Iszonyatosan trash, mégis muszáj zsinórban nézni az új, házasodós valóságshow-t

Harminc szerelemre és családra (vagy hírnévre?) vágyó facér egyedet beraknak egy épületbe, külön a nőket és a férfiakat, akik nem láthatják egymást, és elkezdik nagyüzemben vakrandiztatni őket. Ez a kísérletnek nevezett valóságshow azon a feltételezésen alapszik, hogy az emberek valójában nem a külsejükért szeretik egymást, hanem csakis a belső értékek miatt, de a szemünk meg a libidónk folyton eltérít minket a nagy őtől, tehát az a megoldás, hogy a párok ne láthassák egymást, hanem egy fal mögött beszélgessenek egymással, külön-külön kis kuckóikban. Mellékszál, de érdekes, hogy véletlenül mindenki kimondottan vonzó a show-ban, és bár elvileg ezt nem tudják, azt nem nagyon kockáztatja itt senki, hogy egy bányarémbe szeret bele.

A Netflixen futó Love is Blind természetesen nagyon egyszerű, nagyon buta show, de pár részt az embernek egyszerűen muszáj ledarálnia. Az elején azért, mert nem hiszi el, amit lát, aztán meg azért, mert - mint minden valóságshowban végül - kiderül, hogy a szereplők többsége rettenetes ember. Csakhogy itt nem azt kell nézni, hogy unalmukban egyenként, szemöldökcsipesszel szedegetik egymás lábszőrzetét, hanem teljesen abszurd szerelmi sztorik alakulását.

Az egész „kísérlet” úgy zajlik, hogy ezek az emberek vetésforgóban randizgatnak egymással, hosszú, mély beszélgetéseket folytatnak egymással, de ezek többségétől szerencsére a producerek megmentik a nézőt. De az idő pereg, a shownak mennie kell, szóval nagyon sürgősen - konkrétan 10 nap alatt - el kell dönteni, ki kivel akar házasodni, így aztán jönnek a lány- és fiúkérések. És mindenki nagyon határozottan állítja, hogy soha életében nem volt még ilyen szerelmes, és bár csak pár napja ismerik egymást, a másikban megtalálták az igazit. 

És csak ezután látják meg egymást életükben először.

Mint mondtam, a tévések még mindig azt szeretik, ha a tévében csak szép emberek szerepelnek, így - egyetlen kivétellel - nem nagyon vannak csalódások, inkább csak kellemes meglepetések. A csodás nagy találkozás után 4 héttel a pároknak össze is kell házasodniuk, és az eljegyzéstől kezdve ketyeg az óra. A műsor itt kezd igazán érdekes lenni, és nem is csak azért, mert kiderül, hogy lehet, hogy a szerelem mégsem vak, hanem mert kiderül, hogy azért ide olyan arcok kasztingoltak, akik más valóságshowkba szoktak, és pontosan olyan szereplőket találtak, akik beleillenek ebbe a kísérletnek nevezett valamibe.

Vannak szerethető karakterek, ha már okosak nem nagyon, de átlagos trash műsoroknál kicsit talán kevesebb a pszichopata. (Ettől a résztől apró spoilerek is olvashatók.)
Kivételek persze vannak, az én kedvencem az öregedő, valószínűleg kicsit alkoholista Jessica, akit - még a kuckós időkben - az utolsó pillanatban dob az alfahím Barnett a harsány és prosztó Amberért, és aki így végül beéri a latino fitneszedzővel, Markkal, akinek a külsejével viszont nem tud megbirkózni. 

A konfliktusok az ő esetükben a legsúlyosabbak, kívülről nézve teljesen érthetetlen, hogy az egészet minek erőltetik, illetve, hogy a férfi miért akarja ennyire a nőt, aki nyilvánvalóan valaki másért van oda. Vannak persze normálisabb arcok is a show-ban, például Lauren és Cameron, akiknek nagyjából annyi volt az összes bajuk, hogy a fekete Lauren apukája nagyon nem örült annak, hogy lánya választottja fehér, vagy a szupercuki Kenny és Kelly, akik valószínűleg örökre együtt maradnak, csak sajnos nagyon unalmasak.

A Netflix, szokásától eltérően nem egyszerre, hanem hetente tolt ki újabb részeket február 13. óta, a legutolsó, Az esküvők című epizód február 27-én lesz látható.