A nap, amikor a Fidesz is felsorakozott Baranyi Krisztina mögött

Budapest
2019 november 26., 16:50

„Úgy hozta az élet, hogy hamarosan kiderülhet, hogy az elkövetkezendő években milyen lesz a viszony Budapest vezetése és a kormány között” 

- mondta hétfőn Karácsony Gergely a ferencvárosi polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol arról beszéltek, milyen feltételekkel támogatják az atlétikai stadion felépülését, ami nélkülözhetetlen a Budapestre tervezett 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez. 

Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester (b) sajtótájékoztatót tart a városházán 2019. november 25-én.
photo_camera Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Nem véletlenül fordulhatott a nyilvánossághoz a két politikus. 

A megválasztásuk után pár héttel mindketten egy országos jelentőségű beruházás, óriásprojekt közepébe csöppentek, amit össze kell hangolniuk azzal a hangzatos ígérettel, amit a kampányban tettek, miszerint Budapesten nem épül több stadion. Karácsony és Baranyi is azt az utat választották, hogy nem fekszenek keresztbe az atlétikai világbajnokságnak, inkább feltételeket szabnak hozzá. Mindkettőjük tervéhez testületi döntésre van szükség, és a ferencvárosi testületben Baranyi Krisztinának leginkább riválisai vannak, szövetségesei kevésbé. Így reális esély volt rá, hogy leszavazzák az atlétikai stadionról szóló, alternatív javaslatát. Baranyi ezért már a döntő ülés előtt, pénteken a nyilvánosság elé tárta a tervét, amiben szerepel plázs, strand, szabadtéri mozi, fitneszpark, új óvoda, egy teljesen új, felszerelt szakrendelő a ferencvárosiak számára,  a Soroksári-Duna-ág egy szakaszának kikotrása, a Széchenyi könyvtár kerületbe költöztetése és egyebek. 

Fürjes Balázstól azt kérdeztük, hogy egyáltalán reálisak, megvalósíthatóak-e a polgármester elképzelései? 

A Budapestért felelős államtitkár azt mondta, hogy egy hónapja nem gondolták volna, hogy a kormány egyik legkérlelhetetlenebb kritikusától, Baranyi Krisztinától érkeznek konstruktív, előremutató javaslatok. 

„Ma úgy tűnik, a Baranyi-terv jó megoldás lehet, jól szolgálja a budapestiek és ferencvárosiak érdekét. Ferencváros javaslatai vagy teljesen egybeesnek az évek óta megfogalmazott kormányzati szándékokkal vagy jól illeszkednek azokhoz. A polgármesterasszony javaslataival nyitott kapukat dönget.”

Hozzátette: nem előzmény nélküli, hogy a kormány egy nagyobb ügy kapcsán együttműködik egy ellenzéki vezetésű kerülettel. Amikor a Duna Arénát építették, akkor Tóth József, 13. kerületi szocialista polgármesterrel sikerült olyan megállapodást kötni, amivel végül mindenki elégedett volt. A kormány ott is számos közösségi fejlesztéssel egészítette ki a sportberuházást. Az államtitkár reálisnak tartja Baranyi tervét, hogy „Budapest egyik szégyenfoltjából ne csupán sportközpont, hanem a tömegek számára nyitott szabadidőközpont legyen.”  

photo_camera Fotó: Dimény András/Dimény András/kepszerk.hu

Tehát a ferencvárosi polgármester a közös sajtótájékoztatóval még az ülés előtt megszerezte Karácsony Gergely támogatását, ráadásul a tegnapi napon a Momentum elnöke, Fekete-Győr András is bejelentette, hogy ha a kormány teljesíti a kerület és a főváros feltételeit, akkor támogatják az atlétikai beruházást. 

photo_camera Egyetlen, árva tartózkodás. 

Ezek után már a ferencvárosi testületen sem volt lehetetlen átvinni a javaslatot. Sőt végül a Fidesz is szó nélkül Baranyi terve mögé állt. 

Itt érdemes tartani egy kis kitérőt. A pusztulat hosszúra és agyzsibbasztóra sikerült ülésen más fontos ügyről is döntést hoztak Ferencváros urai, amiről érdemes beszámolni. A polgármester egy másik meghatározó ügyben, a parkolásban is átvitte az akaratát. Ferencváros úgy döntött, hogy a szoftveres részt leszámítva, minden feladatot elvesz a parkolási vállalkozóktól, és mostantól maga végzi az ellenőrzéstől kezdve, a karbantartáson át az összes munkát. 

De volt olyan kérdés is, ahol Baranyi nem járt sikerrel. Szerette volna, ha a bizottsági helyekkel nem szalad el a ló. A fideszes Bácskaiék alatt a kerület megvolt 43 bizottsági taggal. A delegáltak száma most 72-re nőtt. Ebből a Fidesz 19-et, Baranyi 4 főt jelölt, a többit az ellenzéki pártok. A momentumos Mátyás Ferenc azzal magyarázta a létszámnövekedést, hogy a korábbiakkal ellentétben mostantól valódi munka fog zajlani a bizottságokban, a munkához pedig emberek kellenek. Azt mondta, hogy a Bácskai-korszakra jelelmző egyszemélyi döntések helyett demokratizálják az önkormányzati munkát. Ezen felül az is indokolja a magasabb létszámot, hogy a pártok emberein túl helyi civileket is behúztak a bizottságokba. Ezen felül egy új bizottságot is létrehoztak, ami városfejlesztéssel, innovációval és környezetvédelemmel foglalkozik majd.

A Déli Városkapu látványterve
photo_camera Fotó: MTI

Visszatérve a stadionhoz, Gulyás Gergely ma reggel már úgy értékelte, hogy a ferencvárosi testületi döntéssel  a kérdés eldőlt, az atlétikai világbajnokság meg lesz rendezve. 

Viszont azt is hozzátette, hogy a ferencvárosiak feltételeit csak javaslatoknak tekintik, de megvalósítható javaslatoknak. Ezek szerinte beépíthetőek az atlétikai központ fejlesztésébe, illetve abba a zöldpark fejlesztésbe, amely ezen a területen a korábbi tervek szerint megvalósulna.

„A ferencvárosi testület javaslataival nyitott kapukat dönget”

- mondta a miniszter, aki szerint ez az elmúlt harminc év legzöldebb beruházása Budapesten. És várják a fővárosi közgyűlés szerdai döntését az ügyben. 

A Momentum elnöke már a Facebookon jelezte, hogy Gulyás félreértette a helyzetet.

„Gulyás Gergely "kormányszóvívő" a fideszes párhuzamos univerzumban eltévedve javaslatoknak tekinti azokat a feltételeket, amelyeket a ferencvárosi képviselő-testület megfogalmazott, és javaslatoknak szeretné tekinteni a fővárosi közgyűlés holnap esedékes állásfoglalását is. Miniszter Úr, az október 13-án földcsuszamlásszerű győzelmet arató Új Budapesti Városvezetés és nem javaslatot tesz a kormánynak az atlétikai beruházást illetően, hanem feltételeket szab.” 

Karácsony Gergely 5 feltétele:

  1. Karácsony 5 év alatt 50 milliárd forintot kér a budapestiek járóbeteg és szakellátásra. Ezzel szerinte sok budapesti életét lehetne megmenteni, mert Magyarországon 1 millió lakosra 4 MR készülék jut, Szlovákiában 9, Németországban 34. Magyarországon 1 millió lakosra 9 CT jut, Szlovákiában 17, Németországban 35. 
  2. Továbbá kéri a Csepeli Nagyerdő Program beindítását. Ez lenne az új városliget, a főváros tüdeje. Több élsport beruházást viszont nem szeretne Csepelre. 
  3. Az atlétikai stadion ne csak az élsportot szolgája, tömegsport és kulturális rendezvények számára is nyitott legyen.
  4. Az atlétikai stadion minden szerződése legyen nyilvános, átlátható. 
  5. A kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházásokban.
photo_camera Így mutat a beruházás lezárt helyszíne most.

Fürjes Balázs államtitkár a fővárosi közgyűlés szerdai döntése előtt nem kívánta kommentálni Karácsonyék 5 pontját, ahogyan a Baranyi-tervet sem kommentálták amíg nem lett belőle ferencvárosi közgyűlési döntés. Annyit elmondott, hogy ha a főváros és a kormány egyenrangú partnerekként akarnak együttműködni, akkor ott nem feltételeket kell szabni, inkább javaslatokat érdemes tenni. 

Ha nem lett volna meg a szükséges önkormányzati támogatás, akkor a kormány kész lett volna elállni az atlétikai világbajnokság megrendezésétől, ami viszont súlyos következményekkel járna. Egyfelől Magyarországnak magas kártérítést kéne fizetnie. Másrészt az ország reputációján súlyos csorba esne. Szerinte csak megbízhatatlan országokra jellemző az olyan szintű komolytalanság, hogy elnyerik egy világverseny rendezési jogát, majd visszakoznak. Harmadrészt, ha most nem valósul meg a terv, akkor azon a jelenleg lezárt, elhagyott, de értékes 20 hektáros területen marad a pusztulás, elmarad a városrehabilitáció.