Az Európai Bizottság jegyzéket tett közzé 20 kiemelten veszélyes növénykárosítóról

Az Európai Bizottság jegyzéket tett közzé 20 kiemelten veszélyes, ún. zárlati károsítónak minősülő növényi kártevőről, amiknek a gazdasági, környezeti és társadalmi hatása a legsúlyosabb az Európai Unió területén.

A listára felkerült többek között a szőlőket és csonthéjasokat is fenyegető Xylella fastidiosa nevű baktérium, a japán cserebogár, a simahátú csillagoscincér, valamint a citrusfélék sárga sárkány betegségének és fekete foltosság betegségének kórokozója.

A bizottság arra szólította fel az EU-s tagállamokat, indítsanak a nyilvánosság tájékoztatását célzó kampányokat, végezzenek éves felméréseket, készítsenek vészhelyzeti terveket és szimulációs gyakorlatokat, valamint dolgozzanak ki e károsítók felszámolására irányuló cselekvési terveket, amivel hozzájárulnak a biológiai sokféleség, a természetes ökoszisztémák és az EU-s mezőgazdaság megóvásához.

A károsítók kiválasztása az Európai Bizottság alá tartozó Közös Kutatóközpont és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság értékelésein alapult, amik figyelembe vették a károsítók terjedésének, megtelepedésének és az általuk okozott következmények valószínűségét az unióban.

Kimutatták például, hogy ha a mezőgazdasági terményekre a legnagyobb hatással lévő károsító, a Xylella fastidiosa baktérium az EU egész területén elterjedne, az az idősebb, több mint 30 éves olajfákból származó EU-s termelési érték 70 százalékát, a fiatalabbakból származónak a 35 százalékát érintené, és ezzel 5,5 milliárd eurónyi éves termeléskiesést okozhatna.

A károsítók – amellett, hogy közvetlen hatást gyakorolnak a termelésre – közvetetten a beszerzési és a feldolgozási ágazatok széles körére is hatással vannak. A simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) EU-s elterjedése például Európa több erdészeti fafajtája esetében (az éger, a kőris, a bükk, a nyír, a szil, a juhar, a platán) a teljes faállomány 5 százalékának közvetlen pusztulását okozhatná. Ezeknek a fáknak az értéke 24 milliárd euróra becsülhető, az erdészeti termelői ágazatra gyakorolt gazdasági hatás pedig 50 milliárd eurót is kitehetne – közölték. (MTI)