• Estek ki csontvázak a szekrényből az I. kerületi önkormányzatnál, feljelentések, pereskedések várhatók, de a részletekről még nem akar beszélni az új polgármester.
• Bayer Zsoltot nem valószínű, hogy kirakják a Várból, de magasabb bérleti díjat kell fizetnie.
• Készül az új parkolási rend, a VIP-parkolásért pedig valakinek fizetnie kell.
• A volt Külügyminisztérium visszaépítése még nem lejátszott meccs.
• A Matolcsy-iskolát nem akarják kiebrudalni a Várból, de azt se akarják hagyni, hogy miattuk a szomszéd lakók szívjanak.
• Rendezik a turistabuszok helyzetét, de ez nem az egyik pillanatról a másikra fog történni.

A megválasztása után azt mondta, van néhány olyan ügy, melyeknél jogsértést sejt, és ha a gyanúja beigazolódik, azokkal kiemelten foglalkozik majd. Ezekről kiderült már valami? 

Nem szeretnék elébe menni a kommunikációs stratégiánknak. Abban a pillanatban, hogy ezek az ügyek tisztába vannak téve, tehát elindítottunk mondjuk egy feljelentést, egy bírósági szakaszt, vagy megtettük az egyéb szükséges jogi intézkedéseket, abban a pillanatban a sajtóhoz fordulunk. 

Tehát akkor vannak ilyen ügyek, estek ki csontvázak a szekrényből.

Abszolút. Nem olyan sokára ezeket a nyilvánosság elé is tárjuk. Sok szempontból teljes átalakítást kellett végeznünk. Ügyvédi szerződéseket mondtunk fel, új szerződéseket kellett kötni, egy egész jogi stáb vizsgálja a korábban kötött szerződéseket. 

Nemrégiben azt mondta, nagyjából végeztek az önkormányzati lakásbérletek átvilágításával, és az esetek 25-30 százalékában felmerült a gyanú, hogy visszaélés történt, de legalábbis megkérdőjelezhető a szerződés.

Nagyjából igen. De nem szeretnék senkit megtéveszteni, tehát nem arról van szó, hogy a szerződések 25-30 százalékát felbontjuk, csak ezekben az esetekben találtunk olyan dolgokat, amik miatt intézkedni kell. De ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy perre megyünk vagy felbontjuk a szerződést, vagy bármi ilyesmit, hanem hogy tisztába kell tenni a helyzetet. Ez is benne van a 25-30 százalékban. Vannak viszont olyan esetek is, ahol komoly jogsértést találtunk. Az önkormányzat megkárosítását.

Ilyen eset például, hogy van olyan lakos, aki több lakást is bérel, és az egyiket rövidtávú lakáskiadásra használja?

Ilyenek is vannak, igen.

Bayer Zsolt, aki 32 ezer forintért bérel egy 48 négyzetméteres önkormányzati lakást a Várban, az önkormányzati választások után arról beszélt, hogy attól tart, az új kerületvezetés megpróbálja kirakni otthonából. Megnyugodhat most?

Nincs ilyen szándék pillanatnyilag, hogy felbontsuk vele a szerződést. Viszont azt látni kell, hogy mondjuk például a költségelvű lakbérekkel kapcsolatban törvényi kötelezettség, hogy minden évben felül legyen vizsgálva, hogy valójában mennyi az önkormányzat költsége a bérlakásaira, és a költségelvű lakbért minden évben korrigálni kell annak alapján, hogy mennyi a valós költség. Mert hiszen a költségelvű azt jelenti, hogy annyit fizetsz nekünk a lakásért, amennyibe nekünk kerül az, hogy fenntartjuk.

Jelenleg mennyit fizet a költségelvű lakást bérlő lakó egy négyzetméterért?

425 forint plusz áfát. Az biztos, hogy a költségelvű lakbért felül kell vizsgálni, és korrigálva lesz. Tehát mondjuk Bayer Zsolt számíthat arra, hogy a lakása bérleti díja felül lesz vizsgálva.

Áremelést terveznek?

Nem tervezünk növelést, a felülvizsgálat után, a kijött számok alapján fogjuk meghatározni a költségelvű lakbért. Azt azért nem gondolom, hogy kevesebb lesz.

Kiderült már, hogy mit vitetett el autóval a városházáról a kerület korábbi polgármestere, Nagy Gábor Tamás?

Valószínű, hogy nem iratok voltak, hanem könyvek. Az még vizsgálat tárgyát képezi - mert a különböző leltárak meg emlékek kicsit ellentmondanak egymásnak - hogy ebből mennyi volt a sajátja, mennyi volt az, amit polgármesterként ajándékba kapott, mennyi volt az, amiért mondjuk az önkormányzat fizetett. Tehát ha tippelni kell - nyilván nem tudom, hogy mi volt azokban a dobozokban - én azt valószínűsítem, hogy ezekből a könyvekből hazavitte azokat, amiket szeretett volna.

Hogy áll az új parkolási rend megvalósítása?

Ez egy többlépcsős folyamat lesz, most készül a parkolási koncepció. Amikor ez összeáll, akkor egy társadalmasítási folyamat fog elindulni - magyarán kitesszük a lakosság elé, hogy szóljanak hozzá, mondják el a véleményüket. Egyeztetjük a Várban működő intézményekkel is, és amikor összeáll a koncepció, annak alapján megalkotjuk a parkolási rendeletet. Mindenképpen változni fog a parkolási rendszer. Nyilván szabályok között mozgunk, tehát a fővárosi parkolási rendeleten belül van mozgásterünk, illetve az országos közlekedési rendészeti jogszabályokon belül, de igyekszünk egy tényleg méltányos parkolási rendszert kialakítani. Korábban a méltányossági engedélyekről általában személyesen a volt polgármester döntött. 

Az elmúlt hónapom arról szólt, hogy azokkal találkoztam, akik az ingyenes parkolási vagy behajtási engedélyeikről akartak velem beszélni. 

Nem akarom kigúnyolni őket, mert megszokták, hogy évek óta jár nekik, ettől megválni nyilván nagyon nehéz. De a Vár tele van. Nem fér el több autó, elég körülnézni. Máshogy kell hozzáállnunk a kerületi közlekedéshez.

A vendéglátóegységekre kell gondolni?

Nem. Személyes parkolási, behajtási engedélyekre. A vendéglátóegységek egy másik kategória, az az úgynevezett kikódolós rendszer. Az is a volt polgármester személyes egyeztetésén alapult, hogy ki kaphat ilyen ingyenes kikódolót és ki nem. De ezek a szerződések a rendelettel ellentétesen lettek megkötve.

Akkor ezeket most egyenként felülvizsgálják?

Ezek éves szerződések, már lejártak. Köthetünk új szerződéseket, de én azt gondolom, hogy a kódoló egy kényelmi szolgáltatás, tehát ha valaki azt szeretné nyújtani a vendégeinek vagy az ügyfeleinek, hogy ne kelljen külön az automatáknál fizetniük a parkolásért, akkor a kikódoló segíthet neki, de a parkolási díjat fizesse is ki. Így az önkormányzatot nem éri anyagi kár.

A kormány határozott terve, hogy a Dísz téren visszaépítik a volt Külügyminisztérium épületét, ami jóval magasabb lesz a környező építményeknél. Ha jól értem, önök ez ellen ha akarnak, se tudnak semmit tenni.

Ez jogilag így van, de én abban bízom, hogy azért valamit mégis tehetünk. Ugye elhangzott a kormányzati ígéret arra vonatkozóan, hogy amit a fővárosiak nem akarnak, azt nem fogják megépíteni. A budavári önkormányzat képviselő-testülete hozott egy határozatot, mely szerint az első kerületiek nem tartanak igényt a Dísz tér 2-re tervezett kormányzati fejlesztésre, a főpolgármester pedig nyitott arra, hogy tárjuk a kormány elé, hogy van még egy dolog, amit nem akarnak a budapestiek.

Tavaly ősszel, egy éves működés után visszavonták a használatbavételi engedélyt a Matolcsy-féle doktori iskolától, mert túl hangos volt. Történt bármilyen előrelépés az ügyben?

A Magyar Nemzeti Bank, illetve a Bölcs Vár eléggé sajátságosan kommentálja mindazt, amit mi akarunk vagy csinálunk. Tehát például bennem, bennünk soha nem merült fel, hogy valamilyen oktatási intézményt innen kiebrudaljunk. Egyes sajtóorgánumok azt írják, hogy mi ki akarjuk rakni a fideszeseket a Várból. De nem folyik nálunk semmiféle politikai tisztogatás, nincs ilyen szándék. Egyszerűen arról van szó, hogy ez a Bölcs Vár nevű intézmény két olyan dolgot is tett, ami a kerületben élőket sérti. Az egyik az, hogy olyan módon építkeztek, hogy nem vették figyelembe a szomszéd házban élők igényeit. 

Konkrétan hatalmas gépészeti berendezéseket raktak mások hálószobájának a falához, és még arra sem voltak képesek, hogy legalább egy szigetelő falat felhúzzanak. 

Nem voltak hajlandóak fogadni a lakók képviselőit, visszautasították a beadványaikat. Szerintem ez nincs rendben. De ettől én még a doktori iskolát nem akarom kirakni. Én azt akarom, hogy oldják meg ezt a helyzetet. Szigeteljék le a falat, üljenek le a szomszédokkal, és teremtsenek olyan helyzetet, hogy a lakók tudjanak ott élni. 

Az ügyben folyik egy per, ebben a kormányhivatal az eljáró hatóság, tehát az önkormányzatnak ebbe elvileg nincs beleszólása. Kérhetjük a kormányhivatalt, hogy vegye figyelembe a lakók igényét, de azt látom, hogy nem annyira fogékonyak erre. 

A dolog másik része a parkolási kérdés. Ez az intézmény kötött egy jogszerűtlen szerződést az előző önkormányzati vezetéssel, ami alapján lefoglalt magának négy parkolóhelyet az utcán. Kitettek egy táblát, mely szerint várakozni tilos, kivéve az alapítvány autói számára. Na most ezzel az a probléma, hogy ez ellentétes a fővárosi parkolási rendelettel. Ilyen szerződést nem köthetett volna a Budavári Önkormányzat. A közlekedési táblát is jogszerűtlenül tették ki. Budapest területén csak a Budapest Közút helyezhet ki forgalmi táblákat. Ők jelezték is párszor, hogy ez így nincs rendben, csak hát nem csinált senki semmit.

Ott van még a tábla?

Nem, eltávolítottuk, a parkolóhelyeket pedig már bárki használhatja. Ezen alakult ki a vita, hogy akkor feljelentenek, meg szerződés így-úgy. Állunk a feljelentés elébe, jelentsenek fel, ez a szerződés szerintünk akkor is jogszerűtlen. A tényt, hogy a tábla el lett távolítva, úgy interpretálták, hogy mi ki akarjuk rakni a Várból az iskolát. Nem akarjuk. De a 16-os busszal is lehet jönni az iskolába, ott áll meg az épület előtt.

Korábban szó volt róla, hogy siklót építenek a Rác fürdő lábához, lehet bármit tudni erről a fejlesztésről?

Ez egy tíz évvel ezelőtti, nagyon elhúzódó engedélyezési folyamatban engedélyt kapott beruházási elgondolás volt. Lejárt az építési engedély, de ismét megkérték, most éppen a hatósági eljárások szakaszában van. A beruházó egy cég, aminek a tulajdonosa egy magánbefektetői kör és a BKK. A terv szerint az Erzsébet híd lehajtója alól, tehát gyakorlatilag a Rác fürdő mellől indulna ez a sikló, a távolság nagyjából kétötödében a föld alatt, a Gellért-hegy gyomrában menne, és felmenne egészen a Citadelláig. Én minden egyeztetésen megmondtam, hogy ez az elgondolás egyetlen esetben támogatható, akkor, ha van akkora kapacitása, hogy a teljes Gellért-hegyre felmenő turistabusz-áradatot kiváltsa. 

Ha mindenki fel tud menni, aki most busszal megy föl oda. Illetve ha a beruházást érintő fakivágások után nem valahol Adyligetben ültetnek új fákat - ahogy az elsőfokú engedély alapján mondták -, hanem kifejezetten vagy a Gellért-hegyen vagy a Tabánban.

Ha már turistabuszok: megválasztása előtt aktívan foglalkozott a témával, mert bár az egész várost érinti a probléma, ami az első kerületben történik, tarthatatlan állapotnak tűnik. Számíthatnak a lakók valamiféle megoldásra?

Igen, készül a megoldás, ennek a jogi kereteit próbáljuk most megteremteni, mind itt a kerületben, mind a fővárosban. Olyan irányba szeretnénk elmenni, hogy a meglévő parkolóhelyeket sokkal hatékonyabban használjuk ki, tehát valamilyen számítógépes rendszer, applikáció segítségével lehessen valamilyen módon bejelentkezni ezekre a parkolóhelyekre egy limitált időre, hogy egy jó fluktuáció meg tudjon valósulni. Sokkal komolyabb ellenőrzést szeretnénk tartani. A buszok a regisztráció alapján parkolhatnak csak, és azt, hogy egy busz a forgalmi sávban áll, és járatja a motorját, azt nem fogjuk engedni. Ezeket ellenőrizni fogjuk, és elküldjük vagy megbírságoljuk őket. Előkészítés alatt van egy olyan tervezet is, hogy legyen a Várhegytől és a Gellért-hegytől távolabb, rozsdaövezetekben kialakítva egy buszváró. Ahol - miután egy megállóhelyen kiszálltak a turisták - a sofőr le tudja tenni az üres buszt.

Jól értem, hogy ez a terv, amit az első kerületben dolgoznak ki, mintául szolgál majd az egész fővárosnak?

Igen. Nyilván nem egyedül dolgozunk ezen. Nagyon intenzív egyeztetési folyamatban vagyunk benne a fővárossal, a cégekkel, amelyek az utaztatást végzik, idegenforgalmi szakmai szervezetekkel, civil szervezetekkel, lakókkal. Tehát amit mondtam, az valójában az irány, amerre menni akarunk. Valójában ez a nyugat-európai modell. Ott kijelölt helyeken lehet csak megállni, ahol a turista leszáll, és a busz elmegy onnan. 

Van olyan nyári hétvégi nap, hogy 600 turistabusz fordul meg a Várnál. Az éves napi átlag 350-400. Az nagyon sok. 

De nem olyan egyszerű dolog az, hogy azt mondom, ne jöjjön több busz, és akkor nem jön több busz. Komplex megoldásra van szükség.

A turizmusban érdekelt vállalkozások rendszerint azzal indokolják, hogy ajtótól ajtóig hordják a turistákat, hogy sok közöttük az idős ember, akinek nehezére esik a gyaloglás.

Azt gondolom, hogy ha az idős turistának fel van kínálva a lehetőség, hogy a Mátyás-templom oltáráig viszik busszal, akkor ezt ki fogja használni. Ha nincs felkínálva, akkor el fogja dönteni, hogy máshogy fel akar-e jönni a Várba. Azt viszont látni kell, hogy az utaztató cégeknek van egy olyan igényük, hogy a már eladott utazásaikat ne lehetetlenítsük el. Éppen ezért szerintem az fontos, hogy legyen ebben egy egyezség, olyan értelemben, hogy tudják, hogy mire számíthatnak. Ezek az utak hónapokkal előre el vannak adva. Nem az a cél, hogy egyszer csak rossz hírét keltsük a magyar turizmusnak, hanem az, hogy alakuljon ki egy olyan korrekt rendszer, amivel aztán mindenki számolhat.

A kerületet rengeteg turista látogatja. A túlturizmus okozta problémák mennyire érezhetők?

A tömeg, az sok. De nem az a cél, hogy távol tartsuk innen a turistákat, vagy hogy még több pénzzel lehúzzuk őket, hanem inkább az, hogy sokkal sokrétűbb ajánlatot adjunk nekik. Hogy ezt az iszonyatosan nagy terhelést, ami mondjuk egy Gauss-görbén úgy nézne ki, hogy a tetején van a Vár meg a Citadella, máshol meg szinte semmi, jobban szétterítsük. Nagyon sok látnivaló van itt, a kerületben. Nemcsak a Szentháromság tér létezik, hanem nagyon sok értékes, szép, izgalmas látnivaló, program van még. A problémát az okozza, hogy egyfajta út van eladva az embereknek. Ez a turistaút nagyjából úgy szól, hogy megérkezik a hajóval a pesti oldalra, beszáll a buszba, az elviszi a Hősök terére, a Várba, a Citadellához, visszaviszi a hajóhoz, akkor ott valamit esznek, és éjszaka megint eljönnek a Gellérthegyre, és lefényképezik az éjszakai panorámát. Ugyanezek a csoportok, ha lenne más kínálat, nem biztos, hogy ezt a fajta utat vennék meg. A forgalmazók azonban egyáltalán nem motiváltak abban, hogy változtassanak ezen a számukra jól működő rendszeren. Én azt szeretném, hogy különböző motivációs rendszerekkel felhívjuk a figyelmet arra, hogy nagyon máshogy is lehet itt turizmust csinálni.

Eddig nem verték nagy dobra, most már azonban tudható, hogy hamarosan elindul a Fő utca felújítása. Mi változik?

Ez a főváros útfelújítási terve. Ráadásul maga a tervezési folyamat még a választások előttre datálódik. Kvázi megörököltük a kész terveket. Ezek jó tervek, nagyon neves tervezői csapat csinálta. A beruházás már idén elkezdődik, ha minden igaz, ebben a főváros nagyon elszánt. Pillanatnyilag én akasztom meg a dolgot azzal, hogy szeretnék közműalagutat, a közműtervezők viszont nem annyira elszántak, mint én. De el fog kezdődni idén. A tervekről nemcsak a lakosság nem tudott, de én is csak akkor értesültem róla, amikor polgármester lettem, és jött egyeztetni a BKK. Az, hogy senki nem lett bevonva, szerintem egészen elképesztő. Van egy civil csoport, akiket mi támogatunk a terveikben, nekik az az elképzelésük, hogy a Fő utca legyen a kerület kulturális főutcája. Az adottságai megvannak hozzá. Csak hát pillanatnyilag ez egy autópálya.

És elég komoly a légszennyezettség. Mennyire jó ötlet odaterelni az embereket, hogy sétálgassanak és nézelődjenek a szmogban?

Nekem meggyőződésem, hogy ha elindul végre a Lánchíd felújítása, akkor ki fog derülni, hogy sokkal jobb nekünk az, ha a Lánchídon nem járnak autók. És a Fő utca pont beleesik ebbe a szórásba. Lakhatóbbá fog válni a Fő utca, a Mészáros utca, az Attila út, csak hogy a budai oldalról beszéljek. És nyilván javítana a levegő minőségén is.