Sokarcú klarinét, elektronikus hanginstallációk és az eksztázis költeménye

Őrületes mennyiségű klasszikus zenei koncertet rendeznek Budapesten hétről hétre, és ezek között rengeteg a jó/izgalmas/érdekes esemény, amit kár volna kihagyni. Az óriási zajban persze nagyon nehéz meghallani a megfelelő hangokat. A „Zajszűrő”, a 444 kéthetente jelentkező koncertajánlója ebben segít a hangversenyélet károsultjainak. Nézzük is gyorsan a következő két hét kínálatát. 

Október 12–18. (szombattól péntekig) – Három Holló
GOLDBERG²  – ELEKTRONIKUS HANGINSTALLÁCIÓK
Bach Goldberg-variációi nem hagyják nyugodni a zeneszerzőket. Az elmúlt kétszáz évben (mióta a művet újra felfedezték) újabb és újabb generációk használják inspirációs forrásként, hogy újabb és újabb variációkat írjanak a variációkra. Most éppen a Zeneakadémia frissen végzett, illetve jelenlegi hallgatóinak akadt be a darab, igaz, a beakadásban közrejátszott egy pályázat is. Négy zeneszerző, Baráth Bálint, Janky Máté, Michal Janocha és Laczkó Bálint „elektronikus hanginstallációi” hallhatók a Három Hollóban hét napon keresztül. A hanginstalláció egyebek mellett abban különbözik egy rendes koncerttől, hogy a térben úgy veszi körül a hallgatót, mint egy kiállítás képei. Vagyis felvételről nem működik, oda kell menni. És érdemes is.
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK

Október 13. (vasárnap), 19.30 – BMC, Koncertterem
A KLARINÉT ARCAI
A klarinét (sőt két klarinét) és egy csomó izgalmas új zene lesz a főszereplője a koncertnek. Szűcs Péter és Kirill Rybakov olyasféle klarinétosok, akik reggelire, ebédre és vacsorára is kortárs zenét esznek, és desszertként fogyasztják Mozartot vagy Brahmsot. A hangszerük végső soron a testük kiterjesztése, és erre az elképesztő természetességre, amellyel a klarinéthoz viszonyulnak, szükség is lesz, mert az elhangzó művekben a klarinét játéktechnikai határait szinte folyamatosan feszegetik a derék zeneszerzők. A német Jörg Widmann és a szlovén Vito Žuraj mellett csupa magyar alkotóról van szó: a darabok szerzői Bella Máté, Gryllus Samu, Illés Máté és Horváth Balázs (ő fog vezényelni is).
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK

Október 17. (csütörtök), 19.30 – BMC, Koncertterem
I PENSIERI
Pierluigi Ruggiero olasz csellista, aki ösztöndíjasként tanult a budapesti Zeneakadémián Perényi Miklósnál, tanulmányait befejezve úgy érezte, hogy a magyar kapcsolatait nem hagyhatja veszni, így megalakította az olasz és magyar zenészekből álló Modern Musici Aquincum együttesét. Tavasszal mutatkoztak be Olaszországban, most Magyarországon is hallhatóak lesznek. A koncert műsorán friss és még frissebb zenék Eötvös Pétertől Nino Rotán át Frank Zappáig. Ruggiero és zenésztársai hisznek abban, hogy a kortárs zene nem valami világtól elidegenedett izé, hanem nagyon is rólunk és nekünk szól. Hogy messzebbre ne menjünk, az egyik ősbemutató, Luciano Di Giandomenico darabja, a La cathédrale blessée a leégett Notre Dame-nak állít zenei emléket.
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK

Október 18. (péntek), 19.30 – Müpa, Nemzeti Hangversenyterem
GILBERT VARGA ÉS A PANNON FILHARMONIKUSOK
Rémesen vízfejű az ország: miközben Budapest a legnagyobb nyugat-európai városokéval vetekedő kulturális programkínálatban tapicskol, a nagy tapicskolásban nem halljuk, hogy mi történik vidéken, arra meg senki nem gondol (de legalábbis nagyon kevesen), hogy egy-egy koncertért leugorjunk, mondjuk Pécsre. Pedig olykor érdemes volna. Ezért is örömteli, amikor a „Mohamed megy a hegyhez” elvén Pestre jön az ország egyik legjobb szimfonikus zenekara, a Pannon Filharmonikusok, amelynek január óta a nemzetközileg elismert Gilbert Varga a vezető karmestere. Ő fogja vezényelni most az együttest: egy zseniális, korai Haydn-szimfónia mellett az orosz Alexander Szkrjabin kozmikus-ezoterikus-eksztatikus-elementáris, teljesen őrült és ellenállhatatlan szimfonikus darabja, Az eksztázis költeménye hangzik el, valamint a spanyol Eduard Lalo szimfóniának álcázott hegedűversenye, a Spanyol rapszódia, amelynek szólóját egy Magyarországon még soha nem járt, sokszorosan versenygyőztes hegedűművész, a japán Mayu Kishima játssza majd.
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK

Október 20. (vasárnap), 19.30 – Müpa, Nemzeti Hangversenyterem
RIAS KAMARAKÓRUS ÉS AMADINDA ÜTŐEGYÜTTES
Ha a világ egyik legjobb kórusa a világ legjobb ütőegyüttesével lép fel, akkor szinte mindegy is, hogy mit adnak elő, most azonban a műsor miatt is érdemes 20-án este a Müpába szaladni: John Cage egy korai és egy kései darabja mellett elhangzik a világháború utáni évtizedek egyik legeredetibb zeneszerzőjének, az amerikai Morton Feldmannak a félórás Rothko Chapel című kompozíciója is (feldmani mértékkel mérve ez rövid műnek számít: 2. vonósnégyesének időtartama kb. öt és fél óra). Csodás zenék: ha valaki nem érti pontosan, miként működik az idő, ott a helye a Müpában. Cage és Feldman nemcsak zeneszerzők, hanem az idő természetét kutató filozófusok is. Az Amadinda ráadásul személyesen is kapcsolatban állt Cage-dzsel, rögzítették lemezen az összes ütőhangszeres művét, úgyhogy hitelesség-hiánytól nem kell aggódni. A koncerten a zeneszerző James Wood vezényel, akitől elhangzik a két éve bemutatott, a RIAS Kamarakórusnak és Amadindának írott, ősi perzsa szövegeket használó Khamush. Aki szeretne készülni, itt megnézheti, hogy Wood miket mond a műről (kb. 4 percnél magából kikelve kezd rajongani az Amadindáért).
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK

Október 22. (kedd), 19.30 – Zeneakadémia, Nagyterem
VAJDA GERGELY ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA
A zeneszerzőként és karmesterként egyaránt aktív Vajda Gergely, az amerikai Huntsville Symphony zeneigazgatója, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara állandó első vendégkarmestere fogja vezényelni a Zeneakadémia diákjaiból álló szimfonikus zenekart, mégpedig remek műsorral: Liszt, Ligeti, Brahms – három klasszikus, hiszen Ligeti György csellóversenye sem számít már új zenének, elmúlt ötven éves. Vajda Gergely (ő még nem múlt el ötven éves), maga is egykori zeneakadémista, biztosan ki fogja hozni a maximumot a fiatalokból – ifjonti hévből bizonnyal nem lesz hiány –, a csellóversenyt pedig Rohmann Ditta játssza majd, aki több mint tíz évvel ezelőtti diplomakoncertje óta bensőséges kapcsolatban áll a darabbal (a csellóverseny nincs fent vele a neten, de Ligeti szólószonátája igen, érdemes meghallgatni).
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK 

Az ajánlókat Fazekas Gergely írta.