Többször is a legjobbnak választották Felcsúton, aztán mégis lemondott róla a magyar foci
„– Öt év múlva hogy képzeled el a karrieredet?
– Minimum NBI-es kezdőcsapatban akarok lenni, vagy ha annyira jól megy, akkor angol első osztály középmezőny.”
Ezt 5 éve nyilatkozta Pintyi Roland a köztévé Roma Magazinjának (a róla szóló műsor itt megnézhető). Pintyi ekkor már 4 éve volt a Puskás Akadémia játékosa. Tehetségét jelzi, hogy Felcsúton évente megválasztották korosztálya legjobb játékosának. 2014 végén a díjat Orbán Viktortól és Mészáros Lőrinctől vette át.
Pintyi Roland 2019 őszét Anglia helyett a megyei első osztályban, Kiskőrösön játszotta végig. Magyarországon nemhogy az NBI-ben, de még az NBII-ben sem kapott lehetőséget. És még mindig csak 21 éves.
Kevés a tehetség
Különös érzés úgy beszélgetni valakivel a karrierjéről, hogy nem 50 évesen, a pultnál egy söröskorsóba kapaszkodva meséli el magáról, hogy valaha micsoda jó kis játékos volt, ő lehetett volna legalább az új Törőcsik vagy a Varga Zoli, dehát a körülmények.
Pintyi Rolandra véletlenül találtam rá. Az érdekelt, hogy hol vannak azok a tehetségek, akiket az akadémiák termelnek ki, hogy teljesítsék Orbán 2007-es jóslatát. Azt, hogy 2015-től több mint ötven akadémián nevelt magyar focista játszik majd az európai topbajnokságokban, kezdőként. Ilyen lehetett volna például az 1999-es születésű Pintyi Roland is.
Szabadszálláson született, ötgyerekes családban. Hatévesen először birkózni kezdett, 2-3 év után jött a foci, egy darabig csinálta mindkettőt, de végül az utóbbit választotta.
Fociedzője, Búzási Balázs akkora tehetségnek tartotta, hogy elvitte Felcsútra, hátha felveszik a Puskás Akadémiára. Szokatlan lépés volt, általában a Puskás Akadémia keresi meg a játékosokat, de a 11 éves Pintyi pár edzés után meggyőzte a felcsútiakat. Búzási egyébként sikeresen szúr ki játékosokat Szabadszálláson, volt, hogy 9-10 játékosából is akadémista lett. Hogy aztán ezekből a játékosokból később miért nem hozzák ki a maximumot, arról is megvan a véleménye, az majd egy másik cikk témája lesz. Részt vesz a Bozsik-programban, ebben a kistelepüléseken keresnek tehetségeket, de Búzási szerint mostanában alig-alig találnak, hiába jelenthetne kitörési lehetőséget a mélyszegénységből a foci, mint sok helyen a világban. Ezért is fájdalmas számára, hogy ilyen könnyen hagyja a magyar futball elkallódni például Pintyit.
Felcsút egy kamasz számára egyszerűen unalmas
Pintyiről első edzője, Fóris Róbert azt mondta, hogy már ilyen fiatalon olyan technikai és taktikai tudással rendelkezett, ami kiemelte a többiek közül. „A legfontosabb a céltudatosság és a hihetetlen akarat és kitartás, ami a Rolcsiban benne van. Mi az akadémián elsősorban ilyen fiúkat keresünk”.
A Puskás Akadémia akkori operatív igazgatója, Tajti József is csak dicsérni tudta a köztévé műsorában 2015-ben: „Roland az egyik kedvencünk, nagyon fiatalon került ide, és egy nagyon jó személyiség, aki mindent megtesz azért, hogy jó sportoló legyen és jól is tanul. Abszolút elégedettek vagyunk vele. Nagyon szeretjük.” Pintyit rendszeresen a csapat kapitányának választották a társai.
11 éves korától a felcsúti akadémián lakott, hétköznap edzések, suli, szombatonként meccs, csak vasárnaponként, a pihenőnapon tudott volna hazamenni, de sokszor inkább nem vállalta az utazást, volt, hogy 1-1,5 hónapig nem volt otthon, hanem maradt Felcsúton. Kicsiként ezzel még nincs probléma, elvannak a gyerekek a kollégiumban, hétkor ébresztő, közös reggeli, aztán suli, utána tanulószoba, edzés, vacsora, rövid szabadidő, van Xbox, billiárd, pingpong, este tízkor takarodó. „Az első években nagyon jól éreztem magam” – meséli a játékos.
16 évesen viszont ez már kevés. Hétköznap egyszer van rövid kimenőjük, de Felcsúton nincs semmi, csak egy bolt. Át lehetett ugrani Székesfehérvárra plázázni, de csak 1-2 óra fér bele, és jönni kellett vissza. „Jönnek a csajok, nagyobb szabadságra vágyik az ember” – teszi hozzá a nevelőedzője, Búzási Balázs. Vele és Rolanddal egy kiskőrösi kávézóban ültünk le hármasban, hogy megfejtsük, hogyan mondott le a magyar foci az egyik tehetségéről.
Pintyi Felcsúton annyira besokallt a bezártságtól, hogy 2015 nyár végén már nem ment vissza. Pedig profi szerződést ajánlottak neki, de nem fogadta el. „Ahogy telt az idő, nagyon bezártnak éreztem magam, vártam egy új impulzusra, váltani akartam”.
Münchenbe ment próbajátékra. Nem mehetett rosszul, mert az 1860-nál jelezték is neki, hogy várják vissza, de csak pár hónappal később, decemberben tudnak szerződést ajánlani. A Fradi viszont már akkor csábítani kezdte, amikor Felcsúton játszott. Naponta hívták őt is, a nevelőedzőjét is, hogy menjen át a zöld-fehérekhez. München helyett végül a Fradit választotta. Ebben benne volt az is, hogy tartott a külföldre költözéstől. Tanítanak nyelveket Felcsúton, ő pont németes volt, de nem sok ragadt rá. És a Fradinál nem kellett várnia hónapokat sem.
Van egy felvétel, a Fradi TV készítette 2016-ban. Pintyi már fradistaként tért vissza Szabadszállásra, a volt iskolájába Böde Dániel társaságában. Úgy tűnt, példaértékű lesz a karrierje.
Pintyi az utánpótláscsapatban játszott, de a Fradi nemzetközi tornáján, a Talent-kupán kiszúrta őt a felnőttcsapata akkori edzője, Thomas Doll is. Jelezte neki, hogy fel fogja hívni a felnőtt csapatba pár edzésre, megnézné ott is. Pár héten után valóban szóltak neki, hogy várják a nagyoknál, de éppen betegség után volt, edzője nem engedte, hogy menjen. Következő lehetőséget meg nem kapott, mert kidobták a Fraditól.
"Kérdezem, hogy ez komoly? Az"
Azt Pintyi és nevelőedzője sem tagadja, hogy a játékos hülyeséget csinált. A pályán nem volt gond, járt edzésekre, nem ment neki rosszul a játék, hiszen Thomas Doll is kiszúrta, U-17-es magyar utánpótlás válogatott is lett, Románia ellen mutatkozott be. Viszont elkezdett kimaradni a suliból. „Nem kallódtam el, nem buliztam, nem drogoztam, nem cigiztem. Napközben a kollégiumban feküdtem a szobámban. Felcsúton szakközépbe jártam, a Fradiban gimnáziumba rakták be. Nehéz volt, elment a kedvem a tanulástól. Nem érdekelt az egész, csak az edzések, azokról csak akkor hiányoztam, ha nagyon beteg voltam” – meséli, utólag persze hülyeségnek tartva, hogy lógott.
Kapott figyelmeztetést amiatt, hogy nem jár suliba, de nem vette komolyan. Búzási Balázs így mesélte el mindezt: „A német Theo Schneider volt a Fradi-utánpótlás vezetője. Szólt a Rolandnak, menjen be a suliba, különben kidobja az ösztöndíjat adó Albert Alapítványból. A Fradi-edzők meg csak mondták, hogy fasza és rendes gyerek a Roli, úgysem fogják kidobni, mert ő az egyik legjobbunk, mindenki simogatta a kis buksiját, mondta neki az igazgató, hogy menj be, aludjál a hátsó sorba, csak járjál be, mert ebből bajod lesz. Nem hitte el, buta volt. Ahelyett, hogy kiokosították volna, vagy valaki kicsit foglalkozott volna vele, egyszer csak rátöri az ajtót a német és közli vele, hogy takarodjon. Keller Józsi felhív, Balázs nagy baj van, gyere föl, a Rolit kibaszta ez a barom. Bemegyek az edzői szobába, ott ülnek az edzők a fejüket fogva. Kérdezem, hogy ez komoly? Az - mondják.”
Megkérdeztük Dragóner Attilát, aki akkor az FTC utánpótlás-menedzsere volt. Írásban kellett neki kérdéseket küldeni, írásban válaszolt. Pintyit csendes, visszahúzódó fiúként írta le, aki erős védekező középpályás volt, amikor odakerült a Fradiba 15-16 évesen. Arra nem emlékszik, hogy valóban azért kellett elmennie Rolandnak, mert nem járt be iskolába. De arra a kérdésünkre, hogy nem kellene-e egy mentor az ilyen életkorú játékosok mellé, aki mondjuk rábeszélte volna, hogy tanuljon, Dragóner azt írta: „Mindenki mellé nem lehet mentort állítani és a játékosnak meg van a felelőssége, hogy tegyen az álmaiért, céljaiért! Ha tényleg ez volt az indok, csak magát hibáztathatja, hisz nem volt teljesíthetetlen az elvárás”. Megkérdeztük Dragónert, hogy szerinte mi az oka, hogy Pintyi karrierje ennyire félrement. „A pontos okokat nem lehet egyértelműen meghatározni. Nem mondhatom, hogy csak az edzői miatt vagy csak saját maga miatt nem futott be eddig nagyobb karriert. Erős, sokat futó játékos volt, de támadásokban többet vártak tőle.” Szerinte a játékos még mindig fiatal ahhoz, hogy lemondjon róla a magyar foci, illetve hogy feladja az álmait.
Fradiból a megye 1-be
Miután kidobták 17 évesen a Fradiból, a válogatott utánpótlás Pintyi karrierje nemhogy megdöccent, de teljesen beszakadt. Hívta vissza a Puskás Akadémia, de oda semmiképpen nem akart visszamenni, olyan erős negatív élményei maradtak az utolsó évéről. Lett volna ajánlata az NBII-ből, Szolnokról, de olyan magas nevelési költséget kellett volna kifizetni utána a Puskás Akadémiának és a Felcsútnak (8-12 millió forint közötti összeget), hogy visszalépett a klub. A magas nevelési költség Búzási szerint több fiatal játékos karrierjét is megtörte már, nem szívesen fizetnek a klubok ennyi pénzt 17-18 éves játékosokért. Marad az alsóbb szint, ahol viszont szakmailag rekednek meg az akadémiákról kikerülő játékosok. A korábbi heti 7 edzés helyett a megye 1-ben van kettő vagy három edzés, annak többsége sem olyan, ami megfelelő színvonalú.
A Fradi után Pintyi a megyei elsőosztályú Százhalombatta játékosa lett, aztán jött az NB III-as Balassagyarmat, ahol leginkább csak kispadozott, majd rövid időre hazament Szabadszállásra, a megye kettőbe, utána megint egy NB III-as csapat jött, a Rákosmente, de itt sem tudott kezdő lenni. Most ősszel a megyei Kiskőrösön volt. A korábbi menedzserek eltűntek, nevelőedzője próbál csapatot keresni neki. Azóta is voltak NB II-es csapatoknál próbajátékon, de egy idő után pedig nemcsak a nevelési költség jelentett gondot, hanem az is, hogy milyen szerény csapatoknál játszott az elmúlt években. Volt olyan siófoki edző, aki berakta Pintyit edzőmeccsen, elégedett volt vele, aztán rákeresett, hogy hol játszott eddig, látta, hogy NB III, megye I, és jelezte, hogy így inkább nem kell. Azt egyébként sehol nem érezte, hogy a roma származása hátráltatná, másként bánnának vele.
Azt nem tagadja, hogy neki is vannak anyagi igényei. 17 éves volt, amikor megszületett a fia. Így aztán hiába hívta például a Honvéd utánpótlásba játszani Pisont István, nemet mondott, mert kollégiumba kellett volna beköltöznie, ami a családdal nem opció, a felajánlott 80 ezer forintos kalóriapénz pedig kevés. Kiskőrösön most úgy egészíti ki a fizetését, hogy nemcsak játékos, de pályagondnok is, és a felesége is kapott munkát a klubnál. Pintyi úgy számol, hogy az NB III-ban már vannak olyan fizetések, amiből el tudná tartani a családját, megadják az albérlet + 200 ezer forintot. Az NB II-ben pedig bőven havi félmilliós bérek vannak.
Megkerestük Pisont Istvánt is, hogy mit gondol Pintyiről, illetve a játékos megrekedéséről. Fejből emlékezett rá. Úgy írta le, hogy felépítésben olyan, mint Hajnal Tamás (Pintyi valóban nem robusztus termet), technikás, de megfelelően agresszív és sokat futó, klasszikus box-to-box középpályás. Szerinte Pintyinek szüksége lett volna egy olyan mentorra, aki segíti, arra kényszeríti, hogy a tanulásra és a focira koncentráljon, a családdal is várhatott volna még. „Nálam nem veszett volna el” – mondta Pisont. A 31-szeres válogatott, többszörös magyar és izraeli bajnok középpályásnak is volt ilyen edzője, Both József, aki felkarolta, és csinált belőle valódi játékost.
Bár nem volt szándékunk csapatot keresni Pintyinek – van bőven menedzser a magyar fociban! –, miután szóba hoztuk, Pisont azt mondta, lehet, hogy felhívja újra, 21 évesen még adna neki egy esélyt a Honvéd tartalékcsapatánál. Búzási is azt mondja, hogy igyekszik csapatot találni egykori játékosának.
A magyar futball hatamas pénzből üzemeltetett, ám szakmailag annál eredményetelenebb gépezetében rengeteg tehetség kallódik el, Pintyi Roland története csupán egyetlen a sok közül. Egykori felcsúti csapattársai, kortársai közül senki nem lett még csak NB I-es játékos sem. Nem hogy európai topligák...
Indult egy fociblogunk, ilyen cikkek is lesznek benne, de gólok is, meg apró kis hülyeségek. Facebookon itt érdemes csatlakozni hozzánk: