Az Alkotmánybíróság szerint megengedhető, hogy hazudott a fideszes

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

A HVG írt arról, hogy egy székesfehérvári iskola várható felújításáról azt mondta egy helyi fideszes jelölt:

„Az elmúlt évben több mint 2 milliárd forint értékben történt intézményfelújítás ebben a városban, amelyet a székesfehérvári ellenzék soha, soha nem támogatott.”

Az MSZP kifogást emelt, mondván: az ellenzéki képviselők mindig, a videóban megnevezett Kodály Zoltán iskola esetében is a felújítás mellett szavaztak. A helyi választási bizottság a kifogást elutasította, mondván „a megnyilvánulásnak a tényközlési eleme csak kisebb súlyú”, a képviselő csak azt a véleményét fejtette ki, hogy az ellenzéki képviselők általában nem támogatták az intézményfejlesztéseket, és ha ez az MSZP szerint nem igaz, a kampányban lehetősége van cáfolni.

Az MSZP végül bírósághoz fordult, szerintük ez nem vélemény, a fideszes nem az ellenzéki jelöltek alkalmasságát vitatta, hanem egy konkrét szavazás során leadott szavazatukat vonta kétségbe, ami a választópolgárok megtévesztése. De a Győri Ítélőtábla szerint sem lehet önmagában megítélni a kifogásolt mondatot, annak „valójában nem az volt a jelentése, hogy az ellenzék nem támogatta a megnevezett iskola felújítását”, hanem a már megvalósult felújításokat nem támogatták az ellenzéki képviselők.

Az MSZP ezután fordult az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panasszal, de az Ab több korábbi határozatát felidézve – alkotmányosan védett – véleménynek minősítette a vitatott mondatot. A kampányban ugyanis

„leginkább helye van a politikai programokról és a jelöltek alkalmasságáról vallott vélemények akár túlzó, felfokozott megfogalmazásának, tekintettel arra is, hogy ezen időszak alatt a cáfolat vagy ellenvélemény kifejtésének is jelentős tere nyílik”.

Az Ab szerint a „soha, soha nem támogatta” kifejezésből „nem következik egyértelműen az, hogy az érintett a vitatott kérdéssel összefüggésbe hozható szavazásokon az ellenzéki képviselők »nem« szavazatot adtak volna le”. Az 5 alkotmánybíró szerint itt nem egy konkrét szavazásról van szó, hanem arról, hogy „az ellenzéki képviselők a kijelentést tevő önkormányzati képviselőjelölt szerint nem voltak együttműködők, és véleménye szerint ez a jövőben sem várható tőlük”.

Az MSZP-s panaszt az Ab elutasította, de azért az indoklásban ott van, hogy arról továbbra sincs szó, hogy „a jelöltek bármilyen valótlan információt, állítást terjeszthetnek egymásról, vagy az igazságot elferdítő állításokkal, féligazságokkal a választókat szabadon megtéveszthetik. Hatásköri keretei között ezért ezek felett őrködhet az Alkotmánybíróság. Ezen túlmenően azonban a választási kampány etikai kérdéseit az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja, ez ugyanis a kampányban résztvevők felelőssége.”

Mint írták: „A jó erkölcsöt és a jó ízlést figyelmen kívül hagyó megnyilvánulások morálisan minősítik azt is, aki ilyen eszközökkel él. Az alapjogilag védett szólásszabadság nem jelenti ugyanis azt, hogy minden, nem jogellenes, hátrányos jogkövetkezményekkel nem járó lehetőséggel élni is kell.” (HVG)

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 5,7 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.