Videó bizonyíthatja, hogy az irániak lőtték le az ukrán utasszállítót Teherán felett
2020 január 10., 06:21
Nemzetközi csapat vizsgálja Iránban, hogy tényleg rakéta végzett-e az ukrán utasszállítóval
- A kanadai titkosszolgálat is megerősítette azt az amerikai észlelést, miszerint az irániak lőtték le Teheránban az ukrán utasszállító repülőt, valószínűleg tévedésből.
- A tragédiának több szemtanúja is volt, az ukrán nyomozócsapat pedig már Teheránban várja a zöld jelzést a kutakodás megkezdéséhez.
- Irán rajtuk kívül kanadaiakat és franciákat is hívott vizsgálódni.
A kirakós egyre több részlete van meg, így most már aránylag nagy biztonsággal rekonstruálható, hogyan zuhant le kedden Teheránban a Ukrainian International Airlines Kijevbe tartó Boeingja.
A gép majdnem egy óra késéssel, hajnali 6:12-kor szállt fel a teheráni Khomeini Ajatollah Repülőtérről. A 167 utas és a 9 fős személyzet 6 perccel később, 6:18-kor már halott volt. A gépen 82 iráni állampolgár mellett 63 kanadai is ült. De ők is irániak volt túlnyomórészt, köztük sok diák, egyetemista, akik a téli tanítási szünetben repültek családlátogatásra az anyaországukba. A 167 utas közül összesen 138 tartott Kanadába.
A mindössze 3,5 éves, elvileg kifogástalan műszaki állapotú Boeing 737-800-as a felszállás után nyugati irányba indult, és az előírásoknak megfelelően egyenletesen emelkedett közel 8 ezer láb, vagyis nagyjából 2400 méter magasságig.
Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok titkossszolgálatának műholdjai rögzítették, hogy az utasszállító felszállása után nem sokkal bekapcsoltak az iráni légvédelem radarjai. Az amerikai kémeszközök ezután előbb két infravörös villanást érzékeltek, ezek lehettek az elstartoló a föld-levegő rakéták, majd egy harmadikat, ami a találat lehetett – magyarázták katonai források a CBS televíziónak.
Egy általunk is bemutatott, hitelesnek elfogadott amatőr telefonos videó rögzítette a rakétatalálatot. Arra a videón kívül most már több szemtanú is van – köztük egy nagyobb magasságban haladó repülőgép személyzete –, hogy a Boeing már a levegőben kigyulladt, és úgy csapódott a földbe. Becsapódáskor pedig óriási tűzcsóvában robbant fel, mivel tele voltak az üzemanyagtartályai.
link
Forrás
A telefonos videó hangsávja alapján úgy tűnik, hogy az utasszállító 24 másodperccel a találat után csapódott a földbe. Ez megerősíteni látszik azt, amit több független repülési szakértő mondott a roncsokról készült híradófelvételek alapján, nevezetesen hogy az utasszállító a rakétatalálattól azonnal darabokra szakadhatott. Ez a 24 másodperc ugyanis nagyjából megyezik azzal, amennyi idő alatt 2400 méterről valami szabadesésben lezuhan.
A tragédia nem volt egészen váratlan. Az amerikai sajtó szerint rossz célpont elleni rakétacsapás „benne volt a levegőben”: az USA légügyi hatósága a baleset előtt pár órával tiltotta meg az amerikai légitársaságoknak és pilótáknak, hogy berepüljenek az iraki és iráni légtér bizonyos területeire, illetve egyes Öböl-országok fölé, arra hivatkozva, hogy fennáll egy hasonló baleset veszélye, téves számítások vagy téves azonosítás miatt civil légi járművek kerülhetnek veszélybe.
A helyszínen látott roncsok alapján úgy tűnik – erre a csütörtökön Iránba érkezett ukrán vizsgálócsapat is célzott –, hogy az utasszállítót az irániak egy Tor típusú orosz légvédelmi rakétával szedhették le. Irán 2007-ben vásárolt 29 darab Tor-M1-es rendszert Oroszországtól 700 millió dollárért. Ezt annyira nem tartották titokban, hogy az önjáró, páncélozott egységeket több parádén is felvonultatták, illetve elrettentésül a tévében is mutogatták.
A Tor családot még 1975-ben kezdték fejleszteni a szovjetek, és azóta önjáró lánctalpas, vontatott, rögzített, vízi és gumikerekes változatban is gyártják. A Tor kis- és közepes magasságban hatékony, rövid hatótávú föld-levegő rakétarendszer, ami alkalmas repülőgépek, helikopterek, drónok, távirányítású tüzérségi lövedékek és ballisztikus rakéták elleni védekezésre, rossz időjárás illetve korlátozott látótávolság esetén is. Integrált rendszerről van szó, a fotón látható járműben található a radar, az irányítórendszer és a rakétakészlet is. A gyakorlatban azonban úgy szokták használni, hogy egy parancsnoki egység tart 4 ilyen járművel, és ő osztja ki a köztük a feladatokat, illetve kapcsolja rá őket az ország légvédelmi rendszerére.
A Tor mozgás közben is észleli a célpontokat, maximum 48-at, amik közül 10 pozícióját szimultán képes követni. A cél észleléséhez képest 7-10 másodpercen belül indíthatók a rakéták, amelyekből a sztenderd páncélozott lánctalpas változat 8 darabot szállít. A radarjának durván 25 kilométeres hatótávolsága van, a 3 méter hosszú, a hangsebesség 2,8-szorosával suhanó rakéták a gyakorlatban 12 kilométeres távolságig hatékonyak, legföljebb a hangsebesség kétszeresével haladó célpontok ellen.
Irán kezdetben elzárkózóan viselkedett: a fekete doboz megtalálása után azt mondták, hogy azt nem fogják átadni a repülőt gyártó Boeingnak. De a helyzet azóta valamennyire oldódni látszik: az ukrán légitársaság delegációját legalább beengedték az országba és pénteken a meghívták a kanadai légügyi hatóság szakembereit is, hogy a helyszínen vizsgálódjanak, amit a kanadai fél el is fogadott. A két ország közti kommunikációt nehezíti, hogy nincs köztük diplomáciai kapcsolat, így az ügyben az olaszok közvetítenek. De pénteken az is kiderült, hogy az irániak a francia BEA nevű légikatasztrófavizsgáló szervezet képviselőjét is meghívták magukhoz. A felkérést a franciák is elfogadták.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.