Évtizedes időhurok: a kormány bele akar húzni az államadósság csökkentésébe

Kétszer kellett ellenőriznem, hogy ezen a híraszályos napon nem egy nyolc-kilenc éves hír került-e elém véletlenül, de nem, friss, ropogós mai hír az MTI-ben a HVG közvetítésével az, hogy Varga Mihály bejelentette, hogy a kormány gyorsítani akar az államadósság csökkentésén. De talán nem véletlenül érzem úgy, hogy időhurokba kerültünk. Idősebb olvasóink talán még emlékeznek a magánnyugdíjpénztárakra, amiket a kormány azzal a jelszóval nyúlt le, hogy abból a pénzből majd jól lecsökkenti az államadósságot. Az évtized elején tele is harsogták aztán a sajtójukat azzal, hogy milyen sikeresek voltak, még ha minden statisztikai mutató ennek ellenkezőjét állította is.

Varga Mihály most mégis újra kitűzte ugyanazt a célt, hogy az államadósságot a GDP arányában hatvan százalékra csökkentsék 2022 végére. Ennek során kénytelen volt elismerni, hogy míg az EU sok tagállama az elmúlt években a kedvező világgazdasági folyamatokat kihasználva pluszos vagy nullszaldó körüli államháztartást visz, addig a magyar kormány inkább továbbra is deficitgazdálkodást folytatott, reménykedve abban, hogy a GDP növekedésével idővel lassan-lassan kinövi majd az államadósságot. Majd a MÁP+ nevű, kiemelkedően kamatozó magyar állampapírról kezdett beszélni, bár annak az adósság csökkentésében elenyésző a szerepe, legfeljebb azt befolyásolja, hogy az állam nem külföldi, hanem hazai befektetőknek van eladósodva.