Nincs mit beismernem, vallotta Gy. T. a bíróságon
2019 november 12., 08:44
„Nem volt motivációm” megöletni Fenyőt, mondta Gy. T. a bíróságon
"Érdekemben sem állt, nem volt motivációm" - vallotta a Fenyő János meggyilkolása miatt emberölésre felbujtással vádolt Gy. T. médiavállalkozó, volt úszószövetségi elnök büntetőpere előkészítő tárgyalásán. 2019. november 12-én az új büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülést tartottak ügyében. Ezen Gy. úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri be bűnösségét, mert "nincs mit beismernem". A törvény szerint így módjában állt vallomást tenni, ő pedig élt is ezzel a lehetőséggel.
Az ügyészség vádja szerint Gy. elmérgesedett üzleti vitái miatt kereste meg P. T.-t, az Energol egykori ügyvezetőjét Fenyő János megöletésével, P. pedig a Fenyő megölése miatt időközben már elítélt Jozef Rohácot bízta meg a feladattal. Az ügyészség a vádiratban több üzleti konfliktust is felsorolt, de Gy. védekezése szerint valójában csak egy nagy vitájuk volt, a Naptévé ügye, amit Fenyő próbált megszerezni tőle. Szerinte minden más üzleti vitájuk ehhez kapcsolódott, így az eset szempontjából mellékes. A Naptévé ügyét pedig már 1996-ban rendezték, 1997. január 1-ével a Gy. tulajdonában maradó tévé készíthette a köztelevízió reggeli műsorait.
Erre alapozva állítja Gy. hogy vitája Fenyővel már 16 hónappal a gyilkosság előtt lezárult, az azévi sajtóbálon még kezet is fogtak. Ennek több szemtanúja volt, közülük Székely Ferenc, a köztévé elnöke meg is jegyezte, hogy ez korábban nem fordulhatott volna elő, Gy. és Fenyő annyira rosszban voltak.
Gy. vallomásában kitért azokra a P. T.-től lefoglalt hangfelvételekre is, melyekre az ügyészség a felbujtás vádját alapozza. Gy. szerint a felvételek hiányosak - az 515 perces hanganyag leiratában 3551 helyen szerepel az, hogy érthetetlen a szöveg -, és a szakértők szerint is manipuláltak. Védője, Zamecsnik Péter ezt még azzal is kiegészítette, hogy a hangfelvételek 2003-2004-ben készültek, márpedig 2009 előtt a bíróság nem fogadott el bizonyítékként olyan hangfelvételt, amely az alany tudta és beleegyezése nélkül készült. Ezért kezdeményezte is a bizonyíték kirekesztését.
Az ügyészség válaszában azzal érvelt, hogy a hangfelvételt P. T. ügyében az Ítélőtábla befogadta bizonyítékként. Hogy ez mennyiben releváns, az kérdés: a felvételeket P. T. maga készíttetett, vagyis a tudtával és beleegyezésével készültek, így az ő büntetőperében nem lehetett ez kérdés.
Póta Péter eljáró bíró az előkészítő ülésen nem hozott döntést a kirekesztésre vonatkozó indítványról. Ma végül csak az dőlt el, hogy a jövő februárban kezdődő tárgyalás első két hetében gyakorlatilag csak Gy. T.-t hallgathatják meg. Mert bár védője, Zamecsnik Péter ujjaival jelezve két napot kért Gy. meghallgatására, maga a vádlott védője meglepetésére is három napot kért ugyanerre. Így 2020. február 11-én, 13-án, 18-án biztosan Gy. meghallgatásával folytatódik majd a per.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.