A nyomozás döntheti majd el, hogy valóban a tudomása nélkül tettek-e meddővé egy nőt a miskolci kórházban

Folytatódik annak a nőnek az ügye, akin állítása szerint a miskolci kórházban olyan műtétet hajtottak végre, ami miatt természetesen úton már nem eshet teherbe, de erről nem kapott tájékoztatást. A műtét után 3 évvel, egy feljelentés miatt szerzett csak tudomást arról, hogy lényegében meddő lett. 

A nő története a 168 Óra online verziójában jelent meg múlt pénteken, részletesen beszámolva a műtét előzményeiről és a beavatkozás következményeiről (a nő egyik petevezetékét eltávolították, a másikat egy ciszta miatt csonkolták), és azt is sejteti, hogy az orvos rasszizmusa is állhat emögött. A miskolci kórház orvosigazgatója a Magyar Nemzetnek nyilatkozva válaszolt vasárnap, a saját védelme érdekében további részleteket megosztva az operációról. Azt is tagadta, hogy cigánygyűlölő lenne.

Csakhogy a nő szerint amíg ő a 168 Óra újságírójának, Kun J. Viktóriának felhatalmazást adott a betegdokumentációja használatára, addig sem a kórháznak, sem az orvosigazgatónak nem adott hozzájárulást ahhoz, hogy a személyes egészségügyi adatait nyilvánosságra hozza. Ezért felszólította a Magyar Nemzetet, hogy a róla szóló, a személyes adatait engedély nélkül felhasználó cikkeket azonnal vegyék le az oldalról. 

Ez lenne a második cikk, amit levetetnek az ügyben. A 168 Óra eredeti írása ugyanis már nem elérhető. Annak levételéről a lap főszerkesztője, Rózsa Péter döntött. Azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy „olyan információ birtokába jutottak, amelyek az online cikk közlésekor még nem álltak rendelkezésre, és ezeket feldolgozva szeretnék majd ismét közzétenni az anyagot”. Ezt mondta el az ATV-nek is hétfőn. Később közölte azt is, hogy megválnak attól a szerkesztőtől is, aki „a szolgálati utat megkerülve, önkényesen” kitette a honlapra a cikket, pedig a lap vezetése sem a cikk január 16-i első, sem pedig a később készült változatát nem tartotta közlésre alkalmasnak. 

Ágoston Zoltán, a 168 Órától távozó szerkesztő a Facebookon válaszolt Rózsa nyilatkozatára, mert a főszerkesztő „csak a valóságot nem találta el”. Ágoston szerint a cikket eredetileg a nyomtatott lapba tervezték, ki is volt hagyva rá 3 oldal, de a rovatszerkesztő jelezte, hogy a hetilapnak mégsem kell, mert rizikós és egyoldalú. Ezután online rovatvezetőként úgy döntött, hogy ott megjelenteti a cikket, mert annak az állításait alátámasztják a hivatalos kórházi dokumentumok. Miután a cikk megjelent, a külföldön tartózkodó Rózsa Péter annak eltávolítását követelte, de ennek a szerkesztő nem tett eleget, mert a főszerkesztő kérését tudomása szerint semmi nem támasztotta alá az olyan megjegyzéseken kívül, hogy „jogilag aggályos” és hogy „orvosellenes kampánynak” ő nem akar felülni. 

Ágoston azt írja, hogy „elvi kérdés, hogy exkluzív információkon nyugvó, minden állításában dokumentumokkal alátámasztott cikket nem távolítok el. Hiszem, hogy Rózsa Péter utasítását megtagadni az egyedüli helyes döntés volt”. És hozzáteszi azt is, hogy az, hogy a főszerkesztő „miért és kinek a kedvéért járatja le a saját hetilapját, szórakoztató kérdés, de most nem érdekel”. (A cikk írója, Kun J. Viktória külsős szerzője volt eddig a lapnak, de a cikk levétele miatt nem akar többet írni a 168 Órának.)

Mindenesetre a 168 Óra cikket a visszavonta, a Rózsa által ígért új cikk pedig egyelőre nincs kint a honlapon. A cikk főszereplője azt írta a nekünk küldött levélben, hogy  szerinte a 168 óra újságírója és szerkesztője több orvost is megkérdezve, körültekintően jártak el az ügyében, és rendkívül méltánytalan, megalázó érzi a 168 óra főszerkesztőjének eljárását. A 168 Órától visszavonta a korábbi engedélyét a betegdokumentációja felhasználásáról. 

Az ügyben egyébként folyik nyomozás, ami megállapítja, hogy az orvosigazgatót és a kórházat terheli-e felelősség.