A légszennyezettség miatt beperli Magyarországot az Európai Bizottság
2018 május 17., 12:56
Ahol nagyon szennyezett a levegő, több a depressziós és az öngyilkosság is gyakoribb
A szennyezett levegő hatalmas károkat okoz a szervezetünkben, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ehhez köti a tüdőrák és a sztrók kialakulását is. A legújabb kutatások viszont arra is rámutatnak, hogy a hatások nem állnak meg itt: a szennyezett levegőjű övezetekben a depressziós esetek és az öngyilkosságok száma is sokkal magasabb.
Az erről szóló tanulmányt publikáló University College London kutatói szerint ha vissza lehetne fogni a finom szálló pornak (PM2.5) való kitettséget, azzal 15 százalékkal lehetne csökkenteni a depressziós esetek számát, ami több millió embert érintene, hiszen világszerte több mint 264 millióan szenvednek a betegségtől. Ehhez a levegőben lévő finom részecskék arányát 44 mikrogramm/köbméterről 25 mikrogramm/köbméterre kellene csökkenteni. Igaz, ez még mindig nem éri el a WHO 10 mikrogramm/köbméteres ajánlását. Jelenleg a Föld lakosságának 90 százaléka él olyan területen, ami meghaladja ezt az értéket.
A levegőminőséget globálisan bemutató tavalyi jelentés szerint egyébként a világ városai közül Újdelhiben volt a legrosszabb a levegő, ahol 113,5 mikrogramm/köbméter volt a finom részecskék koncentrációja. Ebből a szempontból a legtisztább nagyváros az új-zélandi Wellington volt 6 mikrogramm/köbméterrel. Budapest a középmezőnyben helyezkedett el 16,5 mikrogramm/köbméterrel.
A University College London kutatói olyan tanulmányokat vizsgáltak meg, amik összefüggést feltételeztek a szennyezett levegő hosszú távú hatásai és felnőtteknél jelentkező mentális betegségek között. A metaelemzés alapján arra jutottak, hogy hosszú távon a légszennyezettség 10 mikrogramm/köbméteres emelkedése átlagosan 10 százalékkal növeli a depresszió kialakulásának esélyét.
Egy októberben publikált amerikai-dán kutatás is hasonló eredményre jutott: a legrosszabb levegőjű amerikai megyékben az országos átlaghoz képest 27 százalékkal volt magasabb a bipoláris zavar előfordulása, a depresszió pedig 6 százalékkal volt gyakoribb.
Négy különböző tanulmányból elvégzett metaelemzésből az is kiderült, hogy a szálló por (PM10) emelkedésének rövid távon is hatása lehet az öngyilkosságok számának alakulására. Ezek az apró részecskék főleg az ipari tevékenységből, a közlekedésből és a lakossági fűtőrendszerekből kerül a levegőbe. A University College London kutatói arra jutottak, hogy lényegesen nagyobb volt az öngyilkosságok kockázata azokon a napokon, amikor a szálló por (PM10) koncentrációja megugrott a levegőben.
Ezen a téren mi sem állunk jól, az Európai Bizottság tavaly éppen azért indított eljárást Magyarország ellen, mert nem látott kellő garanciákat arra, hogy a magyar kormány valóban hatékonyan tudja csökkenteni a levegő szennyezettségét, különösen a szálló por (PM10) határérték feletti mennyiségét.
A kutatók szerint bár erős a kapcsolat a szálló por emelkedése és az öngyilkossági kockázat növekedése között, de azért nem olyan erős, mint a depresszió esetében. Vagyis a koncentráció 10 mikrogramm/köbmétereses emelkedése csupán 2 százalékkal emelte az öngyilkosság kockázatát. A kutatók olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a lakhely, jövedelem, képzettség, dohányzás, elhízás és a képzettség.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy egyelőre nem lehet bizonyítani, hogy a légszennyezettség mentális betegségeket okozna, de az elemzések azt mutatják, hogy létezik egy ok-okozati összefüggés. Dr Isobel Braithwaite, a tanulmány szerzője azt mondta, eddig is ismert volt, hogy a koszos levegőből a finom részecskék az orrunkon és a véráramon keresztül eljutnak az agyunkba, ami roncsolja az idegsejteket és megváltoztatja a stresszhormon termelését, ami mentális betegségekhez vezethet. Más kutatások a légszennyezettséget az intelligencia csökkenésével és a demenciával is összekötötték. Idén pedig idei egy átfogó kutatás arra a megállapításra jutott, hogy gyakorlatilag minden szervünkben kárt okoz. (Guardian/National Geographic)