Pompeo nem elégedett az európai országok reakciójával a Szulejmani elleni merénylet után

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo csalódottságának adott hangot, mert szerinte nem megfelelő módon reagáltak az európai országok a hírre, hogy az Egyesült Államok hadserege egy dróntámadásban meggyilkolta Irán legfontosabb katonai vezetőjét, Kasszem Szulejmanit. 

Pompeo arra utalt, hogy a bejelentés után a jelentősebb európai országok, azaz Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nem voltak kellően támogatóak. A Guardian washingtoni tudósítójának beszámolója szerint Pompeo az európai reakciókat az USA közel-keleti szövetségeseinek, azaz feltehetően Izrael, Szaúd-Arábia és az Emirátusok vezetőinek reakcióival összehasonlítva találhatta csalódást keltőnek. 

Pomepo a Fox News egyik műsorában beszélt arról, hogy az elmúlt két napot azzal tötötte, hogy a regionális szövetségeseiknek magyarázta el, mit és miért tettek, a támogatásukat kérve, és az amerikai külügyminiszter elmondása szerint mindenki fantasztikusan reagált. De aztán beszélt a világ más részén lévő szöveteségeseikkel is, és ez közel sem volt ennyire jó élmény számára. 

„Őszintén, az európaiak közel sem voltak annyira segítőkészek, mint amennyire szerettem volna. A briteknek, a franciáknak és a németeknek mind meg kell érteniük, hogy amit most mi, az amerikaiak tettünk, az Európában is életeket mentettet meg.” – mondta Pompeo, majd azzal folytatta, hogy cselekedetük az egész világ számára jót jelent, ezért arra bíztatnak mindenkit, hogy álljon be amögé, amit az Egyesült Államok szeretne elérni, azaz hogy rávegyék Iránt, hogy viselkedjen végre egy normális nemzetként. 

A Guardian összefoglalója szerint az európai reakciók Szulejmani meggyilkolására valóban visszafogottak és óvatosak voltak: ugyan senki nem vitatta Szulejmani pusztító szerepét a régióban, de az európai kormányok mégis leginkább visszafogottságra szólították fel a feleket. 

Az Iránnal szembeni külpolitika kialakítása eddig is komoly töréspontot jelentett az EU vezetői, illetve a Trump-kormány között, miután Trump volt az, aki felmondta az Iránnal kötött atomalkut és újabb szankciókat vetett ki az országra, míg az EU szerint az a kísérlet, ahogy az USA próbálja ellehetetleníteni az iráni gazdaságot, csak tovább élezi a geopolitikai feszültséget a régióban. 

Szulejmani meggyilkolása után azt is látni, hogy rövidtávon mindenképp nehezebb lesz folytatni az ISIS maradványai elleni harcot a régióban: a megnövekedett biztonsági kockázat miatt a NATO felfüggesztette az iraki biztonsági erők további kiképzését, és az ISIS-ellenes nemzetközi koalíció is csökkentette a műveletei számát. Michael Knights, egy washingtoni thinktank elemzője szerint az elmúlt pár napban gyakorlatilag teljesen leállt az ISIS elleni küzdelem. Igaz, tette hozzá, ez már az elmúlt év során komolyan megtorpant, miután síita alakulatok érdemben tudtak ellenőrzésük alá vonni területeket Irakban.