Csak a magyarok 11 százaléka gondolja, hogy az emberek a származásuktól függetlenül olyan életet tudnak élni, amilyet szeretnének, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amit a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) tett közzé. 

Az online (és fókuszcsoportokkal kiegészített) felmérést a YouGov közvélemény-kutató végezte Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Romániában és Szlovákiában, összesen 12500 ember megkérdezésével. Arra voltak kíváncsiak, hogyan gondolkoznak az emberek a demokráciáról és a szabadságról harminc évvel a berlini fal leomlása után. 

Demokrácia nincs, de kellene, szabad piac van, de nem kellene 

A Magyarországon végzett felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 58 százaléka aggódik a demokrácia jövője miatt, és máshol is erős ez az érzés: Németországban 52, Bulgáriában 56, Romániában 58, Szlovákiában pedig 61 százalékos. A magyar válaszadók 

• 52 százaléka szerint a választások nem szabadok és tisztességesek (a millenniumi generáció körében ez 55 százalék), 
• 56 százaléka úgy látja, a szólásszabadságot támadások érik Magyarországon,
• 63 százalékban pedig úgy gondolják, negatív következményekkel kellene szembenézniük, ha bírálnák az ország kormányát. 

Utóbbitól egyetlen másik országban sem tartanak ennyien, Bulgáriában például 61, Romániában pedig 50 százalékos ez az arány. 

A magyarok 59 százalékban mondták, hogy a lopakodó autokrácia aláássa a jogállamiságot az országban, és majdnem az emberek fele (48 százaléka) szerint veszélyben van a tiltakozáshoz és a gyülekezéshez való jog. Ebben is főleg a fiatalok pesszimisták. 

Magyarországon elég borúlátóak a piacgazdasággal kapcsolatban is, 

csak a megkérdezettek 33 százaléka gondolja, hogy a szabad piac jót tesz az országnak.Ehhez képest Lengyelországban és Csehországban például 52 és 51 százalékos ez az arány. Nálunk a fiatalok valamivel optimistábbak ebben, de ők is csak 39 százalékban látják jó dolognak a szabad piacot.  

Nem bízunk a médiában 

Németországot kivéve a többség minden országban úgy véli, hogy a mainstream média nem tisztességes és őszinte módon számol be a hírekről. Magyarországon a válaszadók kétharmada (66 százaléka) gondolja így. Minden egyes korcsoportban, főleg a fiatalok körében úgy látják, a média minősége romlott az elmúlt 30 évben. 

A többség a kormánytól származó híreknek sem hisz, nálunk 63 százalékban mondták, hogy ezek elferdítettek, és nem felelnek meg a  tényeknek.A kutatásban felmérték az emberek nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz) való hozzáállását is. Kiderült, hogy a magyar megkérdezettek 70 százalékban támogatják a jótékonysági szervezeteket, és csak 18 százalékban tartják károsnak az NGO-kat. Ha konkrét cselekvésről van szó, Magyarországon a petíciók aláírása és a jótékonysági célú adományozás a legnépszerűbb. 

Úgy tűnik, amellett, hogy a fiatalok jobban elkötelezettek a civil aktivizmus iránt, 

a nők a férfiakhoz képest nyitottabbak a sokszínűségre,például a Z generáción belül 51 százalékuk gondolja, hogy jobban kellene védeni az LMBT csoportokat, míg a férfiaknál ez az arány csak 31 százalék. Ugyanez a menekültek esetében 38-24, a bevándorlóknál pedig 37-24 százalék. 

A fiatal nők jobbnak látják az általános helyzetet is, a Z generációban 66 százalékuk mondta, hogy több lehetőségük van az embereknek, mint 1990-ben volt, miközben csak a férfiak fele gondolja ugyanezt. A nők nagyobb arányban értenek egyet azzal is, hogy több lehetőségük van beleszólni a politikába (53 és 46 százalék), és optimistábbak abban, hogy mennyire tudják befolyásolni az országban zajló, jelentős változásokat (47 és 40 százalék).  

Az összes vizsgált országban igaz, hogy a válaszadók többsége szeretné, ha a kormányuk többet tenne a nők, a fiatalok, az idősek, a fogyatékkal élők és az alacsony jövedelmű emberek támogatása érdekében. Különösen a Z generáció áll ki szívesen a menekültek, a bevándorlók és az LMBT közösség mellett, bár Magyarországon köztük is csak 33 százalékos ez az arány. 

Aggasztja az embereket a kivándorlás 

A többség, de különösen a 40 év felettiek szerint a világ veszélyesebb hely lett 1989-hez képest, és csak a megkérdezett magyarok 12 százaléka gondolja, hogy a világ ma biztonságos helynek számít. 

Kiderült, hogy Németországot leszámítva mindenhol aggasztja az embereket a kivándorlás, főleg Romániában (67 százalék), Bulgáriában (65 százalék) és Magyarországon (62 százalék). Összességében nálunk csak

11 százalékban gondolják, hogy könnyen lehet olyan életet élni, mint amilyet szeretnének függetlenül a hátterüktől, az etnikai hovatartozásuktól vagy szexuális irányultságuktól.