"Más állampolgárok pénzbeli kártérítésébe senki sem ötletel kívülről, hogy azt neki mire kellene elkölteni, tiszteljék meg a romákat is azzal, hogy felnőtt módjára eldönthessék, mit kezdenek a pénzzel"

Lejárt a határidő, de sem a hatvani tankerület, vagy azon keresztül a magyar állam, sem a gyöngyöspatai önkormányzat nem fizette ki önként a helyi iskolában évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést, közölte a perben az érintetteket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi szakértője a Népszavának. Farkas Lilla hozzátette: minden érintettnek javasolták, várják meg a Kúria végső, tavaszra várható döntését az ügyben, és addig ne is indítsanak végrehajtást a pénzért. A térség kormánypárti országgyűlése szerinte alaptanul riogatott a település csődjével, hiszen 

mind a hatvankét érintett úgy nyilatkozott, hogy az iskola fenntartójától, vagyis a tankerületen keresztül magától az államtól kérik a kártérítést.

Horváth László közbenjárása az ügyben jogilag amúgy sem értelmezhető, mondta Farkas, a politikus sem a felperesek, sem az alperesek körében nem érintett. 

"Más állampolgárok esetében a jogosan járó pénzbeli kártérítés kapcsán senki nem „ötletel” kívülről, hogy azt neki mire kellene elkölteni, tiszteljék meg a romákat is azzal, hogy felnőtt módjára eldönthessék, mit kezdenek a pénzzel,"

mondta. 

Böröcznek igaza volt

"Ez az ügy nem szól másról, mint a Soros-hálózat újabb politikai és pénzügyi manipulációjáról," mondta az ügyről a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerdán. Böröcz László kijelentette: "ez az egész a pénzről is szól, ez egy újabb pénzzsaroló akció. 

A Soros-szervezetek futószalagon indítják a pereket a magyar állam ellen, milliárdokat perelnek ki és tesznek zsebre." 

Ezzel szemben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány bejelentette, hogy ezt az ügyet még végigviszik, utána felfüggesztik a működésüket. Farkas Lilla a Népszavának döntésüket azzal indokolta, hogy elfáradtak a hat éve tartó eljárás alatt, ami 

"az alapítványnak mindez annak ellenére is több millió forintjába került, hogy az ügyvédek is pro bono vállalták a jogi képviseletet."

Hozzátette: félreraktak kétmillió forintot arra az esetre, ha a Kúria döntése mégsem nekik adna igazat, a perköltséget fedezni tudják.

Kapcsolódó