A magyarok féltik a demokráciát, nem hisznek a sajtónak, és nem bíznak a szabad piacban sem

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Csak a magyarok 11 százaléka gondolja, hogy az emberek a származásuktól függetlenül olyan életet tudnak élni, amilyet szeretnének, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amit a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) tett közzé. 

Az online (és fókuszcsoportokkal kiegészített) felmérést a YouGov közvélemény-kutató végezte Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Romániában és Szlovákiában, összesen 12500 ember megkérdezésével. Arra voltak kíváncsiak, hogyan gondolkoznak az emberek a demokráciáról és a szabadságról harminc évvel a berlini fal leomlása után. 

Demokrácia nincs, de kellene, szabad piac van, de nem kellene 

A Magyarországon végzett felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 58 százaléka aggódik a demokrácia jövője miatt, és máshol is erős ez az érzés: Németországban 52, Bulgáriában 56, Romániában 58, Szlovákiában pedig 61 százalékos. A magyar válaszadók 

  • 52 százaléka szerint a választások nem szabadok és tisztességesek (a millenniumi generáció körében ez 55 százalék), 
  • 56 százaléka úgy látja, a szólásszabadságot támadások érik Magyarországon,
  • 63 százalékban pedig úgy gondolják, negatív következményekkel kellene szembenézniük, ha bírálnák az ország kormányát. 

Utóbbitól egyetlen másik országban sem tartanak ennyien, Bulgáriában például 61, Romániában pedig 50 százalékos ez az arány. 

Fotó: Botos Tamás/444

A magyarok 59 százalékban mondták, hogy a lopakodó autokrácia aláássa a jogállamiságot az országban, és majdnem az emberek fele (48 százaléka) szerint veszélyben van a tiltakozáshoz és a gyülekezéshez való jog. Ebben is főleg a fiatalok pesszimisták. 

Magyarországon elég borúlátóak a piacgazdasággal kapcsolatban is, 

csak a megkérdezettek 33 százaléka gondolja, hogy a szabad piac jót tesz az országnak.Ehhez képest Lengyelországban és Csehországban például 52 és 51 százalékos ez az arány. Nálunk a fiatalok valamivel optimistábbak ebben, de ők is csak 39 százalékban látják jó dolognak a szabad piacot.  

Nem bízunk a médiában 

Németországot kivéve a többség minden országban úgy véli, hogy a mainstream média nem tisztességes és őszinte módon számol be a hírekről. Magyarországon a válaszadók kétharmada (66 százaléka) gondolja így. Minden egyes korcsoportban, főleg a fiatalok körében úgy látják, a média minősége romlott az elmúlt 30 évben. 

A többség a kormánytól származó híreknek sem hisz, nálunk 63 százalékban mondták, hogy ezek elferdítettek, és nem felelnek meg a  tényeknek.A kutatásban felmérték az emberek nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz) való hozzáállását is. Kiderült, hogy a magyar megkérdezettek 70 százalékban támogatják a jótékonysági szervezeteket, és csak 18 százalékban tartják károsnak az NGO-kat. Ha konkrét cselekvésről van szó, Magyarországon a petíciók aláírása és a jótékonysági célú adományozás a legnépszerűbb. 

Úgy tűnik, amellett, hogy a fiatalok jobban elkötelezettek a civil aktivizmus iránt, 

a nők a férfiakhoz képest nyitottabbak a sokszínűségre,például a Z generáción belül 51 százalékuk gondolja, hogy jobban kellene védeni az LMBT csoportokat, míg a férfiaknál ez az arány csak 31 százalék. Ugyanez a menekültek esetében 38-24, a bevándorlóknál pedig 37-24 százalék. 

Fotó: Botos Tamás / 444

A fiatal nők jobbnak látják az általános helyzetet is, a Z generációban 66 százalékuk mondta, hogy több lehetőségük van az embereknek, mint 1990-ben volt, miközben csak a férfiak fele gondolja ugyanezt. A nők nagyobb arányban értenek egyet azzal is, hogy több lehetőségük van beleszólni a politikába (53 és 46 százalék), és optimistábbak abban, hogy mennyire tudják befolyásolni az országban zajló, jelentős változásokat (47 és 40 százalék).  

Az összes vizsgált országban igaz, hogy a válaszadók többsége szeretné, ha a kormányuk többet tenne a nők, a fiatalok, az idősek, a fogyatékkal élők és az alacsony jövedelmű emberek támogatása érdekében. Különösen a Z generáció áll ki szívesen a menekültek, a bevándorlók és az LMBT közösség mellett, bár Magyarországon köztük is csak 33 százalékos ez az arány. 

Aggasztja az embereket a kivándorlás 

A többség, de különösen a 40 év felettiek szerint a világ veszélyesebb hely lett 1989-hez képest, és csak a megkérdezett magyarok 12 százaléka gondolja, hogy a világ ma biztonságos helynek számít. 

Kiderült, hogy Németországot leszámítva mindenhol aggasztja az embereket a kivándorlás, főleg Romániában (67 százalék), Bulgáriában (65 százalék) és Magyarországon (62 százalék). Összességében nálunk csak

11 százalékban gondolják, hogy könnyen lehet olyan életet élni, mint amilyet szeretnének függetlenül a hátterüktől, az etnikai hovatartozásuktól vagy szexuális irányultságuktól.

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 9,7 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.