A szocialista Ujhelyi István EP-képviselő hívta fel a figyelmet heti körlevelében arra, hogy 

Orbán Viktor mondott nagyobbat Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján, mint hogy a magyarokban kipcsak vér is folyik.

A kormany.hu beszámolójában olvasható, hogy Orbán Bakuban beszélt arról is, hogy "Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja. Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata."

"Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit."

A magyar miniszterelnök kijelentése szemben áll az uniós szabályokka, amik kimondják: az Európai Bizottság tagjait bár a kormányok delegálják, kinevezésük után "megszakad minden formális kapcsolatuk a küldő országgal és kizárólag az uniós szerződések őreként, az egész európai közösség érdekében teljesítik feladatukat." Ujhelyi idézi a pontos jogszabályi cikkelyt, ami kimondja:

 a biztosok „feladataik  ellátása  során  teljes  mértékben  függetlenek,  és  az  Unió  általános érdekében  járnak  el;  különösen  nem  kérhetnek  és  nem  fogadhatnak  el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől.” 

Hogy Orbán kit vezet meg, Brüsszelt, vagy a bakui tárgyalópartnereit, egyelőre nem világos, de a magyar miniszterelnök lavírozását jól mutatja, hogy míg a külügyi tanács ülésén Szijjártó Péter egyedüliként vétózta a török hadművelet elítését, majd Orbán Magyarországon is emellett érvelt, addig Brüsszelben csont nélkül megszavazta a Törökországnak szánt figyelmeztetést. 

A kormány.hu szerint ugyanezen bakui ülésen Orbán jövendölt is, azt mondta: szerinte a britek október végén kilépnek az EU-ból. Ezzel kapcsolatban arra biztatta a Türk Tanács tagjait, hogy kezdjenek mielőbb tárgyalásokat a britekkel az új kereskedelmi szerződésekről.