Szabadon mozoghatnak majd a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák, és ha törvénysértést követnek el, akkor a legtöbb esetben az amerikai jog vonatkozik majd rájuk. Ez derül ki a magyar-amerikai védelmi megállapodás szövegtervezetéből, amelyet a Direkt36 szerzett meg. Mindkét jogosultság arra utal, hogy a magyar kormány másfél évig tartó kemény diplomáciai vita után engedett az amerikaiak kérésének több fontos kérdésben. Viszont a megállapodás szövegében több helyen szerepel a magyar szuverenitás fontossága.

A két ország katonai együttműködését szabályozó úgynevezett Védelmi Együttműködési Megállapodásról (Defense Cooperation Agreement, DCA) másfél éve tárgyal a magyar és az amerikai kormány. Az egyezmény körül kialakult vitából súlyos diplomáciai konfliktus lett: a magyar kormány azzal utasította el az egyezmény aláírását, hogy az sértené a magyar alkotmányt és Magyarország szuverenitását, míg az amerikaiak azzal vágtak vissza, hogy az egyezmény aláírásának halogatásával a magyar kormány az agresszív külpolitikát folytató Oroszország kezére játszik.

A vita Mike Pompeo amerikai külügyminiszter február eleji budapesti látogatásával oldódott meg. A felek ekkor jelentették be, hogy Budapest és Washington megújítja a katonai együttműködést. A megállapodás részleteiről nem árult el semmit sem Pompeo és Szijjártól Péter magyar külügyminiszter sem, de a Direkt36 által megszerzett, ezen a héten a parlament honvédelmi bizottsága elé kerülő tervezet szerint a legfontosabb vitás pontokon átnyomták az amerikaiak, amit szerettek volna.

Szabad mozgás az amerikaiaknak, tisztelet a magyaroknak

Az Egyesült Államok számos más országgal is kötött és köt ilyen egyezményeket azért, hogy segítségével könnyen és gyorsan tudja mozgatni csapatait külföldön is. Az amerikai magyarázatok szerint a DCA azért vált fontossá az Egyesült Államok számára, mert NATO-n belüli szövetségesei továbbra sem költenek eleget a közös védelemre. Washington ezért azt próbálja elérni, hogy legalább saját csapatait a megfelelő helyekre oda tudja küldeni, ennek pontos szabályairól azonban előbb meg kell állapodnia a befogadó országokkal.

Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.

A Direkt36 korábban megszerzett egy diplomáciai táviratot, amiből kiderült: a magyar kormány azt próbálta elérni, hogy az Egyesült Államok csak úgy mozgathassa csapatait Magyarországon, hogy minden egyes műveletet szavazással hagy jóvá a magyar országgyűlés. A kormány előbb azzal érvelt, hogy minden más megoldás alkotmányellenes lenne. Január végén pedig Magyar Levente külügyminiszter-helyettes azzal a kifogással állt elő, hogy ha nem kell minden csapatmozgatáshoz parlamenti jóváhagyás, akkor előfordulhatna, hogy az Egyesült Államok magyar jóváhagyás nélkül támadó hadműveletet indítana magyar területről.

A Direkt36 által megszerzett szöveg szerint a magyar parlamentnek nem kell majd jóváhagyni az amerikai csapatmozgásokat, ahogy ezt korábban az Orbán-kormány akarta, és ami az egész vita leglényegesebb eleme volt. Sőt, a DCA hamarosan a magyar parlament elé kerülő tervezetében kifejezetten benne maradt az, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőinek repülői, hajói és járművei „szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Magyarország területén” a vonatkozó szabályokat betartva. Az amerikai-magyar DCA tervezete szerint amerikai katonáknak be- és kiutazáskor nem kell útlevelet bemutatniuk és nem vonatkoznak rájuk vízumkötelezettségek sem.

Több magyar kormányzati forrás szerint a legnagyobb engedmény, amit a magyar fél a kifogásaival elért, az, hogy a DCA bevezető részébe (preambulum) belefoglalták a magyar szuverenitást és az alkotmány tiszteletét („az USA fegyveres erői Magyarország jóváhagyásával, Magyarország Alaptörvényének és más magyar jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával tartózkodnak Magyarország területén”). Egy későbbi fejezetben pedig szerepel az is, hogy a felek „nem sérthetik sem a Felek területi szuverenitását és fegyveres erőik feletti szuverenitást, sem a Felek önvédelemhez való jogát”.

A magyar szuverenitás kiemelése szokatlan több más térségbeli országgal kötött amerikai megállapodásokhoz képest. A 2017-ben Lettországgal és Litvániával kötött DCA nem hivatkozik az országok önrendelkezésére. Ehhez hasonlóan a felek területi szuverenitásának, valamint a helyi törvények maradéktalan tiszteletben tartása is csak magyar megállapodásban található meg. 

Amerikai katonának amerikai bíróság

Egy másik konfliktust kiváltó kérdésben is az amerikai álláspont érvényesült. Ez a kérdés arról szól, hogy ki ítélkezzen a szabály- vagy törvénysértő amerikai katonák felett. A magyar kormány azt akarta elérni – megint csak a magyar szuverenitás tiszteletben tartására hivatkozva -, hogy minél szélesebb körben a magyar jog alapján ítéljék meg az amerikai katonák által elkövetett jogszabálysértéseket. A Direkt36 által megszerzett szöveg szerint azonban Magyarország „szuverén mérlegelés alapján [...] lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról” (ahogy az a most érvényben lévő, 1997-ben kötött hasonló megállapodásban is szerepel).

Beépítettek azért a szövegbe egy kiskaput, amely szerint különlegesen fontos esetekben a magyar hatóságok visszavonhatják a megállapodásnak ezt a részét. Az egyetlen kivételt a közlekedési szabálysértések és balesetek jelentik. Az ilyen ügyek kivizsgálása a magyar rendőrség elsődleges feladata az amerikaiakkal együttműködésben. Ezt a két kitételt azonban már a két ország között 1997-ben megkötött hasonló megállapodás is tartalmazta.

A megállapodás az 1997-ben kötött kétoldalú megállapodás (1997. évi XLIX. törvény) helyébe lép és egy kezdeti tíz éves időtartamra szól, ami azt jelenti, hogy utána is hatályban marad, de tíz év után bármelyik fél felmondhatja. A DCA fejezeteinek többsége technikai, logisztikai, jogi kérdéseket szabályoz, mint például a különféle adómentességek, az amerikai vállalkozók jogállása vagy éppen, hogy milyen gépjárművezetői engedélyekre van szükség.

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményéről!

A Direkt36 beszélt két olyan magyar diplomáciai forrással is, akik azt állították: voltak országok (például Lengyelország), amelyek szinte automatikusan aláírták a DCA-t, de a magyar keménykedés hatására a megállapodásról szintén tárgyaló Szlovákia például rájött, hogy erősebb alkudozással ki lehet csikarni bizonyos engedményeket az amerikaiakból. Míg azonban Magyarországnak sikerült a tárgyalásokat Pompeo látogatása előtt érdemben lezárni, Szlovákiának nem.

Az amerikaiaktól kicsikarható engedmények ugyanakkor nem feltétlenül csak a DCA szövegében jelenhetnek meg. Magyarország például a megállapodással párhuzamosan egy új légvédelmi rakétarendszer beszerzéséről és más katonai fejlesztésekről is tárgyal az Egyesült Államokkal.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a megállapodás részleteivel kapcsolatos megkeresésünkre.