„Ahelyett, hogy a szoptatással foglalkozott volna, a Facebookot nyomkodta!”

 „Este műtöttek, reggel az őrzőben éppen az ágy szélére másztam ki, amikor megjelent a főorvos. A szokásos sablonkérdések után rátért a lényegre, hogy az anyagiakat majd varratszedésnél rendezzük, neki van egy »költsége«, mert úgy szokás nála, hogy a műtőben jelen lévő csapatot ő fizeti ki, és a műtőnek is van egy »bérleti díja«! Hát, hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, csak annyit mondtam neki, hogy nekem van fogadott orvosom (amit tudott is, mert szülésznőt is fogadtunk), és vele megbeszélem a dolgokat. Erre csak annyi volt a válasza, hogy holnap is megkeres, és elmondja a varratszedést és az anyagi részleteket. Másnap jött, és elmondta, hogy a varratszedéskor, vagy távozáskor szeretné ha rendeznénk az anyagiakat, ami a magánrendelésének a tízszerese (160ezer)!”

Néhány héttel azután, hogy sürgősségi császármetszéssel világra jött harmadik gyereke, ezt a felháborodott posztot tette közzé R. egy zárt, szüléssel kapcsolatos tapasztalatok megosztására létrehozott Facebook-csoportban. Bár a fiatal nő végül nem fizette ki az állítása szerint tőle követelt pénzt, nem hagyta nyugodni a megalázó eset emléke.

A posztjára özönleni kezdtek a hozzászólások, hasonló történetekkel, közöttük több olyan sztorival, amelyek ugyanabból a kórházból származnak, és ugyanahhoz az orvoshoz kapcsolódnak.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának akkori főorvosához.

Akkori, mert R.-nek a Másállapotot a szülészetben Facebook-csoportoban nyilvánosságra hozott posztja, és az utána érkezett hasonló történetek nyomán a SOTE etikai vizsgálatot indított a főorvos, P. K. ellen. Ez ugyan végül eredménytelen lett, de mindezt a szülész már meg sem várta,  még a vizsgálat lezárulta előtt közös megegyezéssel távozott a posztjáról.

Ha már az egyetem etikai bizottsága nem tudta, a bíróság lassan három évvel az ügy kirobbanása után eldöntheti, hogy az ex-főorvos valóban kért-e jogosulatlanul pénzt általa levezetett beavatkozásokért. P. K. ellen nem az egykori páciensei, hanem egy ismeretlen harmadik fél tett feljelentést, hosszú nyomozás után pedig vádemelésig jutott az ügy.

A szülész-nőgyógyászt hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja az ügyészség, három császármetszés, egy természetes szülés és egy művi vetélés levezetése kapcsán. Büntetőperének eddigi legfontosabb tárgyalása szerdán volt a Fővárosi Törvényszéken.

Az egész napos tárgyaláson ugyanis meghallgatták, majd a vádlottal szembesítették azt az öt nőt is, akiknek a vallomására építette az ügyészség az orvos elleni vádakat.

Ezek szerint a főorvos mindegyik esetben a műtő és a műtőszemélyzet igénybe vételének költségeire, az úgynevezett „kiskasszára”, és a saját „tarifájára” hivatkozva kért pénzt azokért a műtétekért, amelyeket ő ügyeletvezetőként levezetett.

„Legközelebbre a rendes összeggel készüljön”

Az egyik tanú, N., aki a már bemutatott R.-hez hasonlóan szintén sürgősségi császármetszésen esett át, maga is tervezte, hogy egy jelképes összeggel megköszöni a doktor jól végzett munkáját.

„A műtéti seb utolsó átkötözésénél, mielőtt hazaengedtek volna engem és a kisbabámat, jött, hogy megnézze a sebet” - emlékezett vissza a bíróságon a történtekre a fiatal nő.

Miután a varratszedéssel kapcsolatos teendőket megbeszélték, egy 60 ezer forintot tartalmazó lezáratlan borítékot adott át P.K.-nak, hozzátéve: „köszönöm, hogy megmentette az életünket a kisfiammal”.

Az orvos erre fitymálóan ránézett a benne lévő összegre, és azt mondta N.-nek:

„Sziszifuszi nő maga”

N. elmondása szerint az orvos ezután magyarázni kezdte, hogy „neki van egy tarifája”, ami a magánrendelésében elkért vizitdíjának a tízszerese, és hogy ebből az összegből fizetnie kell az úgynevezett „kiskasszába” is, ami a műtét használatának és a műtéti „team” munkájának költségeit fedezi. 

N. három évvel a történtek után úgy emlékezett, tőle 100 ezer forintot kért a főorvos, majd amikor ő azt felelte, nincs most nála ennyi pénz, az orvos azt mondta,

„a varratszedésre már rendes összeggel készüljön."„Én viszont már akkor tudtam, hogy nem hozzá megyek varratszedésre”- emlékezett vissza N., akinek így sikerült kifarolnia a helyzetből, de a 60 ezer forintját a főorvos azért megtartotta.

A SOTE-s ex-főorvos ügyének szerdai tárgyalásán vallomást tett az összes nő, akitől a vád szerint pénzt kért az elvégzett beavatkozásaiért P. K.Fotó: 444

N-en kívül a tárgyaláson megjelent tanúk közül még egy nő gondolta úgy, hogy egy kis, néhány tízezer forintos összeggel meghálálja a főorvos munkáját.

K., aki természetes úton szült, de a választott orvosa hiányában az ügyeletvezető főorvos vezette le a szülését, a szülése után 30 ezer forinttal akarta megköszönni P. K. munkáját. A borítékban átadott pénzre azonban az orvos reakciója az volt:

„Ne nevettesse ki magát, a profizmust meg kell fizetni”.

Majd K.-nak is beszélt a műtő használati díjáról, végül közölte vele, egyezzenek meg a doktor magán szülési díja, azaz 200 ezer forint felében,  100 ezer forintban. Erre az összegre lesz szíves K. kiegészíteni a már odaadott 30 ezer forintot.

A következő találkozásukra K. 20 ezer forinttal készült, mert csak a „felezésre” és a „100 ezerre” emlékezve úgy gondolta, 50 ezer forintot szeretne tőle összesen a főorvos.

A doktor erre ingerülten magyarázni kezdte, hogy az ő tarifája 100 ezer forint, de mivel K. nem tudott többet fizetni, végül beérte a már megkapott 50 ezerrel.

A hálapénz, vagy az orvos munkájának megköszönéseként adott ajándék elfogadását egyébként jelenleg nem tiltja az orvosok etikai kódexe

akkor, ha azt a beteg az ellátást követően, utólag, kérés nélkül, saját elhatározásból adja az orvosnak.

Ahogyan ezt N. és K. is tenni akarták. A visszaélés ott kezdődik, hogy a két nő vallomása szerint az orvos még több pénz fizetését követelte tőlük.

Kiskassza

A másik három esetben az érintettek vallomása szerint P. K. maga hozta fel az ellentételezés kérdését, de a bűvös „kiskassza” szó mindegyik visszaemlékezésben elhangzott.

Hogy ez mit jelent, arról a szerdai tárgyalásra beidézett másik két tanú, egy fiatalabb, sokáig a főorvos alatt dolgozó szülész-nőgyógyász, és egy szintén a SOTE II. Klinikán dolgozó aneszteziológus (ismert hálapénzellenes aktivista) vallomása ad pontosabb képet.

A szülészet-nőgyógyászat a hazai egészségügyi ellátáson belül az egyik leginkább hálapénz-fertőzött szegmens, aminek többek között az orvosválasztás széles körben elterjedt hagyománya az oka. A szülő nők többsége ugyanis különféle okokból szeretne annál az orvosnál szülni, aki a terhessége során gondozta, és ezért hajlandóak is fizetni ezeknek az orvosoknak.

Vannak orvosok, ahogyan a tárgyaláson vallomást tevő fiatal orvos is, akik ezt a pénzt a magánpraxisukban készenléti díjként elszámolják, adóznak belőle, de vannak orvosok, akik nem igyekeznek ennyire legalizálni ezt a jövedelemforrást.

A plusz pénz mindenesetre adott, a szülészeti-nőgyógyászati osztályokon pedig emiatt a köztudott helyzet miatt elterjedt, hogy az állami kórházban, tb-finanszírozott ellátásban, de választott orvossal szülő nők ellátása - különösen a műtéti beavatkozások - után az adott orvos az ellátásban részt vevő személyzetnek is visszacsorgat valamit a fizetségéből.

A tanúként meghallgatott fiatal szülész-nőgyógyász orvos szerint ez a hozzájárulás általában nem több, mint „egy bonbon ára” szülésenként, a másik szakmabeli tanú, az aneszteziológus szerint viszont

a befolyt pénz, amit a főműtős aztán szétoszt a személyzet tagjai között, fontos eszköz a nagyon rosszul fizetett egészségügyi szakdolgozók intézményben tartására.

„Ha viszont ügyeletben látok el valakit, akinek nem én voltam a választott orvosa, akkor nincs ez a juttatás a műtő (és a személyzet) használatáért” - hangsúlyozta a fiatal szülész, aki még rezidensként kezdett a vádlott főorvos osztályán dolgozni.

A perben őt egyébként azért idézték be tanúként, mert ő volt R. választott orvosa, aki azonban szabadsága miatt nem tudott jelen lenni a nő szülésénél.

„Felejtse el, engedje el a füle mellett, senkinek nem köteles semmit fizetni” - ezzel nyugtatta R.-t, amikor szabadságáról hazaérve meghallotta a vele történteket.

R. műtét utáni varratszedését aztán már ő végezte el, így a főorvosnak nem volt több lehetősége pénzt követelni a nőtől, és a fiatal orvos sem hozta szóba az esetet többet.

„Fiatal orvosként nem voltam abban a helyzetben, hogy egy idősebb kollégát, aki főorvosként a felettesem is, kérdőre vonjak. Ebben a zárt, hierarchikus orvostársadalomban nem tehetek ilyet, hisz ő dönti el, hogy operálhatok-e.”

 - magyarázta, miért fókuszált csak arra, hogy  betegét „kimenekítse a helyzetből”, és kerülte a konfliktust az elismert főorvossal.

Törődtek volna inkább a szoptatással

A tárgyaláson végig a vádlottak padján ült P. K. is, aki magánpraxisban továbbra is dolgozik.

Végig tagadta az ellene felhozott vádakat,

és szembesítéskor egyenként a tanúk szemébe mondta, hogy soha nem kért, és nem is fogadott el tőlük pénzt a műtétekért.

Szerinte az egész ügy a „valóban néha kicsit pokróc” stílusa miatt rá megsértődött nők összeesküvése vele szemben. A vádat a védőügyvédjével végig azzal próbálták szétszedni, hogy az érintett nők a Facebookon összebeszélve össze tudták hangolni a történeteiket, amikhez mindig újabb és újabb, kitalált terhelő részletek adódhattak.

A tárgyaláson P.K. külön kiemelte, hogy felháborítónak tartja az ügyet kirobbantó R. viselkedését.

„Ahelyett, hogy a szoptatással foglalkozott volna, már a szülés után rögtön a Facebookot nyomkodta!”

- mondta róla, majd kérte a bíróságtól, hogy igazságügyi orvos-szakértővel vizsgáltassa meg a fiatal nő elmeállapotát.

A tárgyalás májusban még egy tanú meghallgatásával és a perbeszédekkel folytatódik, és a végén ítélethirdetés is várható. Ha a vádlottról bebizonyosodik, hogy a büntetőtörvénykönyv 294. paragrafusa szerint vezető beosztású személyként „működésével kapcsolatban jogtalan előnyt” kért vagy fogadott el, akár 2-8 évnyi szabadságvesztés is lehet a büntetése.

Az R. esetét nyilvánosságra hozó Másállapotot a szülészetben csoporthoz rendszeresen érkeznek hasonló történetek, de nagyon kevés esetben indul nyomozás, és még kevesebbszer jut el a bíróságig az ügy. A bizonyítást P. K. perében is nehezíti, hogy egyik esetben sincs megkérdőjelezhetetlen bizonyíték, vagy olyan szem- vagy fültanú, aki meg tudná erősíteni, hogy az érintett nőktől tényleg követelt műtéti díjat a doktor. Egyedül K., az egyik korábban bemutatott tanú esetében tartózkodott a szobában egy másik nő, aki hallhatta, mikor P. K. és K. szóváltásba keveredtek a pénz miatt. Ő azonban a nyomozás során azt vallotta, nem emlékszik semmi ilyesmire.

Ha betegként vagy egészségügyi dolgozóként van olyan története, tapasztalata, fotója, ami ön szerint a nyilvánosságra tartozik, akkor írjon nekünk az  egeszsegugy@444.hu e-mail címre. Minden levelet bizalmasan kezelünk, a 444 minden esetben megvédi a forrásait.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.