Vlagyimir Putyin orosz elnök, még saját kormányát is meglepve, az orosz alkotmányos rend gyökeres átalakítását jelentette be szerdai, parlamenti évértékelőjén. Putyin élő szóban előadott javaslatainak értelmezése okozott némi zavart, ami a beszéd hivatalos fordítása alapján annyira nem is meglepő. Arról például, hogy korlátozni kell-e azt, hogy hány egymást követő ciklusban lehet valaki Oroszország elnöke, ezt bírta mondani:

"Tudom, hogy az emberek beszélnek arról az alkotmánykiegészítésről, mely szerint egy ember nem lehet két egymást követő ciklusban is az Oroszországi Föderáció elnöke. Én ezt nem tartom elvi kérdésnek, mindazonáltal támogatom és osztom ezt a nézetet."

Ember legyen a talpán, aki ebből kibogozza, hogy mire gondolt. Mondani végső soron azt sikerült neki, hogy oszt és támogat egy tényállítást, ez végülis manapság már nem is kevés. Mostanra azért sikerült ezt-azt kibogozni Putyin nagy tervéből. A Meduza összefoglalója szerint

• növelni tervezik a parlament jogkörét

ez azonban nem jelenti azt, hogy Oroszország parlamentáris köztársasággá alakulna. A Putyin által ismertetett tervek alapján ez azt jelentené, hogy nem csupán a miniszterelnök, hanem minden miniszter személyéről is szavazhatna a képviselőház.

• megerősítenék az Államtanácsot

Az Államtanács jelenleg nem része Oroszország alkotmányos berendezkedésének, csupán az elnök mellett működő tanácsadótestületként működött. Az új elképzelések szerint ez afféle második kormánnyá alakulna, amelynek komoly beleszólása lenne az ország irányításába. Ennek élére vonulhatna vissza Putyin az elnöki ciklusa végén, és bár a jelen elképzelések szerint az államtanács elnökeként nem lenne nagyobb hatalma az elnöknél, de aktívan alakíthatná és befolyásolhatná a kormányzás folyamatát. Grigorij Goloszov politológus szerint az igazi veszélyt az jelenti, ha az alkotmányban nem kodifikálják pontosan az Államtanács hatáskörét, ez esetben ugyanis az Államtanács maga képes lehet nagyon kiterjeszteni saját hatáskörét.

• talán-talán két ciklusban, és tényleg két ciklusban korlátoznák az elnöki hatalmat

Az elnöki limit a jelen szabályok szerint viszonylag könnyen kijátszható, és Putyin már egyszer ki is játszotta. Most úgy szól a limitszabály, hogy legfeljebb két egymást követő ciklusban lehet valaki elnök, amit Putyin alatt úgy értelmeztek, hogy első dupla ciklusa után egy ciklusra átengedte az elnökséget a most leváltott kormányfőnek, Dmitrij Medvegyevnek, aki ennek letelte után visszaadta az elnöki posztot Putyinnak, aki újabb két ciklust tölthet ki. Most, ha valóban így értette Putyin, amit a cikk elején idéztünk tőle, eltávolítanák az "egymást követő ciklus" kitételt, és összességében két elnöki ciklusban korlátoznák egy személy hatalmát.

• 25 év helyben lakáshoz kötnék, hogy valaki elnökjelölt lehessen

Ezzel Putyin lényegében legveszélyesebb riválisait, a száműzetésben élő Mihail Hodorkovszkijt és az amerikai egyetemi tanulmányai alatt hivatalosan az Egyesült Államokban letelepedett Alekszej Navalnijt igyekszik ellehetetleníteni.

• korlátozzák az orosz állampolgárok lehetőségét arra, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhassanak

ezek döntéseit és előírásait csak abban az esetben tartaná kötelezőnek, amennyiben azok megfelelnek az orosz alkotmány és az orosz jogszabályok előírásainak is.

Vagyis összességében az alkotmány módosításával névleg növelné a parlament hatalmát - ezzel némileg korlátozva az elnöki hatalmat; kizárná legfőbb riválisait az elnöki hatalom megszerzéséből; megfosztaná az oroszokat a nemzetközi jogorvoslat lehetőségétől és létrehozna egy olyan, előre meg nem határozott jogokkal bíró csúcsszervet, aminek az élére visszavonulhatna.

Alkotmányos puccs?

Vannak szakértők, akik így neveznék Putyin tervét, hogy az orosz alkotmány nagymértékű átszabását csomagban szavaztatná meg az emberekkel. A Meduza orosz jogi szakértőket és politikatudósokat kérdezett erről.

"A kiegészítések az alkotmányos rend alapjait fenyegetik [...] egy egyedülálló, nem demokratikus, nem szövetségi hierarchiát építenek ki, amiben nem válnak el egymástól a hatalmi ágak, nem függetlenek a bíróságok, miközben aláássák az állampolgári jogokat" - mondta nekik a neves moszkvai gazdaságtudományi egyetem, a VSE (Vyszsaja Skola Ekonomiki) jogászprofesszora, Jelena Lukjanova. "Nem népszavazást javasolt, hanem valamilyen "szavazási eljárást". Hogy ez mit jelent, az egyelőre nem világos [...] Jelenleg még csak politikai álláspontot hallottunk, jogit még nem" - nyilatkozta kollégája, a szintén a VSE-n oktató jogászprofesszor, Vlagyimir Mazajev.

A Carnegie alapítvány orosz weboldalának szerkesztője, Alekszandr Baunov politológus szerint mégsem puccs, ami történt. "Ha most valaki azt mondaná [Putyinnak], hogy ez már nem nyugatias berendezkedés, azt felelnék, hogy miért kéne annak lennie. Ebben az értelemben ez nem puccs, ez az uralkodó elit teljes ideológiai szakítása a nyugati értékrenddel" - mondta. Borisz Makarenko, a VSE politológus professzora szerint az új rendszer "elég nagyszámú lehetőséget hagy arra, hogy a régóta uralkodó vezetők a kormányzati pozíciójukat elhagyva is megtarthassák hatalmukat".

A Vedomosztyi és a New York Times publicistája, Makszim Trudoljubov sem puccsnak hívná, hanem "felülről indult forradalomnak". Szerinte Putyin lényegében azt tervezi, hogy határozatlan ideig ő maradhasson a meghatározó erő Oroszországban. "Szemmel fogja majd tartani minden utódját, és gondoskodik róla, hogy folyamatosan váltsák egymást", miközben gondoskodott róla, hogy más kezében ne összpontosulhasson túl nagy hatalom.