Az orosz katonai hírszerzés (GRU) egy diverzáns alakulata évek óta követ el merényleteket és kelt zűrzavart Európa szerte, írja a New York Times a nyugati titkosszolgálatok értesülései alapján. A cikk szerint a 29155-ös egység tagjai az elmúlt években

• hajtottak már végre destabilizációs kampányt az orosz érdekből kiemelten fontos Moldovában, aminek egy részén Moszkva támogatásával csaknem harminc éve létezik egy szakadár állam;
• kétszer is merényletet kíséreltek meg egy bolgár fegyverkereskedő ellen;
• puccsot próbáltak szervezni Montenegróban, megakadályozandó az ország NATO-csatlakozását;
• merényletet kíséreltek meg a britekhez átállt orosz kém, Szergej Szkripal ellen.

Az akciókat a nyugati szolgálatok eleinte egymástól függetlennek vélték, csak mostanra tisztázódott, hogy azokat ugyanaz a legalább tíz éve aktív alakulat követte el. A 29155-ös alakulat létét hivatalos orosz dokumentumok is igazolják. 2012-ben a védelmi minisztérium rendeletben ítélt jutalmat a GRU három alakulatának "a fegyveres szolgálatban elért különleges eredményeikért":

• a 29155-ös alakulatnak;
• a 74455-ös alakulatnak, ami aztán 2016-ban lett világhírű azzal, hogy ez volt az egyik, amelyik feltörte az amerikai Demokrata Párt szervereit;
• a 99450-es alakulatot, ami aztán 2014-ben a Krím titkos megszállásában vett részt.

A három alakulat közül a GRU egy visszavonult tisztje szerint a 29155-ös szakterülete a diverzió, vagyis a zavarkeltés, tagjai "egyénileg vagy csapatban" ténykednek, fedett ügynökként, "robbantásokra, gyilkosságra, bármire" felhatalmazva.

Az alakulat ténykedéséről csak az elbaltázott akcióik alapján tudnak a nyugati szolgálatok, amelyek évek kitartó munkájával derítették csak fel az összefüggéseket. Jellemző, hogy még a megismert akciókban részt vevők nagy részét is csak az akcióban használt álneveiken ismerik - Szkripal két lebukott gyilkosát is végül a Bellingcat nevű oknyomozó oldal azonosította. Az egyikük, Alekszandr Miskin a brit nyomozók adatai szerint már egy évvel a Szkripal elleni merénylet előtt Nagy-Britanniában járt két, a mai napig csak álnéven ismert társával, Szergej Pavlovval és Szergej Fedotovval. Pavlov és Fedotov 2015-ben Bulgáriában is felbukkant, ott és akkor, amikor kétszer is merényletet kíséreltek meg a bolgár fegyverkereskedő, Emilian Gebrev ellen. Ebben az akcióban még legalább négy GRU-ügynök vett részt, de őket is csak álnevükön ismerik a nyugati szolgálatok.

Ez is jelzi, hogy valójában milyen keveset tudnak a nyugati elhárítók a diverzáns alakulat európai működéséről. A Times szerint valójában sejtésük sincs, hogy az alakulatnak hány ügynöke lehet szerte Európában, és hány sikeres akciót hajthattak végre. Ahogy az is kérdés, hogy az oroszok kudarcként értékelik-e egyáltalán a lebukásokat. A Timesnak nyilatkozó titkosszolgálati szakértők szerint ez akár cél is lehetett. "Az ilyen műveletek a pszichológiai hadviselés részei is. Nem arról van szó, hogy agresszívebbé váltak, inkább éreztetni akarják a jelenlétüket. Ez is része a játszmának" - mondta a lapnak az egykori észt kémfőnök, az orosz szolgálatok működését jól ismerő Eerik-Niiles Kross.