Az ember, ellentétben az emberszabású majmokkal, szívesen megosztja az élelmét idegenekkel, akkor is, ha éhes

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Elgondolkodhatnak az “állatok sokkal jobbak, mint az ember” közhely pufogtatói, egy amerikai tudósok által elvégzett friss kísérletsorozat ugyanis arról árulkodik, hogy az ember minden külső ráhatás nélkül képes olyan önzetlen gesztusokra, amikért ráadásul húsba, vagyis pontosabban gyomorbavágó áldozatot is kell hoznia. Olyan gesztusokra, amik még az ember szociális viselkedésére sok tekintetben hasonító fejlett emberszabásúakra sem jellemzőek.

Konkrétan arról van szó, hogy az emberek jelentős százaléka hajlamos idegenekkel megosztani az élelmét, akkor is, ha az adott táplálékot vonzónak tartja és ő maga éppen éhes.

Bár a csimpánzok és a bonobók szokásai közé tartozik különféle tárgyak egymásnak ajándékozása, az még rájuk sem jellemző, hogy azonnal fogyasztható gyümölcsöt vagy más élelmet ajándékoznának a társaiknak. Rodolfo Cortes Barragan, Rechele Brooks és Andrew Melztoff 19 hónapos embergyerekekkel dolgoztak a kísérletsorozatukban.

Az egyszerű kísérletek lényege az volt, hogy számukra ismeretlen emberek négyfajta, az ilyen korúak által jellemzően kedvelt friss gyümölcs - banán fonya, szőlő, eper - darabjait ejtették rá egy olyan tálcára, ami úgy helyezkedett el, hogy az odapottyantott gyümölöcsöket nem érték el, vagyis nem tudták maguktól visszaszerezni. A kutatók azt figyelték, hogy a gyerekek segítenek-e nekik és visszadják-e az elvesztett élelmet. Ezt kétféle szituációban vizsgálták: az egyikben az ételt elejtő felnőtt látványos, kérésként-könyörgésként is értelmezhető karmozdulatokkal próbálta visszaszerezni a kajáját, míg a másikban passzív maradt.

Az eredmény az lett, hogy a tesztalany a próbálkozások jóval több, mint felében - 58,3 százalékában - visszadta a gyümölcsöt az azért kaparónak. Fontos elem volt, hogy a résztvevők nem szólaltak meg, nem szólították fel semmire a gyerekeket és semleges arckifejezést öltöttek. A nem könyörgő tesztcsoportban már csak az esetek 4,17 százalékában adták vissza a gyerekek a gyümölcsöt. 

A másik teszthez arra kérték a szülőket, hogy a gyereküket közvetlenül a soron következő étkezése előtt, vagyis éhesen vigyék el a laborba. Ennek jól érzékelhetőek voltak a hatásai. Míg az első kísérlet közben a gyerekek a próbálkozások 10 százaléka közben ették meg a tálcára ejtett gyömölcsöket, éhesen már az esetek negyedében tettek így. Ami az altruista viselkedést illeti, a tesztalanyok 37,5 százaléka éhesen is visszaadta a kérincsélők élelmiszerét, amikor viszont nem jelezték a felnőttek, hogy kérnék vissza a banánt, az arány nulla százalékra zuhant.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy önzetlenebbé tesz-e valakit, ha van testvére, vagy ha olyan közösségből származik, ahol az átlagosnál szorosabb a társadalmi kohézió - mint például az ázsiaiaknál vagy a spanyolajkúaknál. Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét faktor kimutatható módon csökkenti a kajairigységet.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót