A családi terhek tartják fogva a munka nélkül maradt fiatalokat

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • Magyarországon egyre több fiatal talál munkát, miközben egyre kevesebben tanulnak. 
  • Akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, azok főleg a családi, ápolási feladatok vagy betegség miatt maradnak otthon, miközben senkitől nem kapnak igazi segítséget.
  • A roma fiatalok egyre könnyebben helyezkednek el, de ebben még mindig nagy szerepe van a közmunkának, ahová sokan úgy kerülnek be, hogy megszakítják a középiskolai tanulmányaikat. 
  • A Munkaerőpiaci Tükör idei kiadása szerint sok képzéssel, kompetenciafejlesztéssel és mentorálással lehetne javítani a helyzeten. 

Bár az utóbbi évek gazdasági fellendülése munkához juttatta a fiatalok egy jelentős részét, még mindig sok olyan 15-29 éves ember él Magyarországon, aki se nem dolgozik, se nem tanul. Őket NTND-nek, vagy angolul NEET-nek szokás rövidíteni (nem tanuló, nem dolgozó, illetve not in education, employment or training). 

A fiatalok 18,6 százaléka tartozik ide, ami az uniós átlagnál, de még a cseh és lengyel adatnál is több. Pedig az NTND-arány leszorítása nemcsak azért fontos, hogy aktuálisan minél kevesebben kallódjanak odahaza vagy az utcán, hanem azért is, mert aki a pályája elején hosszú ideig munkanélküli, az jó eséllyel később is nehezen talál majd munkát, vagy ha mégis, rosszabbul fog keresni. 

Persze még mindig sokkal jobban állunk, mint a 2008-as válságot követő években, ez látszik abból az ábrából is, amit a most megjelent Munkaerőpiaci Tükörből vettünk. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kiadványa kétévente elemzi a magyar munkaerőpiaci helyzetet, mindig egy-egy kiemelt témára, legutóbb a nőkre, idén a fiatalokra fókuszálva. 

Fotó: Munkaerőpiaci Tükör

Öt év alatt nagyjából százezerrel csökkent az NTND fiatalok száma, amit elsősorban a foglalkoztatás növekedésének tudhatunk be, nem annak, hogy tömegeket iskoláztak volna be. Sőt, ebben visszaléptünk a válság óta: 67-ről 60 százalékra csökkent a képzésben részt vevők száma, miközben az EU-s átlag 67 százalék. A 20-24 éves férfiak közt látszik a legnagyobb, 10 százalékos zuhanás. 

Az adatok nem tartalmazzák a közmunkásokatFotó: Munkaerőpiaci Tükör
Fotó: Munkaerőpiaci Tükör

Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt években a munkaerőpiac jórészt felszívta azokat, akiknek csak kis lépésre volt szükségük az elhelyezkedéshez. Ezt támasztja alá az is, hogy 2013 óta az NTND fiatalokon belül csökkent a reményvesztett, vagyis az aktív, önálló álláskeresést feladók, valamint a tartós munkanélküliek aránya. Tehát azok is munkába tudtak állni, akik korábban egy éven át hiába próbálkoztak. 

Ehhez képest különösen érdekes, hogy kik azok a fiatalok, akiknek így sem sikerül elhelyezkedni, és vajon hogyan lehetne segíteni nekik. A kötetben ezt dolgozza fel Molnár Tamás tanulmánya, amiből kiderül, hogy 

az NTND fiatalok 60 százaléka családi kötöttségek vagy egészségügyi okok miatt nem áll munkába.Ezen az ábrán jól végigkövethető ez a változás:

Fotó: Munkaerőpiaci Tükör

Az NTND fiatalok elhelyezkedését elvileg a kormányhivatalok alá rendelt foglalkoztatási osztályoknak, korábbi nevükön munkaügyi központoknak kellene segíteniük. 

Ezek viszont főleg azokat a fiatalokat érik el, akik amúgy sem régóta munkanélküliek, vagy éppen visszahívást várnak valahonnan. Akik tartós munkanélküliek vagy reményvesztett álláskeresők, sokkal kisebb arányban regisztrálnak, és a hivatalok sem igazán tudják megszólítani őket. A tanulmány szerint az NTND-arány csökkentéséhez egyrészt

fejleszteni kellene a betegség vagy ápolási feladatok miatt otthon levőknek nyújtott szociális szolgáltatásokat.Másrészt lenne mit javítani a már működő, álláskeresőknek szánt programokon is. A kötetben külön tanulmányt szenteltek az uniós finanszírozású Ifjúsági Garancia Programnak, aminek az a célja, hogy a 25 éven aluli regisztrált álláskeresők a tanulás befejezése vagy az állásvesztés után rövid időn belül ajánlatot kapjanak a munkaügyi központtól. Ez többnyire konkrét álláslehetőséhet jelent, amihez állami bértámogatás jár, de lehet valamilyen képzés, vagy vállalkozóvá válást segítő program. 

Ahhoz, hogy ez jól működjön, a hivataloknak el kellene érniük a dolgozni vágyó fiatalokat, akik valamiért mégsem tudnak munkába állni, például azért, mert nem elég motiváltak, vagy képzésre lenne szükségük. Bár a program 2015-ös bevezetése után 10 százalékkal több inaktív fiatal regisztrált a munkaügyi központban, azóta ez a kiinduló szint alá süllyedt.

Akik mégis bekerülnek a rendszerbe, azok fele részben úgy kerülnek ki a nyilvántartásból hat hónapon belül, hogy sem ajánlatot, sem közmunkát nem kaptak. Ők vagy támogatás nélkül találtak munkát, vagy ismét inaktívak lettek. 

Ráadásul a szerzők szerint a bértámogatással inkább azokat segítik, akik jó eséllyel maguktól is találnának munkát, miközben az alacsony iskolai végzettségűek és azok, akik korábban is voltak munkanélküliek, kisebb eséllyel kerülnek be a programba. Vagyis pont azokon segítenek kevésbé, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Ezért azt mondják, 

sokkal több képzést kellene szervezni, elsősorban olyanokat, amik az alapvető kompetenciákat fejlesztik, ilyeneket ugyanis alig kínálnak a járási hivatalok.Ezen kívül személyes tanácsadókkal, intenzív mentorálással lehetne hatékonyabban bevonni a fiatalokat. 

Középiskolából irány a közmunka

Az Ifjúsági Garancia Program azért még ebben a formában is jó arra, hogy valamelyest csökkentse a közmunkás fiatalok számát. A kormány ugyanis kikötötte, hogy 25 éven aluli fiatalból csak akkor lehet közmunkás, ha nem sikerült neki más lehetőséget találni.  

Bár az utóbbi időben más eszközökkel is próbálják visszavágni az óriásira duzzasztott közmunkaprogramot, a korábbi években rengeteg tizenéves dolgozott benne. 2011 és 2017 közt összesen majdnem 40 ezer fiatal került be a rendszerbe, a számuk pedig az után nőtt meg látványosan, hogy 18-ról 16 évre szállították a tankötelezettségi korhatárt. 

Fotó: Munkaerőpiaci Tükör

Különösen aggasztó, hogy a 20 évnél fiatalabb közmunkások tizede általános iskolai végzettség nélkül lépett be a rendszerbe, és közülük 60 százalék később sem fejezte be a nyolc osztályt. Arányaiban viszont úgy tűnik, egyre többen vannak, akik úgy lesznek közmunkások, hogy megszakítják a középiskolai tanulmányaikat.Közülük nagyon kevesen fejezik be később a középiskolát, ez is mutatja, hogy a közmunkába leginkább beragadni lehet, semmint kilépni belőle. 

Roma fiatalok tömegei szorulnak ki az iskolából

A tankötelezettségi korhatár leszállítása különösen rosszul érintette a roma fiatalokat, amiről Scharle Ágota tanulmányában lehet olvasni. Ebből derül ki, hogy a képzésben résztvevő lányok aránya 14, a fiúké pedig 27 százalékkal csökkent. 

Igaz, a kötet egy másik  fejezete arra jut, hogy a tankötelezettségi korhatár csökkentése növelte ugyan a nem tanuló fiatalok arányát, de leginkább azok morzsolódnak le, akik régen is lemorzsolódtak, csak akkor még nem 16, hanem 18 éves koruk után. 

Vagyis a korai iskolaelhagyást, amiben nemzetközi összevetésben is rosszul állunk, nem lehet pusztán a 18 éves korhatár visszaállításával megoldani.

Fotó: Munkaerőpiaci Tükör

Az viszont jó hír, hogy 2011 és 2016 közt nőtt az érettségizettek aránya a roma fiatalok, különösen a 19-22 éves lányok körében, miközben a nem romáknál csak a fiúk helyzete javult igazán. (Ebben nem annyira a 2010 utáni oktatáspolitika eredményét kell keresni, hiszen az alapkészségeiket azok is a 2010 előtti rendszerben szedték magukra, akik csak 2016-ban érettségiztek). 

Fotó: Munkaerőpiaci Tükör

A romák foglalkoztatási aránya is javult 2011 és 2016 közt, a férfiak körében 16-ról 25 százalékra, a nőknél 7-ről 12-re. Ebben viszont nagy szerepe van a közmunkának: 2016-ban a képzetlen roma férfiak 34, és a képzetlen roma nők 40 százaléka közmunkás volt. 

Címlapkép forrása: Fortepan

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.