Az Európai Bizottság ábrája arról, mennyit keresnek a magyar tanárok az átlagbérhez viszonyítva

Az Európai Bizottság friss országjelentése Magyarországról elég sok területen lesújtó képet fest, bár azt elismeri, hogy a gazdasági növekedés kiemelkedő.

A dokumentumból a HVG emelte ki, hogy aszerint a tanárhiány egyre nagyobb kihívást jelent, hiszen idősödik a pedagógusállomány (2017-ben a tanárok 41 százaléka 50 évnél idősebb volt, és csak 6 százalékuk volt 30 alatt), és magas a lemorzsolódási arány a pedagógusi alapképzésben, a végzetteknek pedig a fele sem kezdi el a szakmát.

A jelentés szerint nagyon aggasztó a trend, hogy a pályakezdő pedagógusok száma nem kompenzálja a nyugdíjba vonulókét, főleg a hátrányos helyzetű területeken, a természettudományos tantárgyaknál meg az idegen nyelveknél és a szakoktatásban meg a szakképzésben van túl kevés tanár.

A brüsszeli jelentés szerint a pedagógushiány egyik oka az alacsony fizetés, a tanárok kezdő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A jelentésben az áll:

„A pedagógusok fizetését legutóbb 2013-ban korrigálták a nemzeti átlagbértől való eltérés megszüntetése érdekében. 2019-re a tanárok fizetésének a nemzeti átlagbérhez viszonyított szintje ismét a korrekció előtti szint közelébe csökkent.”

A kormányzat visszatérő eleme, hogy a pedagógus-életpályamodellel (ami rengeteg többletmunkát ad a tanároknak) a rendszerváltás utáni legnagyobb béremelést kapták a pedagógusok. Ez azért sem igaz, mert 2002-ben volt egy egyszeri 50 százalékos emelés, ráadásul a pedagógusbéreket már nem a minimálbérhez, hanem 2015 januárjától egy úgynevezett vetítési alaphoz (aminek az értéke azóta is változatlan: 101 500 forint) rögzítik. (HVG)