Kurtág Márta (1927–2019)

Hogy hogyan ér össze napjaink legnépszerűbb rajzfilmje a második világháború utáni zenetörténet egyik fontos irányzatának alapvetésével? Meglepően könnyedén, Cage és Feldman zenéje mutatja az utat.

Kire érdemes figyelni a kortárs magyar zeneszerzők között? Ezt persze lehetetlen megmondani, de sok szép régi zene meghallgatása közben azért el lehet gondolkodni a kérdésen.

Itt a Zajszűrő, a 444 klasszikus zenei koncertajánlója.

Interjú Zombola Péterrel, akinek a napokban mutatják be az első operáját.

John Cage a nyolcvanas években fogta magát, és összegyúrta az európai operákat. Egy lenyűgöző és kaotikus, Dr. Frankensteinhez hasonlított kollázs lett ebből, ami hamarosan Budapesten is hallható lesz.

Eötvös Péter napjaink egyik legjátszottabb kortárs zeneszerzője, most pedig végre az Angyalok Amerikában című operáját is bemutatják Magyarországon. Interjú.

Indul a Zajszűrő, a 444 klasszikus zenei koncertajánlója.

Spoiler: nagyon. Személyes hangvételű zsűribeszámoló az I. Nemzetközi Cimbalomversenyről.

Tapsi Hapsi 1957-es fellépése nemcsak a wagneri operavilág lenyűgözően pontos karikatúrája lett, hanem minden idők egyik legjobb rajzfilmje is. Tapsi Hapsi egy rózsaszín sörényű ló hátán Brünnhildévé változik.

A zongoraátiratok egykor az egész zenei piacot letarolták, majd a 20. századra visszaszorultak és átalakult a jelentőségük. Kocsis Zoltánnak például semmilyen nehézséget nem okozott zongorára áttenni egy Mozart-szimfóniát vagy egy Wagner-operarészletet.

A huszonnégy éves zonograművész, Ránki Fülöp tavaly végzett a Zeneakadémián. Most mesélt nekünk önfejű kezdetekről, a kedvenc zongoristáiról, a gyakorlás könnyűségéről, és hogy mit szeret Liszt zenéjében.

Amikor a modern zongora már majdnem megváltoztatta Bach zenéjét, visszatért a csembaló és a klavikord, és bejött a képbe a Moog szintetizátor. De mi lett a zongorával?

Milyen fiatalon alkothat valaki remekművet? Van-e egy életkor, mely után már kihagy a kreativitás? És létezik-e létezik-e a zenében valami sajátos késeiség, amely általában a halálhoz közel írott művekre jellemző?

A milánói Scalában debütált a 92 éves Kurtág György első operája: a Fin de partie megírása a lehetetlen megkísértése volt, és egy kivételes, és kivételesen eredeti darab született belőle.