A Rogán-minisztérium saját mérései szerint a választók az ellenzéket tartják alkalmasabbnak az egészségügy és a klímavédelem kezelésére

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Mivel több milliárd forintnyi közpénzbe kerültek, ezért az sem tűnik túlzó elvárásnak, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda automatikusan nyilvánosságra hozza az általa rendelt kutatásokat és azok költségeit, de ennél jóval kevesebbre sem hajlandóak, még pereskedések során sem. 

Januárban a 24.hu írt róla, hogy a DK hiába próbálja megtudni, milyen kutatások előzték meg a Stop Soros-kampányt, illetve ezek mennyibe kerültek és kik végezték el őket. A minisztérium eleinte azt hangoztatta, hogy nem volt szükség külön kutatásokra, mivel Soros György tervei nyilvánosak, hogy aztán a perben már azzal érveljen, hogy olyan mennyiségű felmérést rendeltek, amiben egyszerűen nem találják a Sorosra vonatkozó kérdéseket, amelyek ettől még létezhetnek. A kabinetiroda szerint a nyilvántartási rendszerük nem teszi lehetővé, hogy a több ezer oldalnyi anyagban visszakeressék ezt, és megtagadták a költségadatok kiadását is, mert ha nem tudják, melyik kutatás foglalkozott Sorossal, akkor ugyebár azt sem tudják, mennyit költöttek rá és kinek fizettek.

Orbán Viktor konzultál a néppel 2018 januárjábanFotó: botost/444.hu

Annyi kiderült a per adataiból, hogy a minisztérium jóformán 2-3 naponta szondáztatja a magyar közvéleményt, a Rogán-minisztérium 2015 novemberi felállásától a 2018-as kormányalakításig közel 400 közvélemény-kutatást készíttettek, többségét a „kormányzati kommunikációs stratégia megalapozására” hivatkozva. A rutin szerint minden hónapban rendeltek egy-egy 500 fős, telefonos lekérdezést, de ezen felül további három-hat, 1000 fős kutatásra is igényt tartottak.

Ezek egy részébe tudott betekinteni az Alfahír újságírója, miután közérdekű adatigénylést nyújtott be. A minisztérium kapujában „felsővezetői utasításra” elvették a telefonját, de a kijelölt helyiségben, két minisztériumi munkatárs felügyelete mellett kijegyzetelhette a kutatásokat, amelyeket a Századvég készített. Illetve csak azokat, amelyeknek a címében szerepelt „a kormányzati kommunikációs stratégia”, és azoknak sem a teljes dokumentációját, csak a belőlük készült összefoglalókat - de így is sok érdekes eredményt talált, ezekből szemezgetünk.

A klímaharcnak kétharmados többsége van

Tavaly novemberben kezdték el mérni a klímaváltozással kapcsolatos véleményeket, és nem sokkal később a kormány kommunikációjában elkezdett az ország sorsát alapvetően befolyásoló kérdésként megjelenni az addig gyakran gúnyolt „klímahiszti”. A reprezentatív felmérések eredményei ugyanis azt mutatták, hogy 

a választók 67 százaléka szerint Magyarországnak többet kellene tennie a klímavédelemért, csak elenyésző részük volt azon az állásponton, hogy a kormány eleget tesz. 

94 százaléknyian biztosak voltak abban, hogy a következő generációk életét megnehezíti majd a klímaváltozás, de a megkérdezettek háromnegyede vélekedett úgy, hogy valamilyen formában már negatív hatással van mindennapjaira a folyamat. A válaszadók leginkább a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt aggódnak. Négyötödük szerint a kormánynak szigorúbban kellene fellépnie a környezetkárosító multik ellen, 71 százalékuk szerint akár külön adóval is, és 96 százalék támogatná, hogy a kormány előírja a multiknak a szén-dioxid-emisszió csökkentését.

Mátrai ErőműFotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Fontos részlet, és ez tükröződik is a kormányzati kommunikációban, hogy a megkérdezettek 71,9 százaléka szerint fontosabb „megvédeni az országot a környezetszennyezés, ipari szennyezés és a felmelegedés káros hatásaitól”, mint „csökkenteni Magyarország energiafelhasználását, szén-dioxid-kibocsátását akkor is, ha ez növekvő lakossági energiaárakkal és új adók bevezetésével jár”.

A legnagyobb problémák

A megkérdezettek 29 százaléka tartja számon a legnagyobb kihívásként az egészségügyet, ezt követi a szegénység és a gazdasági problémák, az illegális bevándorlás csak a harmadik (15,3%), de így is megelőzi az oktatást (12,9%). Ezek közül csak a bevándorlás kezelésével elégedett a többség (40,4 százalék teljesen, 26,8 inkább elégedett), míg 

70 százalék szerint hamis az az állítás, hogy az elmúlt időszakban javult az egészségügy helyzete. 

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (k) és Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója (b) megtekinti az újonnan beszerzett negyven mentőautó egyikét az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Markó utcai központjában 2019. november 25-énFotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

A válaszolók 45 százaléka szerint 10 év alatt az Orbán-kormány nem tett semmit az egészségügy fejlesztéséért, 37 százalék szerint pedig csak keveset. Alig láthatóan jobb az oktatás megítélése, a havonta ismételt mérések során nagyjából 15 százaléknyian mondták azt, hogy az Orbán-kormányok sokat tettek az oktatásért.

Ki alkalmas miniszterelnök-jelöltnek? 

Egy augusztusi kutatásban azt próbálták felmérni, írja az Alfahír, hogy ha megvalósul a teljes ellenzéki összefogás, akkor ki lenne az a közös miniszterelnök-jelölt, akit alkalmasnak tartanak a választók.

Orbán Viktort 52 százalék tartotta kormányzásra alkalmasnak, 43,7 százalék nem.  Rajta kívül négy ellenzéki politikusra kérdeztek rá. A legjobban Márki-Zay Péter szerepelt (33,1 százalék szerint alkalmas), de egyben ő a legkevésbé ismert. Gyurcsány Ferenc alkalmasságában a válaszadók 20 százaléka bízott, nála kicsit jobban teljesített a politikai életből kivonult Bajnai Gordon, illetve Dobrev Klára (27,7 százalék).

Mire lenne jó az ellenzék kormányon?

Egy 2019 végi kutatás szerint két területet kezelne jobban az ellenzék, ha kormányra kerülne: az egészségügy fejlesztését (ezt 42,8 százalék gondolja így, szemben a jelenlegi kormány 39,6 százalékával), illetve a klímavédelmet.

Azt viszont csak 21 százalék vélelmezi, hogy az ellenzék jobban meg tudná védeni az országot a migrációtól, és sokakban élnek félelmek, hogy egy új kormány alatt bekövetkezne a rezsicsökkentés eltörlése (47%), illetve kisebb mértékben tartanak a CSOK megszüntetésétől és a gazdasági fejlődés megtorpanásától.

Bónusz

Az Alfahír újságírójának a pár órás betekintés során is sikerült megtalálnia legalább egy Soros Györgyre vonatkozó kérdést, amelyből kiderült, hogy pocsék a megítélése, csak a válaszadók 17 százaléka szimpatizál vele. (Alfahír)

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó