Súlyos vádak: a német közszolgálati televízió oknyomozása szerint 5,5 millió dollár tűnt el az Aján Tamás vezette Nemzetközi Súlyemelő Szövetségtől

Rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg az ARD német közszolgálati televízió oknyomozó riportjában a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség magyar elnökével, Aján Tamással, illetve a magyar doppingellenőrökkel kapcsolatban. A német köztévé riportja alapján

  • 5,5 millió dollárnak tűnt nyoma az Aján Tamás vezette sportszövetségben;
  • a szövetség által preferált magyar doppingellenőrök pedig a moldáv súlyemelő válogatott orvosa szerint kenőpénz ellenében manipulált doppingmintákat is elfogadtak.
Dr. Aján Tamást kitünteti Moldova államfője (Fotó: IWF)Fotó: Nemzetközi Súlyemelő Szövetség

Aján Tamás 2000 óta, vagyis 19 éve vezeti a Nemzetközi Súlyemelő Szövetséget (IWF), legutóbb, ötödjére 2017-ben választották újra. Amúgy már 1970 óta tagja a szövetség felső vezetésének, 1976-ig alelnök, 2000-ig pedig főtitkár volt a szervezetben.

A vezetése alatt az ARD vádjai szerint 5,5 millió dollárnak veszett nyoma abból a 23 millió dollárból, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság utalt a szövetségnek 1992 óta az olimpiai játékok közvetítési joga után. Az ARD szerint ezeket a pénzeket két olyan bankszámlára utalták, amelyek adatai nem szerepeltek a szövetség számviteli mérlegében.

A köztévének nyilatkozó svájci büntetőjogász, Mark Pieth szerint az ügyben okirathamisítás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja is felmerül, ezek a bűncselekmények pedig a svájci jog szerint nem évülnek el, vagyis az ügyészségnek ott hivatalból eljárást kell indítania az ügyben.

Az ARD kereste Ajánt, de ő nem volt hajlandó érdemben válaszolni a kérdéseikre.

Pedig azok volnának, és nem csupán arról, hogy hova lett a pénz. Az ARD riportja arra is kitér, hogy az Aján vezette súlyemelőszövetség jellemzően a Magyar Antidopping Csoport ellenőreit foglalkoztatta a világbajnokságok közti szúrópróbaszerű doppingellenőrzéseken. Ám azok nem voltak túl átfogók, a köztévé riportja szerint a világbajnoki vagy olimpiai érmet szerző súlyemelők majdnem felénél nem végeztek doppintesztet a versenyidőszakon kívül. Ha pedig végeztek, azok eredménye is megkérdőjelezhető, mert egy forrásuk, a moldáv súlyemelőválogatott orvosa szerint a magyar doppingellenőrök megvesztegethetők voltak, pénzt fogadtak el a manipulált doppingminták elfogadásáért.

Az ARD szerint az ellenőrök különösen azoknak az országoknak a versenyzőivel szemben voltak engedékenyek, melyek támogatása kellett Aján elnökségéhez. Például az orosz és grúz versenyzőkkel szemben voltak nagyon engedékenyek. 2008 és 2017 között például 62 orosz súlyemelő szerzett érmet nemzetközi versenyeken, de közülük 42-nél nem végeztek az edzési fázisban doppingtesztet a verseny évében.

Az ARD szerint árulkodó, hogy míg 2008-2017 között a súlyemelők körében végzett doppingvizsgálatok 77 százalékát a magyar doppingellenőrök végezték, a 2015-ös houstoni világbajnokságon, ahol az amerikai USADA végezte a doppingvizsgálatokat, egyből 24 gyanús doppingesetet találtak - többet, mint az összes addigi vb-n együttvéve. (Via Index)

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.