Trump elkövette, amivel vádolják, úgyhogy nem lehet elítélni

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

A Donald Trump elleni alkotmányos vádeljárás, vagyis az impeachment érdemi része gyakorlatilag véget ért. 

Bár a végső szavazás csak szerdára várható, péntek óta az amerikai sajtóban egyetértés van arról, hogy ez már szinte csak formaság. Pénteken, az eljárás tizedik napján szavazta le ugyanis a szenátusi többség azt, hogy új bizonyítékokat és dokumentumokat vizsgáljanak meg, és hogy tanúkat hallgassanak meg. Ennek híján hétfőn és kedden maradnak a záróbeszédek, majd szerdán a végszavazás, ami a republikánus többség alapján lényegében biztosan az elnök felmentésével zárul majd - tárgyalás nélkül.

Valójában ez volt a legvalószínűbb forgatókönyv az Ukrajna-botrány kirobbanásának első pillanatától kezdve, vagyis, hogy egy impeachment-eljárás a demokrata többségű képviselőházon át tud menni (ez meg is történt decemberben, amikor a vádakat megfogalmazták), de egy republikánus többségű szenátuson nem - így egyfelől csak a papírforma jött be. Ami viszont a szenátusban történt, az mégiscsak tanulságos.

Nem az a kérdés, megtette-e

Néhány republikánus nyilatkozat az elmúlt napokból:

„Nem az a kérdés, hogy az elnök megtette-e, hanem az, hogy a Szenátusnak, vagy az amerikai embereknek kell-e döntenie arról, amit tett. Az alkotmány alapján azt gondolom, az embereknek kell dönteniük a választáson” - mondta Lamar Alexander.

„Az elmúlt négy hónapban végig azt mondtam, hogy az elnök cselekedeteinek egy része - köztük azt, hogy arra kért egy másik országot, hogy nyomozzon egy politikai riválisa után, és hogy visszatartotta a segélyt - rossz és helytelen volt. De nem gondolom, hogy ez eléri azt a szintet, amiért el kellene mozdítani a hivatalából, és el kellene távolítani a szavazólapról egy választás közepén” - mondta az ohiói Rob Portman, a floridai Marco Rubio pedig ennél is tovább ment:

„Számomra a végső kérdés nem az, hogy az elnök cselekedetei helytelenek voltak-e, hanem az, hogy amit tett, az leváltást ér-e. A két dolog nem azonos. Csak azért, mert egyes cselekedetek elérik az impeachment standardjét, az nem jelenti azt, hogy az ország érdekében áll elmozdítani az elnököt a hivatalából.”

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

Lépésről lépésre tolódott el a védekezés

Mindez elég messze van a Donald Trump-féle eredeti „tökéletes telefonbeszélgetés”- állásponttól (amit maga az elnök egyébként változatlanul képvisel). Az ügy kirobbanása óta a republikánusok lépésről lépésre tolták el a védekezés kereteit.

A vádak szerint Donald Trump arra akarta rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy nyomoztasson Joe Biden ukrán gázüzletben mozgó fiának ügyében, és emiatt az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt is visszatartotta. Pénz a nyomozásért cserébe, ez a sokat emlegetett „quid pro quo” (valamit valamiért). Mindezt azért tette, mert Biden a demokraták egyik nagy esélyese az elnökjelöltségre, Trump pedig ellene akarja használni az információkat. A vádak szerint ez hatalommal való visszaélés.

A republikánus politikusok első álláspontja az volt, hogy nem történt semmi. Aztán ahogy újabb és újabb bizonyítékok kerültek elő (a Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés leirata és számos tanú elmondása)

  • először jött az, hogy oké, nem volt teljesen rendben, amit Trump művelt, de ez nem quid pro quo,
  • aztán jött az, hogy megáll a quid pro quo, de végülis Trump egy jogos ügyben kért valamit, mert Biden fiának sztorija tényleg korrupciógyanús.
  • Végül pedig az, hogy igen, nemcsak, hogy volt quid pro quo, és Trumpnak tényleg politikai okai vannak, de ezért akkor sem lehet leváltani egy elnököt választási évben.

Sőt, ha Rubio nyilatkozatát vesszük, akkor még azt is elismerik, hogy az impechment szintjét is valóban elérik ezek a vádak. (Vannak persze másféle megszólalások is, Newt Gingrich, Trump közeli szövetségese például politikai puccsról beszél, amit túlélt az elnök, ahogy az elmúlt években minden más támadást is.)

Tanúk nélkül

A szenátusi tanúvallomások kérdése azért vált elsődlegessé pénteken, mert nem sokkal korábban az eddigi legmagasabb rangú figura állt elő azzal, hogy az elnök pontosan azt mondta neki, amivel itt vádolják. John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója (aki tavaly szeptemberben távozott) megjelenés előtt álló könyvéből jelentek meg olyan részletek a New York Timesban, amelyek szerint Trump arra kérte, hogy hozzon össze egy találkozót Zelenszkij és az elnök ügyvédje, Rudy Giuliani között Biden ügyében. 

Volt tehát egy közvetlen érintett, aki eskü alatt vallhatott volna arról, mit mondott neki Trump - de ezt leszavazták a republikánusok. Egy Bolton-vallomás felvétele valószínűleg nem lett volna a legjobb kampányanyag Trumpnak 2020-ra, még akkor se, ha utána ugyanúgy nem ítélik el. (Trump szerint egyébként Bolton hazudik, nem kérte semmi ilyesmire, a Fox Newson pedig teljes lendülettel estek neki úgy is, hogy korábban náluk kommentátorkodott. De legalább ilyen jó csavar, hogy az amerikai liberális közvélemény néhány napig a kőkemény háborúpárti héja Boltont várta megmentőként, hogy szólaljon meg.)

Bolton és TrumpFotó: SAUL LOEB/AFP

Így pedig ez lesz az első impeachment az amerikai történelemben, ami szenátusi tanúmeghallgatások nélkül zárul. 

Korábban két elnök ellen indult ilyen, először Andrew Johnson ellen 1868-ban, majd Bill Clinton ellen 1998-ban, utóbbi esetben azért, mert eskü alatt hazudott a szexbotrányában. Mindkettő felmentéssel zárult, de rendes tárgyalás és tanúvallomások után. Monica Lewinsky meg is jegyezte a hétvégén a Twitteren, hogy neki még videóra vett vallomást kellett tennie a szenátus előtt. (Richard Nixon ellen is elindult az eljárás, de ő még azelőtt lemondott, hogy vádat emeltek volna. Impeachment pedig nemcsak elnökök ellen indulhat, hanem például bírók ügyében is, de ilyen eset sem volt még tanúmeghallgatások nélkül.)

A republikánusok lényegében amellett érvelnek, hogy nem kell több tanú, így is tudják, mit tett az elnök. Demokrata oldalról ezzel szemben leginkább arról szólnak a nyilatkozatok, hogy Trumpot érdemi tárgyalás nélkül fogják felmenteni, ami komolytalanná teszi az egész eljárást.

Trump pártja

A politikai valóság pedig az, hogy a republikánus párt teljesen mértékben Trump kezében van. A republikánus szenátoroknak lehet, hogy nem tetszik Trump viselkedése, és ezt magánbeszélgetéseken el is mondják, de nem fognak szembemenni a republikánus szavazókkal, ahhoz túlságosan figyelnek a saját újraválasztási esélyeikre, írja a Politico.

A helyzetet nemcsak a meghallgatások hiánya teszi történelmivé. 

Olyan sem volt még, hogy egy elnök az impeachment után kampányolt volna újraválasztásért. 

Sem Andrew Johnson, sem Clinton nem indult utána több választáson, utóbbi nem is tehette volna, mert a második elnöki ciklusában indult az eljárás. Trump viszont minden bizonnyal pont, hogy fegyvert fog csinálni ebből, és várhatóan egyáltalán nem a jogi nüanszokkal fog foglalkozni, vagyis, hogy miért és milyen körülmények között mentették fel: ehelyett maximális hangerővel hirdetheti, hogy besült a „demokraták boszorkányüldözése”, és a Robert Mueller-féle vizsgálat után ez az ügy sem fogott rajta.

Trumpnak pedig minden bizonnyal azt is üzeni majd az eredmény, hogy még az eddigieknél is többet engedhet meg magának. A demokraták mégiscsak az elképzelhető legerősebb alkotmányos fegyverhez nyúltak ellene, mégsem jutnak el még az érdemi tárgyalásig sem. „Ha a király ellen mész, akkor jobban teszed, ha meg is ölöd a királyt” - idézi a mondást a New York Times elemzése, a demokratáknak pedig ez nem sikerült. Trump egy egészen új szintre fog lépni ezután, mondta például Anthony Scaramucci, aki rövid ideig az elnök kommunikációs igazgatója volt, majd heves kritikusa lett. Mindez különösen akkor válhat jelentőssé, ha megnyeri a novemberi elnökválasztást.

Az ördög ügyvédje érvel

Fotó: Consolidated News Photos/Picture-Alliance/AFP

Az elmúlt napok legnagyobb visszhangot kiváltott nyilatkozata pedig az elnök egyik ügyvédjétől, Alan Dershowitztól származik. Marco Rubio szenátor tett fel egy kérdést a szenátusban arról, hogy a quid pro quo mennyire gyakori a külpolitikában, amikor Dershowitz egészen váratlan elméleti válasszal állt elő.

Arról beszélt, hogy háromféle motivációja lehet annak, ha egy elnök valamit valamiért alapon kér valamit egy másik ország vezetésétől. Lehet tisztán közérdekből, és akkor senkinek nincs vele baja, és lehet tisztán önző, személyes érdekből, és akkor jogosan el lehet ítélni miatta egy politikust. De Dershowitz szerint van egy harmadik eset: amikor az adott politikus azt gondolja, hogy a saját újraválasztása a nemzet érdekét szolgálná, vagyis valójában közérdekből teszi, amit tesz.

„Ha egy elnök azért tesz valamit, mert azt gondolja, hogy az segíteni fog neki abban, hogy megválasszák, és ezt közérdeknek gondolja, akkor nem lehet olyan típusú quid pro quoról beszélni, ami impeachmentet eredményez.” 

Az érvelést elkerekedett szemmel figyelték Amerika-szerte. Igaz, hogy az egyik legravaszabb- és tapasztaltabb ügyvédről van szó, aki védte már O.J. Simpsont és Jeffrey Epsteint is, jelenlegi ügyfelei között pedig ott van Harvey Weinstein is (a New Yorker tavaly Az ördög ügyvédje címmel közölt róla portrét), de az még tőle is új volt, hogy újrafogalmazza a hatalom természetét és ellenőrizhetőségét.

A nyilatkozat akkora vihart kavart, hogy egy cikkben magyarázta el újra, hogy azt azért nem gondolja, hogy egy politikus bármit megtehet azért, mert azt közérdeknek gondolja, bűncselekményekre például nem mentség ez. Az érvelés lényege ettől még változatlan maradt, a Lawfare jogi blog pedig hosszú elemzést szentelt annak, hogy a személyes és nemzeti érdekek ilyen fokú összekeverése már egyértelműen autoriter elképzelés, és a XIV. Lajos-féle „Az állam én vagyok”- gondolathoz vezet vissza. Ha pedig van politikus, aki simán magáévá tudja tenni azt a felfogást, hogy az országnak az a jó, ami személyesen neki magának is jó, az Donald Trump.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.