Lényegeben eredménytelenül zárult az ENSZ klímacsúcsa Madridban

Csak részeredményeket sikerült elérni az ENSZ klímacsúcsán Madridban. A részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz. Vagyis a legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése, amit az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később.

Szakértők szerint a párizsi klímacélok eléréshez sokkal merészebb vállalásokra van szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszavágásánál. Egy nemrég megjelent tanulmány pont arra mutatott rá, hogy a párizsi klímaegyezmény 2015-ös aláírása óta is 4 százalékkal növekedett a kibocsátás. 

A tanácskozás alatt az utcákon a tüntetők is arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy a világnak eddig nem sikerült visszafognia a kibocsátását. 

Az eredményről António Guterres ENSZ-főtitkár is csalódottan nyilatkozott, azt mondta: „A nemzetközi közösség elveszített egy fontos lehetőséget”. 2020 legyen az az év, amelyben minden ország elköteleződik amellett, hogy azt tegye, amit a tudomány mond, vagyis a szükséges a karbonsemlegesség megvalósítása 2050-re, valamint a bolygó hőmérséklet-növekedésének 1,5 Celsius-fok alatt tartása - tette hozzá.

Carolina Schmidt, a konferencia chilei elnöke úgy fogalmazott: „a világ minket figyel, és nagyobb eredményeket vár”.  A konferencia keserédes ízt hagyott maga után Teresa Ribera spanyol környezetvédelmi miniszter szerit, aki beszámolt arról is, hogy a tárgyalások során sikerült haladást elérni, és volt egy pont, amikor úgy tűnt, közel a megállapodás. De szerinte nem lehet bármi áron megegyezést kötni, mert a cél egy erős, valódi kibocsátási-kapacitáscserére alkalmas rendszer megteremtése.

Hozzátette, hogy az elszámolás módja volt a viták egyik sarkalatos pontja. A miniszter elismeréssel beszélt az elfogadott zárónyilatkozatról, amelyben a résztvevők kinyilvánították elkötelezettségüket a károsanyag-kibocsátási törekvések növelésére. Valamint vállalták, hogy a következő klímacsúcs előtt bemutatják erre irányuló nemzeti programjaikat, amelyekből az ENSZ jelentést készít.

„A felhatalmazás világos: az országoknak a jelenleginél ambiciózusabb nemzeti hozzájárulást kell bemutatnunk 2020-ban. Fontos válaszolni az emberek és a tudomány követelésére, elköteleződnünk amellett, hogy többet tegyünk és gyorsabban” - érvelt a Teresa Ribera.

A záródokumentumban rögzítették azt is, hogy a tudományos ismeretek vezérlik majd az országok klímadöntéseit. A tíz napos madridi csúcstalálkozón a világ 196 országa képviseltette magát több mint 25 ezer résztvevővel.

A konferencia elnökség Chile töltötte be, eredetileg ugyanis a dél-amerikai ország adott volna otthont a rendezvénynek, ám egy hónappal a kezdete előtt visszalépett a házigazda szerepétől a folyamatos utcai zavargások miatt. (Guardian/MTI)