Nem olyan nagy demokrácia
2019 december 15., 08:14
Tucatnyi halott és egy felgyújtott mecset Delhiben
- A hétfői és keddi zavargások után szerdán sem csitultak az indulatok Delhiben.
- Az indiai fővárosban évtizedek óta nem voltak olyan, vallási csoportok közötti összecsapások, mint most, amikor a hindu többség terrorizálja a muszlim kisebbséget.
- Ez az erőszakhullám tulajdonképpen egyenes folyománya a „világ legnagyobb demokrácia” autoriter fordulatának, amelynek egyik sarokköve a korábban kényesen szekuláris állam hinduiasítása.
Az 1,35 milliárd lakosú Indiában a hindu többség és a nagyjából 170 milliós muszlim kisebbség együttélése soha nem volt zökkenőmentes, de 2019 decembere óta sokat romlott a helyzet. Ekkor lépett hatályba az állampolgársági törvény módosításáról szóló jogszabály, amelynek köszönhetően indiai állampolgárságot kaphatnak azok a hindu, keresztény, buddhista, szikh, zoroasztriánus és dzsainista menekültek, akik bizonyítani tudják, hogy még 2015 előtt, vallási üldöztetés miatt érkeztek Indiába Afganisztánból, Bangladesből vagy Pakisztánból.
A törvénymódosításban ugyan egy szó sem volt a muszlimokról, de éppen ezért volt egyértelmű, hogy ez valójában róluk szól. Az említett három ország lakosságának túlnyomó többsége muszlim, és azzal, hogy a törvényalkotó őket nem említette, nyilvánvalóan különválasztotta őket a többi vallás hívétől. Ilyenre korábban Indiában nem volt példa, a módosítás elfogadása után India-szerte nem csak muszlimok tiltakoztak, hanem azok is, akik féltették a hét évtizede független hatalmas ország alkotmányos berendezkedését.
Delhiben is sokan tiltakoztak, a 16 milliós nagyváros muszlim negyedeiben folyamatosak voltak az ülősztrájkok, amelyeken a résztvevők elsősorban a törvénymódosítás visszavonását követelték. Február elején a városban önkormányzati választásokat tartottak, ahol Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista Bharatíja Dzsanata Pártja, a BJP nagyon rosszul szerepelt. Ettől nyilván nem függetlenül a BJP politikusai egyre hangosabban kezdték követelni a fellépést a tüntetők ellen.
A pokol végül azután szabadult el, hogy február 23-án a BJP egyik helyi erős embere, Kapil Mishra gyakorlatilag ultimátumot intézett a rendőrséghez: három napon belül számolják fel az ülősztrájkot, különben a BJP maga fog véget vetni a tüntetésnek. Ez a nyilatkozat elég is volt a BJP-ért sokmindenre képes, az erőszaktól sem megriadó hindu csoportoknak, amelyek szinte azonnal megtámadták a tüntetőket, és tulajdonképpen mindent és mindenkit, ami és aki az útjukba került, és muszlimnak tűnt.
Az erőszakhullám eddigi három napja 24 halálos áldozatot követelt, az internet tele van nyomasztó hangulatú, lincseléseket, vagy legalábbis lincselés-közeli cselekményeket megörökítő jelenetekkel. A hindu tömeg számtalan muszlim kézben lévő boltot fosztott ki, autókat gyújtottak fel, és legalább egy esetben egy mecsetet is megrohamoztak és felgyújtottak, hogy aztán sáfrányszínű hindu nacionalista zászlót tűzzenek ki a minaretjére.
A hatalmas és nagyon összetett Indiában, ahol az optimista értelmezés szerint számtalan vallás él egymás mellett békében, a pesszimista szerint viszont inkább csak átmeneti fegyverszünetben, nem újdonság a hívők közötti erőszak. 1984-ben, miután Indira Gandhi miniszterelnököt megölte két szikh vallású testőre, az egész országban hajtóvadászat indult a szikhek ellen. A zavargásoknak több ezer halálos áldozata volt, a legtöbb éppen a nemzet fővárosában, Delhiben.
Hasonlóan emlékezetesek a 2002-es zavargások, amelyek Gudzsarát államban törtek ki, miután kigyulladt egy hindu zarándokokat szállító vonat. Az ezt követő három napban több mint ezren haltak meg, nagyobb részben muszlimok, de sok hindu is. Gudzsarát államminisztere, de facto első embere ekkor Narendra Modi volt, akinek szerepét a zavargások szításában, vagy legalábbis meg nem fékezésében az indiai legfelsőbb bíróság is sokáig vizsgálta. Modit 2012-ben ugyan felmentették, de ettől még tény marad, hogy ő volt, aki a vonat leégését terrorcselekménynek nevezte, muníciót szolgáltatva ezzel a vért követelő hindu tömegeknek.
Az sem lehet kétséges, hogy a mostani delhi zavargásokban is van szerepe a BJP-nek, a rendőrségen adott ultimátumon túl is. Ahogy egy indiai újságíró fogalmazott:
„nincs olyan, hogy egy indiai nagyvárosban napokon át tomboljon az erőszak az állam aktív közreműködése nélkül”.
Hogy ez az aktív közreműködés pontosan hogy nyilvánult-nyilvánul meg, még nem teljesen világos. Annyi mindenesetre biztos, hogy a Delhiben randalírozó hindu csoportokat a helyi rendőrség nem igazán zaklatja, és olyan videók is keringenek, amelyeken maguk a rendőrök irányítják a muszlimok ellen köveket dobálókat, sőt, maguk is csatlakoznak a dobáláshoz.
A 24 halott mellett már több mint 200 sérült szorult kórházi ápolásra, volt, akit meglőttek, másokat kővel találtak el, savval öntöttek le vagy megkéseltek. A randalírozó hindu szélsőségesek újságírókat is megvertek, másoktól csak az eszközeiket vették el, hogy ne tudják megörökíteni az eseményeket. De így is tudjuk, hogy a szerda az előző két napnál valamivel csendesebb volt Delhiben, köszönhetően annak, hogy jóval több egyenruhás fegyverest lehetett látni a város utcáin, mint korábban. Hogy ez a jövőben is így lesz-e, az most már csak Narendra Modi és a BJP szándékain, érdekein múlik.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.