Orbán szerint Magyarország a NATO és az EU tagja marad, de attól még politikai együttműködésre kell törekedjünk Oroszországgal

Szerda délután közös 'sajtótájékoztatót' tartott Budapesten Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kétoldalú tárgyalások után, de idén kevés kézzelfogható dolgot sikerült bejelenteniük. 

Orbán Viktor azzal kezdte, hogy hosszú évre nyúlik vissza magyar-orosz magas szintű találkozót, hogy áttekintsék a kétoldalú kapcsolatok állását. A cél az, hogy minden évben lépjenek egyet előre a gazdasági és a politikai együttműködés területén. Voltak sikeresek és kevésbé sikeres évek, de a tavalyi az kifejezetten sikeres volt Orbán szerint. 

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA

Mint elmondta, az orosz szankciók bevezetése óta 2018 az első év, amikor ismét nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, 6,5 milliárd dollár körül alakult. Ebben a kereskedelemben óriási többlete van Oroszországnak, mivel mi olajat és gázt vásárolunk. Ez egy egyensúlytalan helyzet Orbán szerint, de a cél, hogy kiegyensúlyozzuk: magyar tőkebefektetésekkel Oroszországban, illetve, hogy legyen exportképes termékünk, amit az orosz piac befogad. Ez az a kölcsönösen előnyös pozíció, melynek az ősvényén próbálunk haladni, tette még hozzá.

Ezen kívül van még politikai együttműködés is: mint Orbán összefoglalta, Magyarország az elmúlt ezer évben és most is a Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben élt, és ez így van most is. Az pedig a célja Magyarországnak, hogy azok az országok, melyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életünkre, érdekeltek legyenek a sikerünkben. 

Orbán kitért arra is, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja, és az is marad, de az nem zárja ki, hogy bizonyos kérdésekben politikai együttműködésre törekedjünk Oroszországgal. Ilyen a keresztény közösségek védelme szerte a világban, a migráció kérdése („mindketten ismerjük az ebben rejlő veszedelmeket”) és a Közel-Kelet stabilitásában. Mint Orbán fogalmazott, Magyarország pontosan tudja a helyét és a fontosságát a világban, de az érdekeit is, de ma olyan a helyzet, hogy a Közel-Keleten vannak magyar érdekek, mert ha az a térség destabilizálódik, akkor növekvő számban érkezhetnek migránsok, akik majd Magyarországon át szeretnének eljutni a kontinensre. 

Magyarország ezen kívül érdekelt a NATO és Oroszország közötti kapcsolat javulásában is, mert történelmi tapasztalatunk, hogy ha Európa keleti és nyugati fele között feszült volt a viszony, Magyarország azon mindig veszít, ha meg jó a viszony, azon mindig nyer. 

Orbán Viktor a végén arról beszélt, hogy többek között magyar húsipari, állategészségügyi, embergyógyászati és gyógyszertó beruházások valósulhatnak meg Oroszországban. 

Vlagyimir Putyin még ennél is kevesebb konkrétumról beszélt: szó volt perspektívák felvázolásáról, együttműködésről, illetve arról, hogy a kereskedelmi forgalom további növelése a cél. Az orosz államfő szóba hozta az épülő Paks 2-t is, de konkrétumok ott sem nagyon hangoztak el.

Ezen kívül kiderült, hogy szó volt a folyami hajók építtetésében és javításában orosz fél részéről Magyarországon, valamint a metrószerelvények ellátásban is, valamint a magyar-orosz kettős állampolgárok nyugdíjának helyzetéről. 

A "sajtótájékoztató" végén az MTVA, az orosz Interfax, az Origó és a Russia Today "kérdezhette" Putyint és Orbánt. 

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.