Fürjes: Nyilvánosak lesznek az atlétikai világbajnokság szerződései

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

  • Pontos összeget nem akart elárulni Fürjes Balázs államtitkár arról, hogy mennyiben kerül majd a budapesti atlétikai világbajnokság. 
  • Szerinte kifejezetten téves, liberális doktriner gondolat számon kérni sportrendezvényeken, hogy anyagilag megéri-e, mert az közösségi ügy.  
  • A kormány számára annyira fontos sportberuházások és a lerongyolódott egészségügy között feszülő ellentétre vonatkozó kérdésünkre visszakérdezett: ha nem lettek volna az elmúlt 9 év sportfejlesztései, akkor az egészségügy sokkal jobb állapotban lenne? 
  • Ha legközelebb szóba kerülne egy olimpiai pályázat, támogatna egy erről szóló népszavazást.
  • A könyvtárosok aligha fognak örülni annak, amit a véleményükről mondott az államtitkár.

Átlátható lesz a világbajnoksággal kapcsolatos összes kiadás, nyilvánosak lesznek a szerződésekSzemben például a vizes világbajnoksággal, ahol még az Állami Számvevők szerint is problémás volt az átláthatóság. A mai napig nem készült egy végleges, nyilvános elszámolás a vizes vébé 130 milliárdjának elköltéséről. 

A közpénz felhasználását szükségessé tevő szerződések természetesen nyilvánosak lesznek. Én utólag is azt mondom, hogy a vizes világbajnokság nagy siker volt, a magyar költségvetésnek pedig köszöni szépen, meg sem kottyant, amit befektetésben erre rá kellett fordítani. Viszont megújult a Margit sziget, felújítottuk a Komjádi-Csaszit és a Hajóst, azóta is nulla-huszonnégyben zakatol a Duna Aréna, még többen úsznak és vízilabdáznak gyerekek, és hála sportolóinknak, volt egy pozitív közösségi élményünk. Tv-n és neten milliárdok szereztek pozitív benyomást Budapestről.

Egyelőre becsült költség sem hangzott el arról, hogy mennyibe fog kerülni az atlétikai stadion felépítése és környezetének kialakítása. 

Fillérre pontosan akkor lehet megmondani, hogy mennyibe fog kerülni a ferencvárosi szabadidő és közpark, és benne az atlétikai központ felépítése, amikor elkészültek a kiviteli tervek és a közbeszerzéseket lefolytattuk. Akkor felelős és végleges a válasz. Nagyságrendi becsléseink természetesen vannak, de ezeket azért tartjuk meg magunknak, hogy később véletlenül se keveredjek önellentmondásba, és ne adjak tippeket a kivitelezőknek, hogy egy közbeszerzésen mi az a maximum, amit beírhatnak az árajánlatban. 

Azért valami közelítő értéket csak lehet tudni.

Az biztos, hogy bőven Magyarország teherbíró képességével összhangban van ez a vállalás, a magyar állami költségvetés kiadásainak 2023-ig évente pár ezrelékét sem fogja elérni a szükséges befektetés. Ebbe a rendezés és akár a teljes ferencvárosi szabadidő park költségei is beleférhetnek, természetesen az atlétikai központtal együtt – ha jó eredményt hoznak a közbeszerzések. A kiadások miatt sehonnan sem kell elvonni egyetlen fillért sem, azok fedezetét stabilan megteremti az uniós átlagot jóval meghaladó magyar gazdasági növekedés.

A Duna Arénánál kritika volt, hogy nem olyan lett végül, mint, amilyenre eredetileg ígérték. Mi a garancia arra, hogy az atlétikai stadionnál nem lesz eltérés a látványterv és a valóság között?

Köszönöm a kérdést – sose gondoltam volna, hogy a 444 hasábjain tudjuk tisztába tenni a híres blöff ügyet… 2015 elején egy visszalépés okán váratlanul adódott a lehetőség, hogy Budapest legyen a 2017-es vizes vb házigazdája. Gyárfás Tamásék úgy gondolták, azonnal kell egy látványterv. Hiába mondtam nekik, hogy ne tegyék, ez parasztvakítás, ebből később baj lesz. Ez mindig egy csapdahelyzet, én mindig minden beruházót arra intek, hogy amíg nincs kész a részletes és valószerű terv, addig ne mutass látványtervet, mert szükségszerűen más lesz a végeredmény, és amíg nincs kész a kiviteli terv, és nem zárult le a közbeszerzés, addig ne mondj árat, mert úgy is pórul jársz, és a végén úgy is más lesz, és jönnek az újságírók és a fejedhez vágják.

Nehéz úgy részt venni egy vitában, vagy az emberek támogatását kérni, ha nem tudják, hogy mit támogatnak, megéri vagy sem. A vizes világbajnokságnál is elhangzott, hogy nagyon megéri, mert özönlenek majd a turisták Budapestre. Ehhez képest a vizes világbajnokság hónapja volt az egyetlen, ami 2017-ben gyengébb volt az előző évhez viszonyítva, mert állítólag elrontották a szobafoglalásokat. 

Közösségi ügyekben az egy érdekes vita, hogy mi éri meg, milyen szempontok szerint éri meg, előnyös, hasznos egy közösségi szervezésben, közösségi finanszírozással megvalósuló ügy. Egy várost vezetni vagy az országot kormányozni nem piaci vállalkozás. És biztos, hogy nem pénzügyi megtérülés érdekében folytat az állam mondjuk kultúrafinanszírozást és tart fönn színházakat, vagy finanszírozza az oktatást, egészségügyet vagy sportot. Azt kifejezetten téves, liberális doktriner gondolatnak tartom, hogy pénzügyi értelemben vett profitot követelnek közösségi ügyeken. Az atlétikai világbajnokságot biztosan milliárdok követik majd figyelemmel abban a 10 napban, a világ egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi eseményének a házigazdája lesz Budapest. Ez a fővárosnak és Magyarországnak is jót tesz, ahogy a városrehabilitációval is jól jár. Nyilván akkor, ha a szervezés és felkészülés rendben lesz – el is lehet szúrni, figyelni kell.

Az óriási sportberuházások körül azért is alakulhatott ki vita, mert azt látják az emberek, hogy attól, hogy sok stadiont építünk, attól nem lett népszerűbb a sport, nem lettek a magyarok egészségesebbek, sőt, nem lettek jobbak a sporteredményeink, például a fociban.  

Az előtte lévő időszakban, amikor nem voltak sportfejlesztések, akkor zakatolt az egészségügy? Ha nem lettek volna ezek a fejlesztések, akkor az egészségügy sokkal jobb állapotban lenne? Van olyan ország a világon, ahol az egészségügy kihívásait maradéktalanul megoldották? Azt is érdemes megnézni, hogy milyen pozitív változások történtek az elmúlt időszakban a várólisták rövidülése, az ellátások javulása, a vidéki kórházfelújítások, a diagnosztikai és terápiás géppark megújítása tekintetében. Azt pedig senki nem mondja, hogy az egészségügyben nincs dolgunk bőven. Ezért is indított el a kormány három éve Egészséges Budapest programot. Másrészt soha nem gondoltuk, hogy önmagában a lepukkant, hiányzó sportlétesítmények megújítása-pótlása a magyar sport összes gondját meg fogja oldani, de azért 2016-ban 44 év után kijutottunk a foci Európa-bajnokságra, még nem veszett el minden esély, hogy 2020-ban ez újra megtörténjen. A Fradi és a Vidi két egymást követő évben szerepel jól a nemzetközi kupában.

A stadionépítések filozófiája az, hogy legyenek a magyarok egészségesebbek, és hogy legyen nemzeti összetartozás-érzés. Ebben eddig a kormány nem volt eredményes. 

És hogy legyen jobb a magyar sport, javuljon a felkészülés és versenyzés infrastruktúrája, többen sportoljanak, a sportolás előnyei jobban érvényesüljenek a magyar társadalomban – felnőtt életre való felkészítés, egészséges életmód, prevenció, stb. Azon lehet vitatkozni, hogy elég eredményt hozott-e, amit tettünk, és könnyen lehet, hogy már abban sem fogunk egyetérteni, mi az elég. De azzal az állítással, hogy ne hozott volna eredményt, azzal nem értek egyet. 

Jók voltunk úszásban a vizes világbajnokság és a Duna Aréna előtt és után is.

Jobbak lettünk a budapesti és az idei, koreai vébén. Ez döntően a sportolók és edzőik sikere. De talán hozzá tesz valamit a kormányzati támogatás, a megnövekedett, korszerűbb vízfelület is. Megnézve, hogy jönnek fel az eredményességben az ázsiai országok, a pozíciók megtartása is komoly eredmény. Azzal egyetértek, hogy folyamatosan mérni és figyelni kell, vajon a finanszírozással arányos-e a versenysport teljesítményjavulása, elengedő teljesítménykritérium és ellenőrzés van-e a magyar sportban az odajutó forrásokhoz képest. Itt is igaz: lehet is, kell is jobban teljesítenie a magyar sport szereplőinek. 

Korábban egy ellenzéki párt fel tudta húzni magát a semmiből egy, az olimpiarendezést megkérdőjelező akcióval. Most Karácsony Gergely a „stadionstoppal” tudott választást nyerni. Bemérték, hogy ezzel lehet a legtöbb embert megszólítani. Miért alakult ki ilyen hangulat a sportberuházások körül?

Azt hadd ne kommentáljam, ha bárki a kampányát kizárólag mérésekhez és közvélemény-kutatásokhoz igazítja, az később milyen felelős kormányzást tesz lehetővé. Hogy miért alakult úgy, hogy az ellenzéki főpolgármester-jelölt mérése azt hozta ki, hogy a stadionstop jó kampánytéma? Kettőn állt a vásár. Mi nem voltunk elég jók és alaposak a kommunikációban, ez tuti. De vajon az ellenzéki szereplők és a sajtó mindig a legobjektívebb képet igyekezett adni? Azért ha megnézünk egy csomó ügyet, Groupama Aréna, Puskás, Duna Aréna, sikeresnek mondhatók. A tények és érvek elmondására, a párbeszédre, az értelmes vitákra több figyelmet kell fordítanunk, aláírom. 

Az olimpia esetében a Momentumot álomgyilkossággal szokták vádolni, de igazából csak azt érték el, hogy kérdezzék meg az embereket, akarják-e ezt. Mert addig ez hiányzott.

Az egyik tanulsága ennek az ügynek, hogy ha még egyszer felmerül az olimpia rendezésének ötlete, akkor vagy a fővárosi közgyűlésben és a parlamentben kell ehhez nagyon erős minősített többséget szerezni, vagy népszavazással kell kezdeni. Még akkor is, ha nincs ilyen követelménye a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Népszavazás egyébként se Párizsban nem volt, sőt, soha egyetlen házigazda városban sem, de lehet, hogy a magyar körülményekre tekintettel szükség van rá. 

A kormány viszont a népszavazásba nem mert beleállni. 

Nem osztom azt a minősítést, hogy gyávák lettünk volna beleállni a népszavazásba. Egyszerűen az esélyünk szállt el teljesen 17 tavaszán. Pont, amikor ráfordultunk a célegyenesre, a pártok egy része visszavonta a korábbi támogatását, ezzel az egység megszűnt. Nem lehet megjósolni, milyen eredményt hozott volna a népszavazás, de az biztos, hogy szoros lett volna. Egy teljesen megosztott, házon belül veszekedő pályázóként szálltunk volna szemben két nagyobb, gazdagabb, egységes pályázóval. Nem volt más választás, mint visszalépni. 

Lett volna egyáltalán esélyünk?

Utólag biztos vagyok benne, ha állva maradunk és a NOB-nak három jelöltből kell választania, a 2032-es olimpiát megkapta volna Budapest. Azért, mert Amerikának muszáj volt olimpiát kapnia több mint 30 év után, ez versenyben nem ment volna, viszont csak egy, ráadásul Agenda 2020 alapon szuperpíszi, még sosem volt jelöltet nem lehetett volna kihagyni a három közül. Ha ott vagyunk, nem kettő, hanem három olimpiáról döntöttek volna egyszerre. Ez az esély elszállt, a pályázat nincs napirenden. 

Orbán Viktor múlt szombaton meglátogatta Lausanne-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Központját, és találkozott a szervezet elnökével is. Szóba került egy későbbi pályázat?  

Nem. Annyi elhangzott, hogy remek pályázat volt, és még mindig sajnálja a NOB, hogy Budapest visszalépett, de azért ezen már túl vagyunk. Nyilván jobban érdekelte az elnököt, hogy akkor most lesz-e atlétikai vébé Budapesten, visszamondunk-e más versenyeket. Erre megnyugtató választ tudtunk adni. 

Talán nemcsak liberális nézet, ha valaki arra kíváncsi, hogy mire költi a kormány az általa is megtermelt közpénzt. Ha a kormány úgy dönt, hogy legyen vizesvébé, akkor lesz, az atlétikai vébével ugyanez a helyzet. Az érdemi vita pedig csak azután indult el, hogy az önkormányzati választáson a fővárosi közgyűlésben és a IX. kerületben az ellenzék került többsége, meglehet éppen azért, mert az emberek azt érezték, az ilyen beruházásukba nem volt semmiféle beleszólásuk.

A képviseleti demokráciában hiszek, és a közvetlen demokrácia intézményeinek igénybevételét kivételes aktusnak tekintem, mert különben működésképtelen lenne a város és az ország is.  

És akkor ezek szerint a világbajnokság nem tartozik a kivételes aktusok közé.

Meg lehet nézni, kik rendeztek előttünk világbajnokságot, például Párizs, London, Helsinki, Berlin. Országaik talán még a 444 kényes szerkesztői szerint is működő demokráciák, szemben „a csúnya magyar diktatúrával”, és mégsem volt népszavazás a rendezésről. Az emberek tudatában vannak annak, hogy a mindenkori Orbán-kormány a sportot többféle értelemben kiemelkedő stratégiai ágazatnak tartja. Ezt a választópolgárok 2010-ben, 2014 és 2018-ban is tudták, amikor fölhatalmazást adtak a kormányzásra. 2018 tavaszán nyilvános volt és zajlott a magyar pályázat a 2023-as vébére, nem volt semmi titok.

Tavaly decemberben nyertük el az atlétikai világbajnokság megrendezésének a jogát. Az önkormányzati választásokig is volt már 10 hónap, de azalatt sem történt egy kapavágás sem.  

Az építési engedélyek megvannak már egy éve, de annak a pártján állok, hogy akkor kezdjünk el egy beruházást, ha a részletes kivitelezési tervek is elkészülnek. Ezt követően ragaszkodnunk kell egy nyílt, európai uniós közbeszerzési pályázathoz az építésre, ez a legerősebb és legnyíltabb versenypályázat. Jövő tavasszal indulhat az építkezés, és 2022 nyarára kell felépíteni az atlétikai központot. Mindig is ezzel az ütemezéssel dolgoztuk. Most majd egy kicsit igyekezni kell, hogy ez valóban teljesíthető legyen.

Lehet tartani a határidőt? 

Nyilván most van egy kis késés, amit be kell hozni menet közben, reméljük nem a legkeményebb telek jönnek és akkor ez sikerülhet. Oldottunk már meg ennél nagyobb és nehezebb feladatokat. A bontási, területrendezési és építési feladatok elvégzése a vagyonminiszter irányítása mellett működő Beruházási Ügynökség felelőssége lesz, miniszter asszony irányításával biztosan elvégzik a munkát.

Van két fontos tétel Ferencváros szempontjából. Az egyik, hogy Baranyi Krisztina tervei szerint az Országos Széchenyi Könyvtár a rozsdaövezetbe költözhet, a másik a szakrendelő. Megkapja a IX. kerület az új, felszerelt rendelőt?  

Beszéljünk először a szakrendelőről, mert az egyszerűbb. Ez az Egészséges Budapest program keretében - akár lesz atlétikai vébé, akár nem - meg fog történni a következő években. Nemcsak én mondom, kormányhatározat is született arról, hogy Ferencváros javaslatait a kormány támogatólag is megerősíti.  

Abba, hogy végül hová kerül a könyvtár, kik szólhatnak bele?

A ferencvárosi barna mező lehetséges helyszíne a beruházásnak. Ráadásul a sajnos egyre kevesebb számú látogatónak továbbra is nagy részét az egyetemisták teszik ki, így érdemesebb az egyetemekhez közelebb elhelyezni. Ez egy nagyon logikus hely a Széchenyi Könyvtárnak. Hogy kik dönthetnek róla? A demokratikus felhatalmazással rendelkező kormányzat, főváros, az illetékes kerület.

A könyvtáros szakma?

Nem hiszek a választói felhatalmazással nem bíró, ám annál bölcsebb szakértők diktatúrájában. Tilos a könyvtáros szakmát a döntés előkészítéséből kihagyni, de a döntést nem szabad rájuk bízni. Nekik nem sok közpénz felhasználásával járó, komoly városfejlesztési döntések meghozatalára van papírjuk. 

A Puskás Arénára rátérve. Mit szól ahhoz, hogy a közvéleményben a Nélküled körüli botrány elvitte a hangsúlyt a stadionról?

Hál’ Istennek attól messze volt, hogy elvigye, ne becsüljük le se a Puskás Arénát, se a megnyitó ünnepséget. Volt egy ilyen mellékszál, méltánytalannak tartom.

Mindkét oldalról?

Feleslegesnek, ünneprontónak, kicsinyesnek és méltánytalannak tartom a Nélküledbe való belekötést, annak lefikázását. Azt, hogy nem tudta az elkövető, miről van szó és mit tesz, nem hiszem el. Ettől még persze elfogadhatatlan az a plakát, ami Budapest utcáin megjelent, jó, hogy el is tüntették őket – tántoríthatatlanok vagyunk az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia politikájában. 

Lehet tudni, hogy az óriási stadion hosszú távú üzemeltetését hogyan oldják meg az Európa-bajnokság után? Lesznek-e már koncertek jövőre? 

Lesznek, de sajnos a Live Nation felé kötelező titoktartás köt. Jövő június végéig az Eb elfoglalja a létesítményt, de 2-3 koncert lesz már utána jövő nyáron is. Az üzemeltetésnél azon érdemes elgondolkodni, hogy vajon itt egy nyílt, piaci pályázatot nem érdemes-e egy hosszabb távú üzemeltetési koncesszióról lefolytatni.

Ez például az Ön által korábban említett liberális szempont alapján egészen biztosan támadhatatlan megoldás lenne. 

Kétségtelenül, és a liberális szempontoknak való megfelelés nekünk különösen fontos, úgyhogy tekintsük úgy, hogy ez el is dőlt.

A Liget Projektet a kormány is elengedte?

Tartjuk magunkat ahhoz a tíz éve folytatott gyakorlathoz, hogy csak olyan komoly városfejlesztő beruházást valósítunk meg Budapesten is, amit támogat a megválasztott városvezetés. Igazodunk a Főváros döntéséhez, a Liget Projekt egyes elemei megakadtak.  

Nincs további egyeztetés?

Tudomásul vettük a Főváros döntését és annak megfelelően járunk el. Ami folyamatban van, az megépül és a teljes közpark egy nagy megújulás előtt áll. Azt kérni fogjuk a Fővárostól, hogy ez év végéig mondják meg, mire mondanak nemet, milyen fővárosi városfejlesztések megvalósítását akarják még megakadályozni.   

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 3,8 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.