Európai Bizottság: A magyarországi döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd az egyik leggyengébb az EU-ban

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság – írja az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében közzétett friss országjelentése.

Jó hírek a gazdaságról

Az EB szerint, az elmúlt években Magyarországon olyan erősen bővült a gazdaság, hogy mára már az Európai Unió egyik legmagasabb GDP-növekedési rátájával rendelkezik. Az átlagos gazdasági növekedés 2014 óta meghaladta a 4 százalékot, így 2019-ben a gazdaság képes volt ellenállni a nemzetközi növekedés lassulásának, részben a támogató makrogazdasági politikáknak hála. Az erős munkakereslet továbbra is emeli a foglalkoztatási rátát, miközben a bérnövekedés is gyors maradt. A kedvező munkaerő-piaci tendenciák hozzájárultak az életminőség javításához és a szegénység csökkentéséhez. A beruházások rekordszintre emelkedtek a kedvező gazdasági kilátásoknak, az egyszerű finanszírozási feltételeknek, a támogató fiskális politikának, és az EU-s forrásoknak köszönhetően.

Rossz hírek a gazdaságról

A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gazdasági növekedés hamarosan korlátokba fog ütközni, mivel a rendelkezésre álló képzett munkaerő hiánya akadályozza a termelékenységet fokozó beruházásokat és innovációt. A kormányzati kiadások csökkentésének terve és a fő kereskedelmi partnerek lassú gazdasági növekedése szintén korlátozhatják a hazai növekedést idén és jövőre. Emellett, a makrogazdasági politikák könnyen kifulladáshoz vezethetnek, mivel a munkabérköltségek felülmúlják a termelékenységnövekedést, továbbá a növekvő termelési költségek növelik az inflációt és rontják az exportőrök versenyképességét. A nagyon alacsony reálkamatlábak és a lakásépítési támogatások is hozzájárultak az ingatlanárak gyors növekedéséhez.

További rossz hírek a gazdaságról

Bár a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, a nemek közötti fizetési különbségek még mindig kiemelkedőek az EU többi országához képest. Magyarország emellett csak korlátozott mértékben tett előrelépést a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok munkaerő-piaci integrációjával kapcsolatban, és nem történt előrehaladás a szociális transzferek meg a munkanélküli ellátások javítása terén.

További rossz hírek más területekről

A jelentés szerint a korrupcióellenes intézkedések terén nem történt fejlődés, illetve a bírói függetlenséggel kapcsolatos „továbbra is fennálló aggodalmak kezelésében” sem. A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága az egyik leggyengébb az EU-ban: ezen a téren sem állt be javulás.

Az Európai Bizottság jelentése szerint oktatás terén Magyarország az EU-s átlag alatt teljesít: továbbra nagy különbségek állnak fent az iskolák oktatásának minősége terén, és további fejlesztések szükségesek a korai iskolaelhagyás megakadályozásra.

Némi javulás állt be az egészségügyi szolgáltatások terén, de az ellátás hatékonysága továbbra is alacsonyabb, mint a legtöbb tagállamban.

A környezetvédelem továbbra is nagy kihívás Magyarországon: intézményi kapacitáshiány akadályozza a környezetvédelmi törvények és politikák hatékonyabb végrehajtását, és Magyarország csak mérsékelten tervezi csökkenteni üvegházhatási gázok kibocsátását 2030-ra, nagyrészt a széntüzelésű erőművek kiiktatásával. Habár nukleáris energián kívül Magyarország többet tervez befektetni a megújuló energiaforrásokba, elsősorban a napenergiába, szélenergia nem játszik szerepet a kormány jelenlegi terveiben.

Az országjelentést és az egyes területekhez kapcsolódó ajánlásokat következő lépésként a tagországok EU-s ügyekért felelős miniszterei vitatják meg, mielőtt a tagállamok állam- és kormányfői jóváhagynák azokat. Ezután a tagállamokon a sor, hogy nemzeti gazdasági és költségvetési szakpolitikáik keretében végrehajtsák az EB ajánlásait. (MTI)