendszeréhez, ezért semmilyen hatással nincsenek a blokkok biztonságos működésére.

A közlemény úgy folytatódik: „az Atomsztrojekszport Mérnöki Vállalat a maga részéről hivatalosan kijelenti, hogy a Belarusz Atomerőmű építésével kapcsolatban minden a szerződés szerint és a Belarusz Atomerőmű állami vállalat teljes közreműködésével és támogatásával zajlik. A Belarusz Atomerőmű építkezési területére kerülő összes berendezés és anyag műszakilag megfelel a műszaki tervdokumentáció követelményeinek. Jelenleg a fővállalkozó az építési ütemtervnek megfelelően befejezi a szellőztető rendszerek telepítését és üzembe helyezését a reaktor melegjáratása előtt és a berendezéseket átadják a Belarusz Atomerőmű szakembereinek.
Egy ilyen nagyszabású projekt esetében a biztonság kulcsfontosságú. A Roszatom állami atomenergetikai konszern összese tagvállalata zéró toleranciával viseltetik a korrupció bármilyen megnyilvánulásával szemben. Az ilyen esetek elkerülése érdekében a vonatkozó szabályozás alapján megelőző intézkedéseket hajtanak végre”.(belsat.eu, charter97.org, rbc.ru)