3D-s szemüveget adtak tintahalakra, hogy kiderítsék, van-e távolságérzékelésük

A Minnesotai Egyetem kutatói azt szerették volna kideríteni, képesek-e a tintahalak a távolságérzékelésre, amikor vadásznak. Ezért egy kísérlet során a mozikban használatos piros-kék 3D-s szemüveget erősítettek néhány példányra, és különböző pozíciókban az egyik kedvenc táplálékuk, garnélarákok mozgóképét vetítették eléjük.

Amint a tintahalak megszokták a környezetüket, kezdődhetett a kísérlet. A kutatók úgy alakították, hogy a két szemét egymástól függetlenül, 360 fokban mozgatni képes tintahalak mindkét szemükkel különböző helyzetben lássák a garnélákat. Így teremtik meg a tér mélységét a néző számára a 3D-s mozikban is.

Amikor a szintén 3D-s szemüveget viselő kutatók elkezdték a garnélák képeit közelebb vagy távolabb mozgatni az eredeti pozíciójukhoz képest, a tintahalak közelebb húzódtak a garnélarákokhoz, hogy levadásszák őket.

A tudósok számára ekkor bizonyosodott be, hogy a tintahalak képesek a mélységészlelésre - méghozzá úgy, ahogy az emberek. A két szemük alkotta képeket összevetve dönti el az agyuk, hogy amit látnak, milyen távolságra van tőlük. (Guardian)