Orbán: Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs
A gazdasági sikerességet nevezte a konzervatív politika előfeltételének Orbán Viktor miniszterelnök Rómában, az Edmund Burke Alapítvány Nemzeti konzervativizmus című konferenciáján rendezett pódiumbeszélgetésen.
Orbán azt mondta, a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív, illetve kereszténydemokrata vezetők „túléljenek”, ha ez nem sikerül, ha egy konzervatív politikai vezető hibát követ el, és a gazdasági mutatók csökkennek, másnap reggel „megölik”.
Orbán azt mondta, Magyarországon a gazdaság évi 4-5 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta 3 százalékra mérséklődött, és az államadósság is csökken. Magyarország stabil ország, az egyetlen olyan európai állam, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás – mondta.
Szerinte a magyar konzervatív vezetés abban különbözik sok más európai társától, hogy egyrészt a magyarországi kormánypártokon nincs olyan nyomás, hogy alkossanak koalíciót más pártokkal, ugyanis többségük van a parlamentben. Másrészt a médiavilág nem olyan, mint Nyugat-Európában, ahol a média 90 százaléka a progresszív liberálisoké és csak 10 százaléka a konzervatívoké, Magyarországon nagyobb az egyensúly, mindennek köszönhetően ő az a szerencsés az európai konzervatív politikusok között, aki azt mondhatja, amit gondol – mondta.
A populizmus vádjára Orbán úgy reagált: amikor fiatal volt, a populizmus azt jelentette, hogy egy politikus ígér valamit, de nem tudja megvalósítani. De ha egy politikus megígér valamit, és azt végre is hajtja, az nem populizmus, hanem demokrácia – mondta, példaként említve, hogy a kormánya 2010-ben 1 millió új munkahely létrehozását vállalta 10 év alatt, és most, 9 év után 860 ezer új munkahelynél tartanak.
A liberalizmust bírálva azt mondta: a liberális kormányok kétszer is kudarcot vallottak egy évtizeden belül, először 2008-ban, amikor nem tudták kezelni a gazdasági válságot, majd 2015-ben, a migrációs válságkor, amikor kudarcot vallottak az állampolgáraik és az országhatáraik megvédésében. A liberális demokráciának ebben az értelemben vége, mivel a liberális kormányok elvi alapja ez, a liberális demokrácia volt – mondta. Szerinte valami új kell: liberalizmus helyett kereszténydemokrácia.
A migrációs krízisről azt mondta, Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs, ezzel teljesen különbözik a nyugat-európai országoktól, ahol a muszlim közösség aránya nő, a keresztény közösség pedig csökken. A liberálisok szerint ez helyes, ők ugyanis nem szeretik a keresztény társadalmat, ez az ő dolguk – mondta Orbán, azt kérve, ne akarjanak ráerőltetni Közép-Európára egy ilyen folyamatot.
Azt is mondta, hogy a migrációs válság lehetőséget teremtett arra, hogy az identitásról beszéljenek, arról, „kik vagyunk”. Szerinte Európában új kihívásokra és energiával teli új mozgalmakra van szükség, különben a kontinens nem lesz versenyképes.
Az EU-ról azt mondta, ma két eltérő megközelítés létezik Európa felépítésének kérdésében:
- Az egyik alulról szeretné építeni a kontinenst, ami a nemzetek egyfajta együttműködését jelenti.
- A másik koncepció szerint felülről kell építeni Európát, ami egy föderalista, „birodalomorientált” megközelítés, amiben nem szerepelnek szuverén államok.
Szerinte a versengés folyamatos a két hozzáállás között, és ez az oka a nyitott vitáknak az európai vezetők között.
A Fidesz európai pártcsaládjáról, az Európai Néppártról Orbán azt mondta: az EPP bármilyen módon szeretne részt venni az EU hatalmi struktúrájában, és ha ennek az az ára, hogy feladjon bizonyos értékeket, és hogy kompromisszumot kössön a baloldallal, akkor megteszi, lépésről lépésre elveszítve az identitását. Ha a pártcsalád nem nyit egy új fejezetet, akkor mindig csak a baloldali, liberális irányba fog mozogni, mert többek közt a média és az egyetemek részéről érkező nyomás arra készteti, hogy feladja eredeti ideológiája egyre több elemét – mondta Orbán, aki mindenesetre megpróbál egy „ellenforradalmat”.
Közép-Európáről azt mondta, ma ez Európa legsikeresebb régiója, és amikor Magyarország sikeréről beszél, akkor meg kell említenie a környező országok sikerességét is, így kiemelte például a szlovákokat, a cseheket, a lengyeleket, a horvátokat és a szerbeket, és azt is mondta, hogy mindenhol a régióban – pártcsaládhoz való tartozástól függetlenül – politikájuk alapelvét tekintve nemzeti konzervatívok a kormányok. (MTI)