Donald Trump nagy és páratlan bölcsességében még legelkötelezettebb republikánus híveit is magára haragította

Donald Trump 24 órán belül teljesen ellentétes dolgokat üzent Törökországnak. Vasárnap este Recep Tayyip Erdogannal, Törökország elnökével beszélt telefonon. A téma a gazdasági és védelmi együttműködés volt, de Erdogan a beszélgetés végén elkalandozva közbevetette, hogy most már tényleg csapatokat küldene Szíria északi határvidékére, a kurdok ellenőrizte terület megtisztítására az általa terroristaként kezelt kurdoktól - akik Szíriában az Egyesült Államok legmegbízhatóbb szövetségeseiként gyakorlatilag az amerikaiak szárazföldi haderejeként szolgáltak az ISIS elleni háborúban.

Szíriai kurdok tiltakozása a török határ közelében a török fenyegetés ellen.Fotó: DELIL SOULEIMAN/AFP

Trump a New York Timesnak névtelenül nyilatkozó hivatalsegédei szerint erre közölte, hogy nem támogatja a török inváziót, de végül Erdogan visszautasítása helyett késő éjszaka kiadott egy közleményt, hogy kivonja a szír-török határ térségéből az amerikai különleges erők 50 katonáját.

Ötven katona kivonása nem tűnhet nagy dolognak, de az amerikaiak puszta jelenléte is komoly garancia volt egy török támadás ellen - a bevonuló török hadsereg ugyanis akaratlanul is összecsapásba keveredhetett volna az amerikaiakkal.

Lett is nagy felfordulás, hétfő reggel nemcsak demokrata, hanem republikánus törvényhozók sora jelezte elégedetlenségét. "Ez nagy győzelem Iránnak és Aszadnak, nagy győzelem az ISIS-nek" - jelentette ki a Fox News műsorában Lindsey Graham, pedig a dél-karolinai republikánus szenátor az elmúlt években Trump egyik leghűségesebb szövetségese lett. "Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy szankciókkal büntessük Törökországot, ha csak egy lábát is beteszi Szíria északkeleti részére. Ez meg fogja szakítani kapcsolatomat Törökországgal. Szerintem a törvényhozás java hasonlóan érez, mint én" - mondta.

Trump ekkor még úgy tűnt, kitart döntése mellett. Hétfő reggel hosszú tweetsorozatban emlékeztetett mindenkit, hogy ő 2016-ban az amerikai csapatok hazahozatalával kampányolt. Üzeneteiben európai szövetségeseit vádolta, mint írta, azok nem akarják visszafogadni a kurdok őrizetében levő ISIS-harcosokat, így a fogva tartásuk költségeit az USA-nak kell állnia. Valójában a kurdok fogságában levő nagyjából tízezer ISIS-es közül kétezren külföldiek, vagyis nyolcezer fogoly őrzését akkor is meg kéne oldani, ha minden ország - vagyis nem csupán az európaiak - visszafogadná a Szíriában harcoló állampolgárait.

Végül estére mégis meggondolta magát, vagy legalábbis korábbi hivatalos közleményével szöges ellentétben már nem bátorította, hanem fenyegette Törökországot. "Mint azt már korábban is erőteljesen jeleztem, most ismételten megteszem, hogy ha Törökország bármi olyat tesz, amit én nagy és páratlan bölcsességemben egy határ megszegéseként értékelek, teljesen elpusztítóm és megsemmisítem Törökország gazdaságát (Már csináltam ilyet!)" - közölte.

De amekkora zavart okozott, már ez a visszakozás se volt elég saját szövetségesei meggyőzésére sem. Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője például még az elnök tweetje után is "a meggondolatlan csapatkivonás" veszélyeire figyelmeztetett, mondván az az Egyesült Államok ellenségei, Oroszország, Irán, az ISIS és Basar el-Aszad elnök érdekeit szolgálja, ezért sürgette Trumpot, hogy "mutasson amerikai vezetői képességeket".

Trumppal ezúttal olyan republikánus nagyágyúk is szembe mentek, mint volt ENSZ-nagykövete, Nikki Haley, aki azt írta, hogy "mindig is védenünk kell szövetségeseink hátát, ahogy elvárjuk tőlük, hogy ők is védjék a mienket. A kurdok létfontosságú segítséget nyújtottak az ISIS elleni sikeres harcunkhoz. Hagyni őket pusztulni hatalmas hiba #TörökországNemBarátunk" - írta.

A teljes kétségbeesés nem indokolatlan, Trump Szíria ügyében eddig is indulatoktól vezérelt, hirtelen döntéseket hozott, javarészt katonai, külpolitikai és nemzetbiztonsági stábja ellenkezése mellett. Tavaly decemberben, amikor a mostanihoz hasonló hirtelenséggel jelentette be a Szíriában szolgálaó amerikai csapatok kivonását, védelmi minisztere, Jim Mattis tiltakozásból azonnali hatállyal lemondott, szíriai különmegbízottja, Brett McGurk pedig előrehozta visszavonulását. Trump amúgy akkor is meghátrált, akkor alakult ki a jelenlegi helyzet, amit most újra megpróbált egyoldalúan, egyeztetések nélkül megváltoztatni.

Mindezt minden látható stratégiai elképzelés nélkül. Az egyértelmű, hogy Trumpot nagyon frusztrálja, hogy választási ígéreteivel szemben az Egyesült Államok hadserege továbbra is jelen van Szíriában és Afganisztánban, de hogy ezentúl mi a terv, az rejtély. Az amerikaiak kivonulása Szíriából mindenesetre drámai következményekkel járhat. Ha ugyanis megszűnik az amerikaiak nyújtotta biztonsági garancia, a kurdok minden bizonnyal a török határ térségébe vezényelnék legütőképesebb harcosaikat - köztük azokat is, akik jelenleg a tízezer elfogott ISIS-est őrzik. Ha pedig ők szétszélednének, az felgyorsítaná az ISIS újraszerveződését is, a térség ellenőrzését pedig átadná Iránnak, Oroszországnak és az oroszokkal egyre intenzívebben barátkozó törököknek.