Oroszország ma a periférián érzi magát, ha akarna sem lehetne tagja az EU-nak, aminek bonyolult, részletesen szabályozott világa egyszerűen nem kompatibilis sem az orosz politikai, sem a gazdasági rendszerrel

- erről is beszélt a Political Capital által szervezett, CEU-n tartott előadásában Mitchell Orenstein, a University of Pennsylvania professzora, aki "The Lands in Between", azaz "Köztes vidék" címmel írt könyvet Oroszország és a Nyugat legújabb konfliktusáról, a hibrid háborúról.

Hibrid háborúnak általában az olyan hadviselést nevezik, amiben keverednek egymással a hagyományos katonai műveletek, a titkosszolgálati akciók, a befolyásolási kísérletek, a dezinformáció és álhírek, a diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás eszközei. Sokak szerint ilyen hibrid háborús művelet volt, amikor 2014-ben felségjelzés nélküli orosz katonák elfoglalták a Krím-félszigetet, miután álhíreket terjesztettek róla, hogy ukrán szélsőségesek etnikai tisztogatást terveznek, majd maszkos fegyveresek árnyékában tartottak "népszavazást" arról, hogy a Krímet Oroszországhoz kell csatolni. Hibrid művelet példája lehet a 2016-os orosz beavatkozás az amerikai elnökválasztási kampányba, amikor az orosz állam hackerei feltörték a demokraták levelezését, majd az onnan szerzett információkat részben meg is hamisítva álhíreket terjesztettek a közösségi médiában a voksolás előtt.

Újra birodalmat szeretnének építeni, és addig mennének ezen az úton, amíg csak lehet

- mondta a 444-nek Orenstein, aki szerint Oroszország a Krímen túl is átírná a most meglévő az országhatárokat, ha nem lépnének fel ellene. Arról is beszélt, hogy szerinte  az oroszok befolyásolási kísérletei jellemzően központilag, Putyin elnök legszűkebb köréből irányítottak, máshogy aligha tudták volna elfoglalni a Krím-félszigetet vagy befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. 

Orenstein szerint az agresszivitás oka az is, hogy az orosz vezetés a saját létezését fenyegető veszélynek látja a nyugatot, például mert ha náluk is a nyugati demokratikus normák érvényesülnének, akkor elveszíthetnék a hatalmukat.

Orenstein előadásában Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is említette, aki szerinte egyensúlyozni próbál Oroszország is a Nyugat között. A 444-nek azt mondta, hogy szerinte ennek a hintapolitikának, amiben egyszerre van nyitottság az oroszok felé, de közben a Nyugat adta lehetőségeket is maximálisan kihasználja, nem valamilyen ideológiai meggyőződés az alapja. Szerinte ez sokkal inkább a személyes érdekekről szól, hogy ebből származik például Orbánnak, és a legszűkebb környezetében lévő üzletembereknek a legtöbb előnye, miközben széles társadalmi érdeket nem szolgál.

Az előadása után a 444-nek arról is beszélt, hogy a mostani orosz belpolitikai feszültségeknek és tiltakozásoknak komoly jelentősége van.

„Oroszország komoly árat fizet, amiért hibrid háborút folytat a Nyugat ellen. A [Krím annektálása miatt kivetett nyugati] gazdasági szankciók korlátozzák az orosz növekedést, egy darabig csökkent is a gazdaság, és a recessziónak ugyan vége, de továbbra sincs komoly növekedés a nyugati befektetések elmaradása miatt. Mindezek miatt nő az elégedetlenség Putyin ellen, csökkent a népszerűsége, a demokratikus ellenzék erősödött. Mivel a dolgok most nem mennek jól Oroszországban, egyre többen teszik fel maguknak a kérdést, hogy valóban helyes-e ez a Nyugattal szemben rendkívül agresszív politika.”

Orenstein szerint ezek a folyamatok némileg az oroszok hibrid háborús erőfeszítései ellen hatnak, ahogy kicsivel a Nyugat is felkészültebb az orosz befolyási kísérletekkel szemben.

„Általánosságban többen vannak tisztában a dologgal, hogy léteznek orosz botok például, de a közösségi médiás cégek is változtattak, lekapcsolnak oldalakat, gyorsabban reagálnak a támadásokra, és rá is vannak kényszerítve, hogy megmutassák, honnan érkeznek a befolyásolásai kísérletek. Még mindig komoly a sebezhetőség, de talán a 2020-as [amerikai] választáson kisebb lesz, mint 2016-ban volt.”

Az amerikai professzor szerint az oroszok 2016-os beavatkozása döntő lehetett az amerikai választási kampányban és Trump győzelmében. Arról is beszélt, hogy a kamu oldalaknak a mai napig óriási befolyása van, a rendőr- és Trump-párti "Police Lives Matter" nevű, 170 ezer követővel rendelkező oldalt például a héten kapcsolta le a Facebook, miután kiderült, hogy azt nem amerikai rendőrtisztek szerkesztik, ahogy állították magukról, hogy Koszovóból irányították ismeretlenek.

Orenstein szerint az oroszok a helyzettől függően válogatnak a hibrid háború eszközei között.

„Az ortodox egyházat nem tudják befolyásszerzésre használni az Egyesült Államokban, de lehet, hogy Moldovában ez a leghatékonyabb. Amerikában a közösségi média lehet látványos eszköz, ez nagy nyilvánosságot is kapott, de közben más folyamatokra kevésbé látunk rá, például a politikai pártok finanszírozására, ami közben nagyon fontos.”

Orenstein arról is beszélt, hogy Amerikában például az NRA (Nemzeti Lőfegyverszövetség) támogatásán keresztül jutottak orosz pénzek a politikába, és végül ennek az eredménye, hogy a republikánusok nem voltak hajlandóak más orosz befolyási törekvések érdemi kivizsgálására sem. Az amerikai szakértő azt mondta, hogy Oroszország és a Nyugat, az illiberális rendszerek és a liberális demokráciák szembenállása nem fog hamar elsimulni, sőt, évtizedekig meghatározó kérdése lesz a nyugati politikának.