Öt hónappal tovább élhetnénk, ha kevesebb por lenne a levegőben, de a Miniszterelnökségen elakadt az erről szóló program

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

„A klímabajnokság élmezőnyéhez tartozunk, megelőzünk olyan országokat, mint a németek, hollandok vagy az osztrákok a klímavédelmi politika tekintetében” – büszkélkedett Orbán Viktor idén január 9-én, amikor sajtótájékoztatót tartott a Budai Várban levő Karmelita kolostorban. A miniszterelnök aznap sokat beszélt a környezetvédelemről és egy akciótervet is beharangozott, a kormány tagjai pedig azóta is azt bizonygatják, hogy komolyan veszik a klímavédelmet és a fenntarthatóságot.

Miközben Orbán erről beszélt, az irodájától nem messze, a Várdomb lábánál fekvő Széna téren sűrű szmogfelhőben jöttek-mentek a budapestiek. Másnap pedig a Fővárosi Önkormányzat el is rendelte a szmogriadót a kiugró porszennyezés miatt.

A levegő szennyezettsége csak egy apró szelete a klímaváltozással és a gazdasági fejlődéssel járó problémáknak, hatása viszont óriási. Következményei ugyanis emberéletekben mérhetők:

  • a finom szálló por évente 12 ezer magyar idő előtti halálát okozza
  • a Magyarországon élők az egész EU-ban a harmadik legszennyezettebb levegőt szívják
  • a fejlett gazdasággal rendelkező országok között Magyarország levegője az ötödik legporosabb

A kormány is tisztában van vele, hogy milyen pusztító hatása van a szennyezett levegőnek. Egy kormányzati előkészítő dokumentum szerint hat hónapon át dolgozott öt minisztérium egy olyan terven, amely harcot indított volna a szmog ellen. Végül kialakult egy olyan verzió, ami tetszett a minisztériumok szakpolitikusainak és a légszennyezéssel foglalkozó szakmai és civil szervezeteknek is.

A készítők látványos eredményt vártak: úgy számoltak, hogy ha a célokat sikerülne elérni, akkor 2030-ra 5,4 hónappal nőne a várható élettartam Magyarországon és a légszennyezéshez köthető idő előtti halálozások száma több, mint ötezerrel csökkenne. A Direkt36 több, a tervről szóló egyeztetéseken részt vevő forrásból úgy tudja, hogy a programot év végén, az elfogadás előtti utolsó lépésnél a kormány gyakorlatilag lenullázta: kihúzták belőle a konkrét eredménnyel kecsegtető vállalások legnagyobb részét.

Ezt a cikket a Direkt36 szállította.
Támogasd a munkánkat!

A program elakadásának okáról megkérdeztük a Miniszterelnökséget és a témáért felelős Agrárminisztériumot is, de egyik helyről sem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Bejut a testbe és folyamatos gyulladást okoz

Magyarországon 2016-ban 12 100 ember halt meg idő előtt a levegőben szálló finom por miatt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint. Az EU-ban csak Bulgária és Lengyelország lakói veszítenek nálunk több évet az életükből a légszennyezés miatt, egész Európát nézve pedig csak néhány balkáni országban súlyosabb a helyzet, mint Magyarországon, ahol százezer lakosra évente 1322 elvesztett életév jut.

A levegő minősége nagyban múlik az időjáráson (a szél kitakarítja, az eső leülepíti a szálló port) és a földrajzi helyzeten is – a Kárpát-medencére például általánosságban igaz, hogy nehezebben tisztul ki innen a szennyezett levegő.

PM 2,5 szennyezettség Európában

Magyarországon a légszennyezés súlyosságát leginkább az határozza meg, hogy mennyi finom szálló por van a levegőben. Ennek a neve PM2,5, ami arra utal, hogy a porszemcsék átmérője kevesebb, mint 2,5 mikrométer, azaz egy emberi hajszál átmérőjének huszadrészénél is kisebb.

A nagyobb porszemcsék fennakadnak az orrszőrökön, a kisebbek viszont nem. Ez azért probléma, mert a szemcsék felületére mérgező, rákkeltő anyagok, pollenek, baktériumok és vírusok tapadnak, a szemcséken utazva elérik a tüdőt és az oxigéncsere legfontosabb szerveit, a tüdőhólyagocskákat. Innen pedig a legapróbbak bejutnak a vérbe, a véren keresztül a májba, a szívbe, az agyba és lerakódnak a szövetekben. A lerakódott részecskék folyamatos gyulladást okoznak a szervezetben, rövid távon nehezítik a légzést, köhögést okoznak, növelik a szív-, tüdő- és érrendszeri betegségek, a tüdőrák kockázatát, súlyosbítják az asztmát és az allergiát. A szállópor szennyezettségnek nincs biztonságos szintje, a legkisebb koncentráció is káros, minél hosszabban van kitéve neki az ember, annál súlyosabbak a káros hatásai.

A szállópor sok dologból tevődik össze: a fűtésből származó koromból; a járművek kipufogógázából; az autógumikról lekopó részecskékből; a mezőgazdasági gépek által felvert porból; távoli iparvidékek kéményeinek füstjéből; a porban még kutya-, macska- és galambürülék is van.

Ezen az ábrán jól látszik, hogy mi a legtöbb szállópor forrása:

Magyarországi szállópor-szennyezettség forrásai

A magyarországi levegőben található finom szállópor 84 százalékát a lakosság állítja elő. A legtöbb finom szállóport a lignit-, a barnaszén-, valamint a fatüzelés bocsátja ki, hulladékok égetésével pedig ráadásként egy sor erősen mérgező anyagot is a levegőbe eregetünk. A távhő a legkevésbé szennyező, de az elmúlt évtizedekben tömegesen váltak le a magyar háztartások a távfűtésről, és álltak át egyre többen a fatüzelésre: a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtés aránya megháromszorozódott 2007 óta.

Ezt a cikket a Direkt36 szállította.
Támogasd a munkánkat!

A kormot nem csak a falusi házak fatüzeléses kályhái eregetik, hanem a gazdagabbak körében egyre divatosabb kandallók is. A levegő minősége fűtési idényben emiatt nem csak a zsákfalvakban borzasztó, ahol a legszegényebbek olcsó barnaszénnel, lignittel vagy éppen mindenféle hulladékokkal gyújtanak be, hanem például a Rózsadombon is. „Problémát jelent az is, ha a rászorulóknak az önkormányzatok fűtési szezonban tűzifa helyett barnakőszenet osztanak szociális tüzelőanyagként. A leginkább környezetbarát fűtési mód a gázfűtés és a távhő használata” – mondta a Direkt36-nak Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a korábbi ÁNTSZ) levegőhigiénés szakértője. 

A Miniszterelnökség közbeszólt

A légszennyezés csökkentésére a kormány elkezdett kidolgozni egy programot, ennek a neve Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP). A terv megalkotására 2018. novemberben tárcaközi bizottság alakult, öt minisztérium képviselői négyszáz lehetséges intézkedést vizsgáltak meg, ezek közül választották ki a fűtésre, a közlekedésre, a mezőgazdaságra és a többire vonatkozó pontokat.

„A PM2,5 kibocsátás csökkentési cél eléréséhez a lakossági fűtésből származó kibocsátást kell csökkenteni” - rögzíti a tervezet szövege. Az öt minisztérium bevonásával írt tervezetről a készítők azt gondolhatták, hogy mindenki számára elfogadható javaslat, mert már egy állami intézmény oldalán is megjelent. Az OLP legfontosabb célja épp az volt, hogy az ország teljes erőbedobással ráálljon a fűtés korszerűsítésre és a lakóházak hőszigetelésére, valamint visszaszorítsa a szén- és fafűtést.

Az OLP első változata tavaly tavaszra készült el. Ez a változat tíz lakossági energiahatékonysági intézkedést tartalmazott, köztük a szociális tüzelőanyagok rendszerének környezetbaráttá tételét. Ez a gyakorlatban a lignit- és szénosztás megszüntetését jelentette volna. Szintén emiatt került volna bele a programba “egyes szilárd tüzelőanyagok lakossági használatának korlátozása, minőségi követelményeinek meghatározása”, és egy környezetbarát szociális bérlakásépítő program indítása is. Tervezték a családi házak rendszeres kéményfelülvizsgálatának újbóli bevezetését, fűtéskorszerűsítési programok támogatásának bővítését és épületek korszerűsítését hőszigeteléssel, nyílászáró-cserével és megújuló energiaforrások használatával.

A minisztériumok bemutatták a tervet környezetvédelemmel foglalkozó cégek és civil szervezetek képviselőinek is: az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) 2019. április 18-i ülését teljes egészében ennek szentelték. Ekkor a kormányt már szorította az idő, a hónap elejéig kellett volna elküldeni Brüsszelbe az elfogadott tervet, az OLP elkészítését ugyanis az Európai Bizottság írta elő minden tagállamnak, hogy rászorítsa őket a polgáraik egészségét védő lépésekre.

„Amit akkor bemutattak, az jó volt” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország által delegált OKT-tag. A Levegő Munkacsoportot vezető Lukács András úgy fogalmazott, hogy az OLP „helyes intézkedéseket tartalmazott”, bár több fontos intézkedést hiányolt belőle.

Ezután nyáron a társadalmi egyeztetés is lezajlott, őszre az OLP már csak a kormány jóváhagyására várt – és itt megbicsaklott a folyamat. A Miniszterelnökség a program tervezett elfogadása előtt nem sokkal utasította a terv felelőseit: húzzák ki a programból a lakossági energiahatékonysági intézkedések nagy részét, éppen azokat, amelyek igazán hatékonyan csökkentették volna a drámai porszennyezést – tudta meg a Direkt36 több, a terv előkészítésében résztvevő forrásból. A tervezett intézkedések kihúzását nem tartották teljes titokban, például a Levegő Munkacsoport nevű civil szervezetnek is beszámoltak róla az Agrárminisztériumban tartott egyeztetésen.

A tíz felsorolt intézkedésből csak három, kisebb jelentőségű pont maradhatott meg az átdolgozott programban. Novemberben pedig már ezt a változatot mutatta be az Agrárminisztérium képviselője egy szakmai konferencián.

Bár a legfontosabb, fűtésre vonatkozó intézkedések nagy része kikerült a tervezetből, azért így is maradt benne több olyan intézkedés, ami segíti a légszennyezés csökkentését. Az tervezet foglalkozik többek között a városi közlekedés légszennyező hatásának csökkentésével és a mezőgazdaság ammónia kibocsátásával is, ami szintén rontja a levegő minőségét. Egy sor intézkedést ír elő ennek érdekében: például az útdíj bővítését, a használtautó-import szabályozását, vagy a mezőgazdaságban a trágyakijuttatás és a műtrágyázás technikáinak modernizálását, az istállók ammónia-kibocsátásának csökkentését. Ezek az intézkedések az átalakított verzióban is szerepelnek.

Két, az OLP-ből kihúzott pont – a lakóházak fűtés-korszerűsítési, illetve szigetelési programja – azóta felbukkant egy másik kormányzati dokumentumban: a Nemzeti Energia- és Klímatervben hosszú távú program kidolgozását ígérik a probléma kezelésére. A legsúlyosabb légszennyezést okozó fa- és széntüzelés visszaszorítása viszont teljesen eltűnt a kormány terveiből.

Kockázatos és drága, de elkerülhetetlen

Az OLP kigyomlált változatát még nem fogadta el a kormány és a programot még továbbra sem hirdették ki. A Direkt36 a Miniszterelnökséget, a Miniszterelnöki Kabinetirodát és az Agrárminisztériumot is megkérdezte a program elakadásának okáról, de válasz egyik helyről sem érkezett.

A Direkt36-nak egy, a témát ismerő, névtelenséget kérő ITM-es forrás azt mondta, több oka is lehet a Miniszterelnökség akadékoskodásának. Az egyik, hogy a kihúzott intézkedések megvalósításához rendszerszintű változásokat kell keresztülvinni – például hosszú távon háztartások százezreit környezetbarát fűtési módok felé terelni. Más intézkedések - például a nullenergiás szociális bérlakások tömeges építése – nagyon drágák. Az eredeti terv megvalósítása pedig politikailag is kockázatos lett volna: a széntüzelés kivezetése például a legszegényebb rétegeket érintené érzékenyen, akiknek sokszor a túlélésük függ az önkormányzatok által biztosított szociális tüzelőtől.

Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, hogy ne maradj le a cikkeinkről!

Ráadásul az EU-s levegőminőségi elvárásoknak egyik tagállam sem tud maradéktalanul megfelelni. Rajtunk kívül még hét tagállam nem adta le mostanáig a saját levegőterhelés-csökkentési programját. Magyarország egy előzetes verziót azért elküldött Brüsszelbe, de a végleges, elfogadott programmal még adós. Miközben fogytán az EU türelme is: 2018-ban az Európai Bizottság pert indított Magyarország ellen, amiért több mint egy évtizede veszélyesen szennyezett a levegő Budapesten és a Sajó völgyében. Az EB célja a bírósági eljárásokkal az volt, hogy „megvédje az európai polgárokat a levegőszennyezéstől”. 

Az OLP elkészítésének halogatásával Magyarország azt is kockáztatja, hogy másodszor is az Európai Unió Bíróságára kerül a mulasztás miatt. Az OLP-t már tavaly áprilisban el kellett volna küldeni Brüsszelbe az Európai Bizottsághoz, majd hozzákezdeni a program megvalósításához. A Bizottság eddig nem tett lépéseket a csúszás miatt, de ha úgy dönt, hogy nem vár tovább, akkor nem az általában szokásos kötelezettségszegési eljárás indul ellenünk, hanem az ügy egyből a bírósághoz kerül – erősítette meg a Direkt36 információját Lehóczki Balázs, az Európai Unió Bíróságának egyik szóvivője. Ez pedig azt jelentené, hogy a magyar államnak bírságot kell fizetni a kormány késlekedése miatt.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem