A nagyobb bevétel miatt idegen fajokat telepítene a magyar vadaskertekbe Semjén Zsolt

Idegeneket telepítene magyar földre Semjén Zsolt, kerítés mögé zárná őket, majd jó pénzért lelövetné őket magyarokkal és erre hajlamos külföldi turistákkal. Ez nem vicc, bár fontos megjegyezni, hogy nem emberekről, hanem trófeának alkalmas vadállatokról van szó. De a koncepció így is igencsak meglepő.

Az idei Fehova – úgyis mint a nagy fegyver-, horgász- és vadászkiállítás a Hungexpón – egyértelműen legnagyobb szenzációja az, hogy itt mutatják be a Történelem Legőszintébb Reklámját, ami egy pálinkát hirdet. Íme:

És most közelíts rá az alsó sor közepére!

Ugye, hogy nem túloztam?

De mielőtt ehhez a csodához eljutottam volna, szokásomtól eltérően végighallgattam a nyitóbeszédeket. Az nem kifejezés, hoigy megérte. Kiderült ugyanis, hogy

az élet a legnagyobb Soros György. 

Amikor már azt hittem, hogy egy Fehova – úgyis mint a nagy fegyver-, horgász- és vadászkiállítás a Hungexpón – úgysem tud nekem semmi újat mutatni, jött Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes és olyan sistergősen liberális nyitóbeszédet mondott, ami még nekem is erős túlzás volt. 

Semjén ugyanis, miután Fidel Castro-i hosszúságú szónoklata közepe táján elégedett vigyorral közölte, hogy 

“Liberalizálni kell!”

gyorsan el is magyarázta, hogy mire gondolt. Hát arra, hogy a sertéspestis kipusztította vagy ki fogja irtani a vaddisznókat az úgynevezett disznóskertekből. (Ezek olyan bekerített erdők, ahová rengeteg vaddisznót zsúfolnak be, hogy ott hajtásokat rendezzenek, amikre hatalmas pénzért árulják a jegyet és még nagyobb összegeket kérnek a trófeákért.) De nemcsak hogy kipusztította, de a következő évtizedekben sem lesz annyi vaddisznó, hogy a kertek az eddigi rendszerben tovább tudjanak működni. Márpedig Semjén azt szeretné, hogy ne csökkenjenek a vadászipar bevételei. Amit ebben az esetben úgy akar elérni, hogy a kiürülő disznóskertekbe idegenhonos állatfajokat telepítene. Példának a szikaszarvast említette, ami egy Japánban, Kínában és Délkelet-Ázsiában honos szarvasfaj, ami arról híres, hogy felnőttkorában is pöttyös marad. 

Én nem ezt vártam volna egy konzervatív politikustól, aki magát a vadászok többségéhez hasonlóan ráadásul környezetvédőnek mondja. Hiszen a környezetvédelemben  egyre fontosabb téma az őshonos növény- és állatfajok védelmével párhuzamosan az idegenhonos és inváziós fajok kiszorítása.  

De láthatólag nemcsak én, a Semjén beszédét többszáz keki egyenruhás vadász között inkognitóban megbújó horgász csodálkoztam a miniszterelnök-helyettes szavain. A körülöttem tolongó, olajzöldbe, libafosba és mellénybe öltözött tömeg meglepve halkult el a merész koncepció hallatán. Semjén is érzékelte ezt, így jó sokszor elismételte, hogy a szabad természetben persze a legszigorúbb konzervativizmus híve, de a bekerített vadaskertek szerinte egész mások. 

Na persze. A jelenlévők mindegyike látott már vadaskertet és pontosan tudta, hogy egy sok-sok kilométeres kerítés egyszerűen nem zárhat mindig hermetikusan. 

Semjén nemcsak a vadaskerti liberalizációval formálta újszerű politikai karakterét. Következő témájaként ugyanis coming outolt. Nem én húzom rá ezt a kifejezést éretlen viccelődésből, ő maga használta. Annak a nyilvános megvallására, hogy bár a vadászok a kutyák nagy barátai, neki összesen egy macskája van. Ezt úgy adta elő, mintha a macskatartás beismerése egyenértékű lenne annak bevallásával, hogy 45-ös körömcipőben, neccharisnyában és a nyakában tollboával szokta előadni teológus hallgatóknak Tóth Tihamér „A tiszta férfiúság” című katolkus alapművét.

Semjén az egész beszédét ilyen nagy formában adta elő. A legelején azzal adta meg az alaphangot, hogy vaddisznónyelven szólalt meg és mondott el pár mondatot. „A vaddisznó az ork- és a tündenyelv egyfajta keveréke” – állapítottam meg éppen magamban, amikor a szövegben a „vice president” kifejezés hangott el. Mint kiderült, Semjén egy vadász világszervezet egyik brit vezetőjét köszöntötte az anyanyelvén.

Semjén beszéde a nem vadász származású hallgatóknak is rengeteg tanulsággal szolgált. Az is kiderült például belőle, hogy a századforduló kabaréiban és orfeumaiban a poénokat jellemzően miért zsidók és miért nem vadászok írták. Semjén ugyanis az következő a vadászviccet mesélte el a stílszerűen magasles alakú pulpitusról:

„Haldoklik a vadász és azt mondja a feleségének: drágám, a fegyvereimet ne annyiért add el, amennyiért mondtam, hogy vettem őket.”

Semjén azért nemcsak a közönségszórakoztatással foglalkozott. A beszédének kifejezetten fontos és normális része volt, amikor hosszan kérlelte a vadásztársait, hogy a vadászat jobb megítélése végett igen gondosan járjanak el a kóbor kutyák pusztításakor. Eleve progresszív dolog volt, hogy a vadászok közvéleménykutatás segítségével keresték a nemvadász-vadász konfliktusforrásokat, és az is, hogy nyilvánosan belátták, miszerint a települések szélén a kutyájukat az erdőben sétáltatók kedvenceinek kilövése és csapdával való kínzása majd megölése nem egészen okés dolog. Semjén persze ezt a részt is olyan kiszólásokkal fűszerezte, hogy „a humanizmust ne keverjük össze az álhumanizmussal!”, de a lényeg, hogy szóba hozta ezt a valóban fontos témát.

A végén vicces volt elképzelni, hogy mi lenne, ha Semjén főnöke átvenné a Helyettes elköszönő fordulatát, úgyis mint „Tisztelet a vadnak, üdv a vadásznak!” és a beszédeit ezentúl azzal fejezné be, hogy „Tisztelet a liberálisnak, üdv a fideszesnek!”

A kiállítás máskor baromi unalmas megnyitója még egy igen fontos tanulsággal szolgált. Ezentúl MINDEN politikai beszédet így, vagyis a háttérben sorfalat álló vadássólymászok biodíszlete előtt kellene előadni Magyarországon. A sólymok, héják és haverjaik ugyanis hamar megunják a tartalmatlan szócséplést és intenzív vijjogásba kezdenek, ha pedig ebből sem tanul a szónok, a szárnyukkal baromi hangosan csapkodnak hozzá.

A Fehova horgász- és vadászvásár ugyan, de minden évben egyre jobban érezni a vadászok túlsúlyát: annak ellenére, hogy Magyarországon négy horgászra jut egy vadász, itt sokkal nagyobb a vadászszekció, sokkal több kiállítóval és nagyságrenddel drágább árucikkekkel. Itt aztán igazán nem lehetne letagadni, hogy ez a NER győzteseinek sportja: a kiállítók legnagyobb csoportját a fegyverárusok mellett az egzotikus helyekre szafarikat szervező cégek alkotják.

A Fehova mindezzel együtt elsősorban szórakoztató forgatag, ami teljes értékű, többórás szórakozást tud nyújtani annak is, aki se nem vadász, se nem horgász. 

Remekül elmulatnak itt például 

• a 3D-s interracial pornó kedvelői:

• a késimádók,
• a tűzfegyverrajongók,
• az íjfixáltak,
• a taxidermia szerelmesei,
• a minisztériumi standok őrültjei,
• a kutyakedvelők, merthogy van nagy kutyakiállítás is és a tömegben emiatt minduntalanul aranyos kutyákba botolhatunk:

• akik szeretnek valódi íjjal célba lőni,
• akik szeretnek majdnem valódi puskával kivetített valódi vaddisznókra – mármint filmen szereplő vaddisznókra – célba lőni,
• azok a kifinomult ízléssel rendelkező szupergazdagok, akiknek az álma egy golfpályán lelőni valakit vagy valamit, kellemetlen erőfeszítés nélkül:

• akik titokzatos okokból annyira gyűlölik a busójárást, hogy mindig is arról ábrándoztak, hogy de rohadt jó lenne egyszer agyonlőni egy busót, aztán a fajtársainak szóló figyelmeztetésként kipreparáltatni a fejét:

• és akik világ életükben arról álmodoztak, hogy egy jókora halakkal megtöltött medencében horgásszanak nagyméretű műcsalikkal:

A Fehova nagy tanulsága az is, hogy ha a standok kínálatából indulunk ki, Magyarországon nem kevesen vadászhatnak szamurájkarddal.

Mindezek alapján a vásárlás módjától függően 2950-3250 forintos teljesárú belépő nem nevezhető drágának, főleg arra gondolva, hogy egy fegyverkattant vagy állatfixált gyereket ez a rendezvény egy napig is elszórakoztathat. Arra viszont mindenki készüljön fel, hogy a bent tapasztaható pompás szórakoztató programok ellenére a helyszínre a lehetelennel határos bejutni az állandó extrém dugók és a bejárat Távoli Büdös Francba való áthelyezése miatt. 

Aki nem akar válogatott vadászkáromkodásokat hallatni egy hétig, az menjen metróval a Pillangó utcai megállóig és onnan gyalogoljon 2 kilométert a III-as kapuhoz, bőven így éri meg a legjobban, a 25 perces gyalogtúrával együtt is.