Alpesi hangyák adhatnak magyarázatot a szuperkolóniákra

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Ha egy Olaszországból származó argentin hangyát (Linepithema humile) elhelyeznek ugyanazon faj Portugáliában lévő kolóniájába, oda is gond nélkül csatlakozik. Ennek oka, hogy az állatok úgynevezett szuperkolóniát alkotnak, aminek az egyedei nagy távolságok ellenére is egymással kvázi baráti összeköttetésben állnak. Alpesi fajok segítségével osztrák kutatók azt vizsgálták, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében.

A hangyáknál nem ritka, hogy a szomszédos kolóniák ellen háborút indítanak. De a szuperkolóniát alkotó fajok esetében, mint amilyen a 20. század első felében Európába behurcolt argentin hangya, ez egészen másképp van: hatalmas távolságokon átívelő, több királynővel rendelkező államokat képeznek, amiknek az alattvalói egymással jól kijönnek és együttműködnek.

Argentin hangya (Linepithema humile)Fotó: Bartomeu Borrell/Biosphoto/AFP

Az Európában már a megérkezése óta nagyon sikeres faj legnagyobb ilyen kolóniája több mint 5000 km-t foglal el az olasz partvidék térségétől az Ibériai-félsziget északi részéig – közölte a kutatási projektet támogató FWF tudományos alapítvány.

Az eddig csak hangyáknál megfigyelt jelenség okának keresése komoly feladat elé állította a tudósokat. A magyarázat megtalálásához a kutatásuk tárgyául olyan hangyafajt kellett találniuk, aminél szuperkolóniák és konkurens kolóniák is léteznek.

Ilyen az osztrák Alpokban élő Tetramorium alpestre nevű faj, aminél léteznek egy királynővel rendelkező, nagyon harcias kisebb csoportok és több királynővel élő, a szuperkolóniákhoz hasonló nagy csoportok is.

A kutatás vezetője, Patrick Krampf több mint egy évig gyűjtött egyedeket az Alpok térségében, dokumentálta a különböző csoportok viselkedési adatait, majd a munkatársaival az állatok örökítőanyagának elemzésébe kezdett, ugyanis úgy tűnt, hogy sem a rokonság, sem a regionális feltételek nem játszanak döntő szerepet a jelenségben.

A viselkedésük alapján a tudósok 72 reprezentatívnak tartott egyedet választottak ki, majd megvizsgálták a DNS-üket és az RNS-üket. Míg a DNS az öröklött viselkedési módokról szolgál információval, az RNS-ből az olvasható ki, melyik örökítőanyag-szekvenciák a ténylegesen aktívak. Ebből lehet az állatok eddigi tapasztalatainak hatásaira következtetni. A hangyákról videofelvételeket is készítettek, és elvégezték az érintett bolyok kémiai elemzését is – mondta el Florian Steiner, az Innsbrucki Egyetem szakértője.

Az első eredmények szerint az egyedeknél a DNS-adatokban sem találhatóak látványos átfedések, amik magyaráznák a hasonló viselkedést. Az RNS-adatok elemzését idén fogják elvégezni a szakértők. Arra számítanak, hogy egyik vagy néhány gén kifejeződése fog arról dönteni, hogy az egyed agresszívan vagy barátságosan viselkedik egy másik kolónia egyedeivel szemben.

Azért is kell megérteni a jelenséget, mert az ilyen fajok nagyon sikeresek azokon a területeken, ahova behurcolják őket, és biológiai ellenségként elnyomhatják a helyi faunát. (MTI)

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót