Gyergyóditrói polgármester: A magyar közmédiából a migránsellenesség jön át, az emberek átérezték a félelmet

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.
  • A székelyföldi Gyergyóditróban elszabadult a pokol, mióta munkát vállalt ott két Srí Lanka-i pék. Beszéltünk a polgármesterrel, aki ferde szemmel nézi a gyűlölködést, de nehezen tud mit kezdeni vele. 
  • Szombaton összegyűlnek a falubeliek, hogy megbeszéljék az ügyet. A helyiek közül sokan emlékeznek még: 34 évvel ezelőtt még romák is éltek Ditróban, de egy gyilkosság után összefogtak ellenük, és erőszakkal kiűzték őket a faluból. 

Puskás Elemér, a székelyföldi Gyergyóditró polgármestere napok óta hiába próbálja lenyugtatni a migránsellenes kedélyeket az 5500 fős községben. Hétfőn a Maszol írta meg, hogy miután a helyi pékség a munkaerőhiány miatt felvett két Srí Lanka-i dolgozót, a helyiek „Migránsmentes Ditrót akarunk” címmel hoztak létre Facebook-csoportot, tele gyűlölködő posztokkal. 

A pékség világossá tette, hogy a két ember nem véglegesen akart letelepedni a településen, a tiltakozás miatt mégis jobbnak látták, ha Gyergyószárhegyen bérelnek nekik lakást. 

A két Srí Lanka-i pékForrás: Erdélyi Magyar Televízió

Miközben egyre többen a pékség bojkottjára szólítottak fel, Bíró Károly katolikus segédlelkész állt a tiltakozás élére. Szintén a Maszol számolt be róla, hogy már a vasárnapi szentmise végén figyelmeztette a híveket „az idegenek” által hordozott veszélyre. A romkat.ro erdélyi katolikus portál pénteken felhívta a figyelmet az emberi jogokra, és kritizálta a lelkészt, amiért „egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit és ami egyházunk álláspontjával nem egyezik”.

Szerdán - Bíró vezetésével - nagyjából kétszáz tiltakozó ment el a képviselő-testületi ülésre, ahol Puskás javaslatára úgy döntöttek, szombaton délelőtt tíztől falugyűlést tartanak az ügyben. 

Egy nappal előtte telefonon beszéltünk a polgármesterrel: 

Hogyan tudná csillapítani a feszültséget az önkormányzat vagy a polgármester egy ilyen helyzetben?

Két lehetőséget látok magam előtt, ezt elmondtam a román médiában is, aztán úgy vágták meg, mintha el akarnám küldeni a két munkást a faluból. 

Mi ez a két lehetőség?

Az egyik nyilván elfogadni az embertársunkat, megnyugodni és nyugisan hazamenni. Nehéz ez, mert sokszor elmondtam már, hogy a székelység, a székely települések általában konzervatívabbak, Ditró is ilyen. Kicsit nehezebben fogadják az idegent. Szemléletváltásra lenne szükség, hogy ilyesmit elfogadjanak, ehhez sokat kell dolgozni, persze nyilván itt is vannak kivételek. A cégnek volt egy tévedése, elő kellett volna készíteniük valahogy, megbeszélhették volna az emberekkel, hogy „nincs munkaerő, most mi legyen?” De tudom, hogy nem szólhatunk bele a cég üzletpolitikájába, bármilyen lépést tennék polgármesterként, az törvénytelen lenne. 

A céggel kapcsolatban persze, de a szemléletváltást elősegítheti valahogy?

Nem hiszem, hogy erre elég egy mandátum, ez egy hosszú folyamat. 

És ez annak is köszönhető, hogy a magyar közmédiából a migránsellenesség jön át, az emberek átérezték a félelmet. Hogy akaratlanul-e vagy véletlenül, de ügyesen összekeverték a migráns fogalmát a vendégmunkás fogalmával. 

A gondolkodásbeli változáshoz nem az enyém, nem is az utánam jövő, hanem még újabb generáció kellene. Talán majd a mi gyerekünk gyereke. Szemléletváltás kell Székelyföldön, Ditróban is. De nem mondom, hogy rossz itt nekünk, száz százalékban magyar településen élünk. 

Rendszeresen készítünk felmérést a helyi fejlesztési stratégiához, és nem egyszer kijött, hogy az idegen embert nem szívesen látják, még egy multicéget se szívesen fogadnának. Egy kicsit most a saját cégük ellen is fordultak, a ditrói pékség itt a legnagyobb brand. Kérdés, hogy vissza tudják-e hozni, óriási veszteségek érték őket anyagilag és morálisan is.

Puskás Elemér, Gyergyóditró polgármestereFotó: Ditró Község/Facebook

Nem mennek be vásárolni az emberek?

Hát, két-három napja bevágták a durcát a ditróiak, és nem vesznek ditrói kenyeret. Elmondtam az ülésen is, hogy örültem az összefogásnak, de sajnálom, hogy pont ebben az ügyben. Örülnék, ha nemcsak „Migránsmentes Ditrót akarunk”, hanem „Szemétmentes Ditrót akarunk”, vagy „Családon belüli erőszakmentes Ditrót akarunk” Facebook-csoport is létrejönne. 

A szemléletváltás nem reális, de akkor mi a másik lehetőség?

Az, hogy a vállalkozó úgy dönt, hogy elkerüli a cirkuszt, és megoldja valahogy. 

De akkor tényleg csak az marad, hogy ez a két ember ne dolgozzon Ditróban.

Szombaton kiderül, én ebben az ügyben mediátor vagyok, a lehetőségeket vázoltam fel.  

A helyi katolikus segédlelkész, Bíró Károly állt a tiltakozás élére. Sokan hallgatnak rá, akár abban segíthetett volna, hogy csillapodjanak a kedélyek.

Nem tudom, milyen szándékkal indult neki, remélem, nem a rossz szándék vezérelte, de erről őt kellene megkérdezni. Nincs olyan ember, főleg nem egy pap, aki rossz szándékkal índítana el valamit. Lehet, hogy nem tudta koordinálni.

Beszéltek erről kettesben?

Igen, éppen ma. 

És mit mondott?

Hogy nem gondolta, hogy ez lesz belőle. Én fogom moderálni a falugyűlést, és ő is ott lesz mellettem. 

Azt mondta, száz százaékban magyar a település, de romák sincsenek? Velük milyen a viszonyuk a helyieknek?

1986-ig voltak, akkor egy roma fiatalokból álló csoport meggyilkolt egy ditrói fiút. Az emberek fellázadtak, felgyújtották a házukat, elkergették őket. Felhozta ezt most a román sajtó is, hogy ilyenek vagyunk mi.

Fotó: Ditró Község/Facebook

A két Srí Lanka-i pékhez vajon mi juthatott el ebből az egészből?

Ők az anyanyelvükön és angolul beszélnek, nem tudom, hallottak-e róla. Biztos a fülükbe jutott, az egész falu olyan... feszült. Olyan feszült a légkör, hogy ilyet még nem láttam. Akármerre megy az ember, mindenütt csak erről beszélnek. Két ember összetalálkozik, és egyből arról beszélnek, hogy mi lesz szombaton. Várják a megváltást, az biztos. Nyilván sokan azért, hogy elmenjenek, de a többség csak arra vágyik, hogy csend legyen a faluban. És kicsit kifújhassanak, hogy „huhh, hát megoldódott valahogy”.