A magyar és az amerikai tárgyalódelegáció pontról pontra haladt a tárgyalási menetrendben Orbán Viktor és Donald Trump májusi találkozójakor, amikor a Fehér Ház tárgyalóasztalánál a Trump elnök oldalán ülő megbízott védelmi miniszter, Patrick Shanahan vette át a szót. A téma felelőseként egy vitás ügyre akart rátérni: Ukrajnára. Csakhogy Trump azon nyomban félbeszakította és Orbánra utalva azt mondta, hogy “a miniszterelnökkel ezt már négyszemközt megbeszéltük”. Trump azt is hozzátette, hogy az Orbánnal folytatott privát megbeszélése után minden tiszta Ukrajna kérdésében, Orbán ezt jobban tudja.

A jelenetet a május 13-i Orbán-Trump tárgyalás tágabb körű, nagyjából kéttucat fővel zajló részének egyik résztvevője írta le a Direkt36-nak, és a történteket egy, a beszélgetésről közvetett információkkal rendelkező magyar forrás is megerősítette a Direkt36-nak. A rövid jelenet azért kapott jelentőséget, mert a Donald Trump amerikai elnökkel szembeni alkotmányos vádeljárás (impeachment) meghallgatásai során több tanú is azt vallotta, véleményük szerint Orbán Viktor is Ukrajna ellen hangolhatta az elnököt. 

Az ellene felhozott vádak szerint Trump szándékosan visszatartott egy Ukrajnának szánt katonai segélyt és azzal a feltétellel lett volna hajlandó jóvá hagyni, illetve belemenni, hogy a Fehér Házban találkozzon Vologyimir Zelenszkij frissen megválasztott ukrán elnökkel, ha az vizsgálatot indít legesélyesebb demokrata kihívója, Joe Biden volt alelnök fia ellen egy, Trumpék szerint korrupciógyanús ügyben. Azaz Trump a gyanú szerint saját érdekében használta fel elnöki hatalmát, ami törvénybe ütközhet, és emiatt indult ellene eljárás, amely során több tucat befolyásos hivatalnokot és politikust hallgattak meg Trump és Ukrajna viszonyáról az amerikai képviselők.

Trump Ukrajnával szembeni ellenséges hozzáállásáról a vádeljárás több tanúja is azt mondta, ez mások mellett Orbán Viktor befolyásának köszönhető. Ezek az Orbán Viktor és Magyarország állítólagos szerepéről szóló megállapítások az eljárás múlt kedden nyilvánosságra hozott jelentésébe is bekerültek. Orbán maga korábban ostobaságnak minősítette, hogy befolyásolta volna Trumpot. A Direkt36 most új információkat tudott meg arról, hogyan taktikázik az Orbán-kormány Ukrajnával kapcsolatban, hogyan állította a saját oldalára az amerikai diplomácia néhány befolyásos szereplőjét, és hogy mennyi igaz Orbán állítólagos fehér házi befolyásából.

Miről beszélt Orbán és Trump?

Orbán Viktor alapvetően elégedett volt a Fehér Házban Donald Trumppal folytatott májusi tárgyalásával. A kézfogások és búcsúzkodás után munkatársaival a tárgyalás levezetéseként elment ebédelni Washingtonban, állította a Direkt36-nak egy magyar kormányzati tisztviselő. Ezen a washingtoni ebéden csak a miniszterelnök és tárgyalódelegációjának tagjai, magyar minisztériumi vezetők, diplomaták vettek részt. Szijjártó Péter külügyminiszter egy ponton csatlakozott az Orbán-Trump négyszemközti megbeszéléshez, a többiek viszont csak a tárgyalás általános, sok résztvevős részén ültek bent. Az informális ebéden ezért Orbán Viktor – az ott elhangzottakat ismerő kormányzati forrás szerint – vázlatosan beszámolt beosztottjainak azokról a témákról is, amiket Trumppal a találkozójuk négyszemközi részében érintettek.

Segítsd a hatalom ellenőrzését, csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

Ez az a találkozó, amelyen több amerikai diplomata szerint Orbán Ukrajna ellen hangolta Trumpot. Orbán állítólagos húzásáról több cikk megjelent magyarul és angolul, az erről szóló tanúvallomások pedig szintén nyilvánosságra kerültek az amerikai elnök ellen épp most zajló vádeljárásban. Jennifer Williams, Mike Pence alelnök tanácsadója például arról beszélt, hogy az elnök éppen az Orbán-Trump találkozó napján utasította arra Pence-t, hogy mégse utazzon el Zelenszkij elnök beiktatására Kijevbe. Arról is beszélt, hogy bár nem tud részleteket, de Orbán az oktatási törvény miatt hozta szóba Ukrajnát.

A legnagyobb vihart azonban George Kent külügyi helyettes államtitkár vallomása kavarta. Kent többek közt azt állította, Orbán Viktor Kárpátalja miatt hangolta Trumpot Ukrajna ellen,

számára „a Nagy-Magyarország téma prioritás” és „boldog tőle, hogy borsot törhet Ukrajna orra alá”.

Kent hozzátette ugyanakkor, hogy ez a saját véleménye, nincs közvetlen információja arról, hogy Orbán és Trump miről beszélt négyszemközt, neki az eljárás egy másik tanúja, Fiona Hill nemzetbiztonsági tanácsadó mesélt Orbán szerepéről. A helyettes államtitkár szerint ügyvédje, Rudy Giuliani mellett Vlagyimir Putyin és Orbán voltak azok, akik megerősítették a Trump fejében Ukrajnáról élő negatív képet, miszerint az egy korrupt ország, ami ráadásul a Demokrata Párt érdekében avatkozott be a 2016-os amerikai elnökválasztásba.

Kent vallomásából diplomáciai ügy lett. Magyar Levente külügyminiszterhelyettes behívta magához az amerikai követség ügyvivőjét, hogy közölje vele: Kent szavai felelőtlenek, alaptalanok és hátráltatják a magyar-ukrán viszony rendezését. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter „fake news”-nak nevezte ezeket az állításokat, Orbán pedig azt mondta, hogy

a "szamárságnak nincs fölső határa", és „az ember csak kapkodja a fejét, és nem is tudja, mi a jó, ha foglalkoznak Magyarországgal, vagy ha békén hagyják”.

A Direkt36 információi szerint valóban szóba került Ukrajna Orbán és Trump találkozóján, a témát a magyar miniszterelnök is felsorolta munkatársainak a megbeszélés után tartott washingtoni ebéden egy az ott elhangzottakat ismerő kormányzati forrás szerint. Orbán azt mondta munkatársainak, hogy azt magyarázta el négyszemközt Trumpnak, miért blokkolja a magyar kormány a NATO és Ukrajna közötti tárgyalásokat. A magyar miniszterelnök azzal indokolta ezt a lépését, hogy Magyarország így tiltakozik a kárpátaljai magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény ellen.

Így párolgott el az amerikai keménység

A törvényt az ukrán parlament a nemzetegyesítés jegyében az orosz nyelv visszaszorítására hozta és 2017. szeptember 28-án lépett hatályba. A jogszabálynak azonban a magyar nyelvoktatás is áldozatául esett. A magyar kormány erre válaszként blokkolta a 2017 decemberi NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű találkozóját: nem járult hozzá, hogy Ukrajnát résztvevőként meghívják erre a megbeszélésre. Ebből azóta hagyomány lett, és a magyar kormány sorra megakadályozta, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság védelmi-, külügyminiszteri vagy más magasszintű NATO-s tárgyalásnál Ukrajna hivatalos meghívott lehessen. Ez történt 2018 júliusában és decemberében, illetve 2019 márciusában is. Alacsonyabb szinten ugyanakkor az egyeztetések folytatódhattak.

A NATO-Ukrajna-tárgyalások magyar blokkolása azonban felidegesítette Magyarország több NATO-szövetségesét és 11 tagállam képviselője – a britek és az amerikaiak mellett többek közt a németek is – közös levélben tiltakozott emiatt a magyar kormánynál. Érvelésük szerint a NATO nem megfelelő fórum két ország külpolitikai vitájának a rendezésére, különösen nem akkor, amikor Ukrajna az orosz agresszió miatt szolidaritásra szorul. Az Orbán-kormány erre úgy reagált, hogy NATO-s dokumentumok is rögzítik a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, Magyarország pedig nem hajlandó feláldozni a magyar kisebbség védelmét geopolitikai érdekek miatt.

2017 végén Kurt Volker, az ukrajnai béketárgyalásokért felelős akkori amerikai különmegbízott rögtön találkozni akart Orbán Viktorral, hogy együtt keressenek megoldást a konfliktusra, de a Fehér Ház – egy volt fehér házi tisztviselő szerint – ezt a tárgyalást nem engedélyezte. A Trump-adminisztráció akkor pozícióban lévő szakértői a megelőző Obama-időszak politikáját vitték tovább. Ez azt jelentette, hogy a magyarországi korrupciós ügyek, a jogállamiság visszaszorulása, a magyar kormány feltételezett oroszbarátsága és egyéb kifogások miatt nem támogatták a magas szintű találkozókat a magyar kormánnyal.

Volker – a Trump elleni eljárás egyik kulcsszereplője és tanúja – régről ismeri Orbánt. Bár hivatalosan 2017 végén a Fehér Ház ellenállása miatt nem találkoztak, korábban egy vacsorán Volker beszélt Orbánnal és akkor – más témák mellett – Ukrajna is szóba került közöttük. A beszélgetést két olyan forrás idézte fel a Direkt36-nak, akik azt Volker szemszögéből ismerik. Eszerint Orbán azt fejtegette, hogy Ukrajna mindig is ütközőállam volt és lesz is Oroszország és Európa között, annak is kell megtartani, és egyébként sincs realitása az ország nyugati integrációjának (Orbán már egy 2014-es német interjúban szükséges „biztonsági pufferként” beszélt Ukrajnáról, 2018-as tusványosi beszédében is ezt ismételte meg, irreálisnak nevezve az ország NATO/EU csatlakozását.) Volker a Direkt36-nak nyilatkozó források szerint ezt a hozzáállást cinikusnak tartotta, de nem gondolta oroszbarátnak, és az ukrán oktatási törvény miatti magyar lépésekről is azt gondolta, hogy bár az jól jön az oroszoknak, de Orbán nem orosz érdekből cselekszik.

Ráadásul 2018 elejére már új tisztviselők kerültek meghatározó pozícióba az amerikai külügynél, ezzel párhuzamosan pedig az Orbán-kormány megítélése is enyhülni kezdett. Az amerikai kormányzatban ekkor már az volt az uralkodó vélemény, hogy Orbán figyelmet és tiszteletet akar kiharcolni a Trump-adminisztrációtól, ennek része az Ukrajnával szembeni fellépése is, amit különböző diplomáciai gesztusokkal meg lehet oldani. Amerikai külügyminisztériumi tisztviselők szerint Wess Mitchell, az Európáért felelős akkori külügyi államtitkár ezért például Trumppal közös fotólehetőséget ajánlott Orbánnak, ha enged Ukrajna-ügyben. Később pedig Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is csak akkor lett volna hajlandó 2018 májusában közös sajtótájékoztatót tartani Szijjártó Péterrel találkozójuk után, ha ott bejelenthetik a magyar álláspont megváltozását Ukrajna ügyében. A magyar fél mindkét esetben nemet mondott a szimbolikus vétó feloldására. Egy magyar külügyi tisztviselő szerint ez nem egyszerű taktikázás volt, hanem az ukrán nyelvtörvény annyira fontos kérdés a határon túli magyarok szempontjából, hogy ebből nem akart engedni a kormány.

2018 őszére az amerikai diplomácia az Ukrajna-NATO-kérdésben már jóval nyitottabbnak tűnt a magyar érvekre. Ennek az oka részben az volt, hogy más ügyek – gáz- és fegyverüzletek, illetve egy védelmi megállapodás – fontosabbá váltak az Egyesült Államok számára, mint az elhúzódó magyar-ukrán konfliktus megoldása. Egy magyar külügyi vezető pedig azt mondta, hogy az Orbán-kormány úgy érezte, a Fehér Ház már levette a kezét az akkori ukrán elnökről, a 2019 tavaszán tartott elnökválasztást végül elveszítő, népszerűtlen Petro Porosenkóról.

A Direkt36 korábban ismertetett egy tavaly novemberi keltezésű, a washingtoni magyar nagykövet által jegyzett diplomáciai táviratot. Ebben az állt, hogy „Ukrajna kapcsán az amerikai fél immár egyetért a magyar állásponttal a nacionalista ukrán hozzáállás és az oktatási törvény veszélyes precedensjellege tekintetében”. A távirat idézi Wess Mitchellt, aki a jelentés szerint elismerte, hogy

„az ukrán oktatási törvény kisebbségeket érintő magyar kifogásai legitimek, amelyeket az USA folyamatosan felvet az ukrán félnek”.

De nem csak az amerikaiak lettek megértőbbek a magyar kormány érveire, hanem a magyar hozzáállás is finomodott, amiben komoly szerepe volt a magyar és ukrán kormánnyal is jó kapcsolatot ápoló britek közvetítésének, állította a Direkt36-nak több EU-s diplomata is. Miközben a magyar kormány továbbra is akadályozta az Ukrajna-NATO bizottság hivatalos, magas szintű találkozóit, az amerikaiak és a britek apró trükkökkel elérték, hogy ha nem is hivatalosan meghívottként, de mégiscsak ott lehessen Ukrajna a tárgyalásokon. Például a NATO-s ülésekre hivatalosan nem Ukrajnát, hanem az úgynevezett Fekete-tengeri csoportot hívták meg, melynek tagjai: Grúzia és Ukrajna. 2018 júliusában Porosenko elnök így egy fekete-tengeri témájú rendezvény ürügyén mégis ott lehetett az akkori brüsszeli NATO-találkozón. Később pedig már 2019 tavaszán Ukrajna informális egyeztetéseken, félhivatalos munkareggeliken is részt tudott venni magas szinten. A magyar kormány egyik megoldás ellen sem emelt kifogást nyilvánosan.

Orbán karizmatikus, de nem ennyire

Orbán Viktor a világ különböző részeiben élő magyarság képviselőinek találkozóján, a Diaszpóra Tanácsban elmondott november 14-i beszédében reagált azokra a véleményekre is, amelyek szerint befolyásolni tudta volna Donalt Trumpot Ukrajna megítélésében. A miniszterelnök szerint a világ "túlzásba esik" Magyarországgal kapcsolatban.

Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy az új ukrán elnököt a magyar kormány nem akarja nem akarja fúrni. Zelenszkij az Orbán-Trump találkozó idején még csak megválasztott elnök volt, egy héttel később lépett hivatalba, sőt a nacionalistának tartott Porosenko-féle vezetés után a magyar fél visszafogott optimizmussal várta az új elnököt. „Orbánnak az a politikája, hogy adni kell időt Zelenszkijnek, nem szabad őt most a saját ügyeikkel nyomasztani” – állította a magyar-ukrán viszony alakulását közelről követő EU-s diplomáciai tisztviselő. Orbán személyes találkozót is szeretett volna Zelenszkijjel. A Diaszpóra Tanácsban ezt maga is megemlítette, állítása szerint azonban „többszöri kísérlet ellenére sem sikerült” egyelőre találkozniuk.

A Direkt36 két, a magyar-ukrán kapcsolattal foglalkozó külföldi diplomatától is úgy értesült, hogy október elején a magyar miniszterelnök a nyilvánosságot kizárva a kárpátaljai Ungváron, a magyar konzulátus épületében akart találkozni az ukrán elnökkel. A szervezésbe mindkét oldalon csak egy szűk kört vontak be. A konzulátuson már zajlottak is az előkészületek, amikor kiderült, az egyeztetésbe félreértés csúszott és a találkozó mégsem jött össze. A találkozó körüli titkolózást az is indokolja, hogy Orbán Viktornak jelenleg még nagyon rossz a megítélése az ukrán közvéleményben, és „Zelenszkijnek vele személyesen leülni és megállapodni olyan lenne, mintha Putyinnal állapodna meg”, mondta egy, az új ukrán adminisztrációt jól ismerő külföldi diplomata forrás.

A magyar miniszterelnök szóvivője nem reagált megkeresésünkre, Ukrajna budapesti nagykövetsége pedig azt állította, bár egy találkozóba beleegyeztek, de „tudomásunk szerint a találkozó konkrét időpontja nem került megvitatásra”. Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter október végén azt mondta, a létező tervek ellenére „jelenleg egyszerűen fizikailag nem jut idő egy ilyen beszélgetésre”.

Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, hogy ne maradj le a cikkeinkről!

Eközben október legvégére a magyar kormány áttörést ért el abban is, hogy a NATO-n keresztül gyakoroljon nyomást Ukrajnára az oktatási törvény ügyében. Először még úgy tűnt, hogy a magyar kormány nem tudja elérni, hogy egy október végi kijevi NATO-Ukrajna megbeszélés után a NATO-nagykövetek által kiadott közös nyilatkozatba belekerüljön a kárpátaljai magyarság ügye, és ezért megvétózza a teljes nyilatkozatot. A vétóról már hírek és nyilatkozatok is megjelentek, csakhogy a magyar álláspont ezután váratlanul mégis támogatást kapott. Végül a találkozó október 31-i zárónyilatkozatában a NATO felszólította Ukrajnát, tartsa be teljes mértékben a Velencei Bizottság ajánlását a 2017-ben elfogadott oktatási törvény módosítására. Ukrajna pedig vállalta, hogy ezt megteszi.

Két, a zárónyilatkozat megszületésének körülményeit ismerő forrás szerint a magyar sikerhez ezúttal az ukrán delegáción belüli nézetkülönbség is hozzájárult. Prisztajko külügyminiszter ugyanis – aki Porosenko alatt is külügyminiszterhelyettesként szolgált és így a folytonosságot jeleníti meg az ukrán külpolitikában – továbbra sem akart engedni az oktatási törvény ügyében, viszont helyettese, Jehor Bozsok mégis beleegyezett a nyilatkozat elfogadásába. A végső szót Zelenszkij elnök mondta ki, hivatalosan is engedve a magyar igénynek, amivel a kétéves vita megoldása is közelebb került.

„Az ukrán külügy még a régi mantrát nyomná, miközben az új, Zelenszkij-féle irányvonalnak még nem alakult ki a kisebbségekkel és Magyarországgal kapcsolatos politikája. Az elnök számára ez nem prioritás, de a döntése azt is mutatja, hogy vele lehet kompromisszumot kötni” – tette hozzá egy, az ukrán-magyar kapcsolat alakulását követő diplomáciai forrás. De a magyar fél is tett gesztusokat az elmúlt időszakban. Míg korábban rendre szinte csak Kárpátalját támogatta Magyarország, most informálisan felajánlotta, hogy a kelet-ukrajnai Sztancija Luhanszka ikonikus hídjának felújításához anyagi támogatást nyújtana. Zelenszkij végül úgy döntött, ennek ukrán projektnek kell lennie, viszont a magyar kormány helyette egy, a donyecki fronthoz közeli egészségügyi állomás felújítására és készülékekkel való felszerelésére ad pénzt.

„Zelenszkijnek sokkal égetőbb problémákat kell kezelnie, mint a magyar-ügy”

– mondta egy magyar diplomata, utalva a december 9-i Zelenszkij-Putyin tárgyalásra is. Szerinte a még megmaradt feszültségek az előző időszak utórengései.