Annyira melegszik a légkör, hogy már a Himalája is zöldbe borul

Nő a fű, és egyre több a bokor a Mount Everest környékén, a bolygó egyik leggyorsabban melegedő térségében - erről a Guardian írt egy új kutatás eredményei alapján. 

Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a hóvonal és az erdőhatár közötti vegetáció csekély, ám jelentős növekedése milyen hatással lesz a vízellátásra, de növelheti az áradásveszélyt a Hindukus (közép-Afganisztántól északnyugat-Pakisztánig húzódó) hegység térségében, ami Ázsia tíz legnagyobb folyórendszerét táplálja, és ami 1,4 milliárd ember vízellátását biztosítja.

Fotó: PRAKASH MATHEMA/AFP

A tudósok műholdak adatai segítségével vizsgálták a vegetáció növekedését a megközelíthetetlen szubnivális (a legmagasabb pont, ahol még megél a növényzet) ökoszisztémában, ami főleg fűből és cserjékből és néha hóból áll. Ez az ökoszisztéma nagyon fontos szerepet játszhat a térség víztanában, ugyanis ez 5-15-ször akkora terület a térségben, mint amekkora az állandó jégtömeg és a hóval fedett részek.

Az Exeter Egyetem kutatói a NASA Landsat műholdjai 1993 és 2018 között gyűjtött adatait vizsgálták, és négy különböző magassági ponton, 4150 és 6000 méter közötti tengerszint feletti magasságokban mérték a növényzet terjedését.

A himalájai gleccserek olvadása a századforduló óta megduplázódott, az elmúlt négy évtizedben a teljes jégmennyiség negyede eltűnt.

„Sok kutatás végeztek már a jégolvadásról a Himalája térségében, köztük az, amelyik rámutatott, hogy a jégveszteség mértéke megduplázódott 2000 és 2016 között” - mondta Dr. Karen Anderson, a cornwalli Exeter Penryn kampusz Környezetvédelmi és fenntarthatósági Intézetének munkatársa.

„Fontos, hogy kövessük és megértsük a jégvesztést a nagyobb hegységrendszerekben, de a szubnivális ökoszisztémák jóval nagyobb területet fednek le, mint az állandó jégpáncél vagy a hó, és nagyon keveset tudunk róluk és arról, hogyan szabályozzák a vízellátást.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a megnövekedett növényzet hogyan befolyásolhatja a vízellátást de a Sarkvidék szintén egyre nagyobb kiterjedésű növényzetén végzett kutatások szerint ott további felmelegedést okoztak a tájban, mert a növények több fényt nyeltek el, és ezzel melegebb lett a föld is.

„Ez rossz hír lehet a Himalája számára” - mondta Anderson.

A szubnivális zóna az a terület, ahol a hó olvadása nagyban megváltoztathatja a helyzetet; a gyorsabb olvadás miatt megnő az áradás kockázata. De Anderson azt is mondta, hogy a kiterjedtebb növényzet a Himalájában nem feltétlenül fogja növeli a hőmérsékletet, és az áradások kockázatát. A térségben végzett egyetlen kutatás szerint, melyet Tibetben végeztek, a növényekből a leveleiken keresztül elpárolgott víz valójában hűsítő hatást fejtett ki.

A kutatás eredményeit a Global Change Biology-ban publikálták, és a Google új, ingyenes eszközének segítségével készült. Az Earth Engine elérhetővé tesz a kutatók számára egy halom, kormányzati szervek által összegyűjtött műholdas adatot. Korábban a kutatóknak szupercomputert kellett volna építeniük, hogy az eszméletlen mennyiségű műholdas adatot használni tudják.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér