Cornstein nagykövet: "Trump sokat olvasott Orbánról"

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

„Egy nagykövetnek nem dolga a nyilvános bírálat” - nyilatkozta David Cornstein, budapesti amerikai nagykövet a HVG-nek arra a felvetésre, hogy bírálói szerint nem kritizálja a magyar kormányt a média, a szabadságjogok vagy a civil szervezetek helyzete miatt. Cornsteint szerint a munkája javarészt a színfalak mögött zajlik, azt tanulta meg ugyanis Henry Kissingertől egy hosszabb repülőúton, hogy „ha kritizálni akarom egy kormány döntését, akkor nem ragadok megafont, nem megyek el tévébe, nem fordulok az újságokhoz, hanem elmondom közvetlenül a kifogásaimat, s megpróbálunk valami jobbat elérni az eredetinél”. 

Cornstein azzal valóban nem vádolható, hogy Orbán Viktor kőkemény kritikusa lenne, sőt. Arra a felvetésre, hogy a nagykövet által említett magándiplomácia miért nem működött a CEU esetében, azt mondta, hogy a szíve szakad meg, hogy az egyetemnek el kellett költöznie Budapestről, mert ez veszteség a CEU-nak és a magyar fővárosnak is, de ez Soros és Orbán szermélyes vitája volt, amire senkinek nem volt befolyása. Azért megemlítette azt is, hogy szerinte „nem ártana némi diplomácia a rektor, Michael Ignatieff részéről sem: ahelyett hogy minden egyes nap bírálja a kormányt, megpróbálhatna kompromisszumot keresni, amire szerintem esély lett volna”. Hogy ez mi lett volna, arról már nem beszélt.

Orbán Viktor miniszterelnök és David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenség napja 243. évfordulója tiszteletére rendezett fogadáson a Budapest Kongresszusi Központban 2019. július 9-énFotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Az amerikai nagykövet kitért a sajtószabadság helyzetére is. „Az újságírás jelenlegi állapota nem tölt el boldogsággal” - mondta, de mielőtt úgy tűnne, hogy a színfalak mögött működő diplomata netán nyíltan kritizálná a magyarországi helyzetet, így folytatta: „Vegyük például a The New York Times cikkét”. Úgy általánosságban azt mondta, hogy az újságírás minden formájának tisztességesnek kell lennie, ha például egy rádióban dicsérik a kormányt, akkor az ellenzéket is meg kell hívni, hogy elmondhassa az álláspontját. De ha kritizálják a kormányt, akkor a kormányszóvivőnek is lehetőséget kell adni. 

Még pár téma az interjúból. 

  • Szóba került a hosszú alkudozások után megkötött védelmi együttműködési megállapodás Amerika és Magyarország között. Cornstein szerint a tárgyalások „olyan nehezek voltak, hogy bevérzett a gyomorfekélyem, és ha Washingtonból New Yorkba nem vonaton megyek vissza, hanem repülőn, akkor a légnyomáskülönbség miatt nem biztos, hogy túlélem”. 
  • „Trump nagyon sokat olvasott Orbánról, és egy sor dologról hasonlóan gondolkoznak.”
  • Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Orbánnak valóban volt-e szerepe abban, hogy Trumpot Ukrajna ellen fordítsa.
  • "Egy ország nemzetbiztonsági érdeke nem említhető egy lapon azzal, hogy az általános iskola negyedik osztályában milyen nyelven tanítanak Ukrajnában" - mondta arra a felvetésre, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz a nyelvtörvény miatt.
  • A Budapesten megjelenő orosz Nemzetközi Befektetési Bank kamu bank, mert a céljainak nem sok köze van a banki tevékenységhez. Ezt a rossz helyzetet megpróbálták valamiképpen jobbá tenni, ami sikerült. Alighanem erre gondolt. 
  • Arról, hogy Magyarország a Huaweijel együttműködve építi ki az 5G mobilhálózatot: „lehet, hogy egy ország olcsóbban kapja az 5G technológiát, de a nemzetbiztonságban fizeti meg az árát. Ugyanez igaz egyébként az energiahordozókra is. Ahogy Oroszországtól, úgy Kínától sem remélhet ingyenebédet Magyarország”.