Rogánék két-három naponta mérik a magyarok véleményét
2020 január 15., 07:36
A Rogán-minisztérium saját mérései szerint a választók az ellenzéket tartják alkalmasabbnak az egészségügy és a klímavédelem kezelésére
Mivel több milliárd forintnyi közpénzbe kerültek, ezért az sem tűnik túlzó elvárásnak, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda automatikusan nyilvánosságra hozza az általa rendelt kutatásokat és azok költségeit, de ennél jóval kevesebbre sem hajlandóak, még pereskedések során sem.
Januárban a 24.hu írt róla, hogy a DK hiába próbálja megtudni, milyen kutatások előzték meg a Stop Soros-kampányt, illetve ezek mennyibe kerültek és kik végezték el őket. A minisztérium eleinte azt hangoztatta, hogy nem volt szükség külön kutatásokra, mivel Soros György tervei nyilvánosak, hogy aztán a perben már azzal érveljen, hogy olyan mennyiségű felmérést rendeltek, amiben egyszerűen nem találják a Sorosra vonatkozó kérdéseket, amelyek ettől még létezhetnek. A kabinetiroda szerint a nyilvántartási rendszerük nem teszi lehetővé, hogy a több ezer oldalnyi anyagban visszakeressék ezt, és megtagadták a költségadatok kiadását is, mert ha nem tudják, melyik kutatás foglalkozott Sorossal, akkor ugyebár azt sem tudják, mennyit költöttek rá és kinek fizettek.
Annyi kiderült a per adataiból, hogy a minisztérium jóformán 2-3 naponta szondáztatja a magyar közvéleményt, a Rogán-minisztérium 2015 novemberi felállásától a 2018-as kormányalakításig közel 400 közvélemény-kutatást készíttettek, többségét a „kormányzati kommunikációs stratégia megalapozására” hivatkozva. A rutin szerint minden hónapban rendeltek egy-egy 500 fős, telefonos lekérdezést, de ezen felül további három-hat, 1000 fős kutatásra is igényt tartottak.
Ezek egy részébe tudott betekinteni az Alfahír újságírója, miután közérdekű adatigénylést nyújtott be. A minisztérium kapujában „felsővezetői utasításra” elvették a telefonját, de a kijelölt helyiségben, két minisztériumi munkatárs felügyelete mellett kijegyzetelhette a kutatásokat, amelyeket a Századvég készített. Illetve csak azokat, amelyeknek a címében szerepelt „a kormányzati kommunikációs stratégia”, és azoknak sem a teljes dokumentációját, csak a belőlük készült összefoglalókat - de így is sok érdekes eredményt talált, ezekből szemezgetünk.
A klímaharcnak kétharmados többsége van
Tavaly novemberben kezdték el mérni a klímaváltozással kapcsolatos véleményeket, és nem sokkal később a kormány kommunikációjában elkezdett az ország sorsát alapvetően befolyásoló kérdésként megjelenni az addig gyakran gúnyolt „klímahiszti”. A reprezentatív felmérések eredményei ugyanis azt mutatták, hogy
a választók 67 százaléka szerint Magyarországnak többet kellene tennie a klímavédelemért, csak elenyésző részük volt azon az állásponton, hogy a kormány eleget tesz.
94 százaléknyian biztosak voltak abban, hogy a következő generációk életét megnehezíti majd a klímaváltozás, de a megkérdezettek háromnegyede vélekedett úgy, hogy valamilyen formában már negatív hatással van mindennapjaira a folyamat. A válaszadók leginkább a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt aggódnak. Négyötödük szerint a kormánynak szigorúbban kellene fellépnie a környezetkárosító multik ellen, 71 százalékuk szerint akár külön adóval is, és 96 százalék támogatná, hogy a kormány előírja a multiknak a szén-dioxid-emisszió csökkentését.
Fontos részlet, és ez tükröződik is a kormányzati kommunikációban, hogy a megkérdezettek 71,9 százaléka szerint fontosabb „megvédeni az országot a környezetszennyezés, ipari szennyezés és a felmelegedés káros hatásaitól”, mint „csökkenteni Magyarország energiafelhasználását, szén-dioxid-kibocsátását akkor is, ha ez növekvő lakossági energiaárakkal és új adók bevezetésével jár”.
A legnagyobb problémák
A megkérdezettek 29 százaléka tartja számon a legnagyobb kihívásként az egészségügyet, ezt követi a szegénység és a gazdasági problémák, az illegális bevándorlás csak a harmadik (15,3%), de így is megelőzi az oktatást (12,9%). Ezek közül csak a bevándorlás kezelésével elégedett a többség (40,4 százalék teljesen, 26,8 inkább elégedett), míg
70 százalék szerint hamis az az állítás, hogy az elmúlt időszakban javult az egészségügy helyzete.
A válaszolók 45 százaléka szerint 10 év alatt az Orbán-kormány nem tett semmit az egészségügy fejlesztéséért, 37 százalék szerint pedig csak keveset. Alig láthatóan jobb az oktatás megítélése, a havonta ismételt mérések során nagyjából 15 százaléknyian mondták azt, hogy az Orbán-kormányok sokat tettek az oktatásért.
Ki alkalmas miniszterelnök-jelöltnek?
Egy augusztusi kutatásban azt próbálták felmérni, írja az Alfahír, hogy ha megvalósul a teljes ellenzéki összefogás, akkor ki lenne az a közös miniszterelnök-jelölt, akit alkalmasnak tartanak a választók.
Orbán Viktort 52 százalék tartotta kormányzásra alkalmasnak, 43,7 százalék nem. Rajta kívül négy ellenzéki politikusra kérdeztek rá. A legjobban Márki-Zay Péter szerepelt (33,1 százalék szerint alkalmas), de egyben ő a legkevésbé ismert. Gyurcsány Ferenc alkalmasságában a válaszadók 20 százaléka bízott, nála kicsit jobban teljesített a politikai életből kivonult Bajnai Gordon, illetve Dobrev Klára (27,7 százalék).
Mire lenne jó az ellenzék kormányon?
Egy 2019 végi kutatás szerint két területet kezelne jobban az ellenzék, ha kormányra kerülne: az egészségügy fejlesztését (ezt 42,8 százalék gondolja így, szemben a jelenlegi kormány 39,6 százalékával), illetve a klímavédelmet.
Azt viszont csak 21 százalék vélelmezi, hogy az ellenzék jobban meg tudná védeni az országot a migrációtól, és sokakban élnek félelmek, hogy egy új kormány alatt bekövetkezne a rezsicsökkentés eltörlése (47%), illetve kisebb mértékben tartanak a CSOK megszüntetésétől és a gazdasági fejlődés megtorpanásától.
Bónusz
Az Alfahír újságírójának a pár órás betekintés során is sikerült megtalálnia legalább egy Soros Györgyre vonatkozó kérdést, amelyből kiderült, hogy pocsék a megítélése, csak a válaszadók 17 százaléka szimpatizál vele. (Alfahír)