Az Alkotmánybíróság szerint megengedhető, hogy hazudott a fideszes

A HVG írt arról, hogy egy székesfehérvári iskola várható felújításáról azt mondta egy helyi fideszes jelölt:

„Az elmúlt évben több mint 2 milliárd forint értékben történt intézményfelújítás ebben a városban, amelyet a székesfehérvári ellenzék soha, soha nem támogatott.”

Az MSZP kifogást emelt, mondván: az ellenzéki képviselők mindig, a videóban megnevezett Kodály Zoltán iskola esetében is a felújítás mellett szavaztak. A helyi választási bizottság a kifogást elutasította, mondván „a megnyilvánulásnak a tényközlési eleme csak kisebb súlyú”, a képviselő csak azt a véleményét fejtette ki, hogy az ellenzéki képviselők általában nem támogatták az intézményfejlesztéseket, és ha ez az MSZP szerint nem igaz, a kampányban lehetősége van cáfolni.

Az MSZP végül bírósághoz fordult, szerintük ez nem vélemény, a fideszes nem az ellenzéki jelöltek alkalmasságát vitatta, hanem egy konkrét szavazás során leadott szavazatukat vonta kétségbe, ami a választópolgárok megtévesztése. De a Győri Ítélőtábla szerint sem lehet önmagában megítélni a kifogásolt mondatot, annak „valójában nem az volt a jelentése, hogy az ellenzék nem támogatta a megnevezett iskola felújítását”, hanem a már megvalósult felújításokat nem támogatták az ellenzéki képviselők.

Az MSZP ezután fordult az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panasszal, de az Ab több korábbi határozatát felidézve – alkotmányosan védett – véleménynek minősítette a vitatott mondatot. A kampányban ugyanis

„leginkább helye van a politikai programokról és a jelöltek alkalmasságáról vallott vélemények akár túlzó, felfokozott megfogalmazásának, tekintettel arra is, hogy ezen időszak alatt a cáfolat vagy ellenvélemény kifejtésének is jelentős tere nyílik”.

Az Ab szerint a „soha, soha nem támogatta” kifejezésből „nem következik egyértelműen az, hogy az érintett a vitatott kérdéssel összefüggésbe hozható szavazásokon az ellenzéki képviselők »nem« szavazatot adtak volna le”. Az 5 alkotmánybíró szerint itt nem egy konkrét szavazásról van szó, hanem arról, hogy „az ellenzéki képviselők a kijelentést tevő önkormányzati képviselőjelölt szerint nem voltak együttműködők, és véleménye szerint ez a jövőben sem várható tőlük”.

Az MSZP-s panaszt az Ab elutasította, de azért az indoklásban ott van, hogy arról továbbra sincs szó, hogy „a jelöltek bármilyen valótlan információt, állítást terjeszthetnek egymásról, vagy az igazságot elferdítő állításokkal, féligazságokkal a választókat szabadon megtéveszthetik. Hatásköri keretei között ezért ezek felett őrködhet az Alkotmánybíróság. Ezen túlmenően azonban a választási kampány etikai kérdéseit az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja, ez ugyanis a kampányban résztvevők felelőssége.”

Mint írták: „A jó erkölcsöt és a jó ízlést figyelmen kívül hagyó megnyilvánulások morálisan minősítik azt is, aki ilyen eszközökkel él. Az alapjogilag védett szólásszabadság nem jelenti ugyanis azt, hogy minden, nem jogellenes, hátrányos jogkövetkezményekkel nem járó lehetőséggel élni is kell.” (HVG)

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.