A szombati szlovákiai választás végeredménye (a párt magyar neve, szlovák rövidítése, az EP-s kötődésük és a pártlistára adott szavazatok százaléka alapján, és a 444 ideológiai besorolása):
A szombati szlovákiai választáson fölényesen győztek a jobboldali pártok. Az országot 2006-2010 között, és aztán 2012 óta folyamatosan kormányzó Robert Fico vezette Smer ellenzékbe kényszerül. A Smer ugyan szociáldemokrata kötődésű, de elég jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel, migrációs témában például kiváló volt az együttműködés köztük. A párthoz sok korrupciós botrány kötődik, de ezt a választást elsősorban Jan Kuciak újságíró tavaly előtti meggyilkolásával vesztette el. Kuciak a Smer egyes vezetői és az olasz maffia közti kapcsolatok után nyomozott ugyanis. Kiderült, hogy a gyilkosságot megrendelő vállalkozó is több szálon kötődött a Smer vezetőihez. Szombat éjjel a győztes ellenzéki pártelnökök szinte mind azzal kezdték sajtótájékoztatóikat, hogy Kuciakra emlékeztek.
A 18 százalékkal második helyen végző Smer tehát biztosan elbukott, és koalíciós egyeztetések kezdődhetnek, amelyen több olyan párt is érdekelt lehet, amelyek először szereztek parlamenti mandátumot.
A tárgyalások nem lesznek könnyűek, hiszen jobbos nacionalisták, szociálliberálisok, EU-szkeptikus neolibelárisok és mérsékelt kereszténydemokraták együttműködésére lesz szükség várhatóan egy stabil kormány megalapításához. 2010-12 között más pártokkal ugyan, de hasonlóan színes jobbközép kormánya volt Szlovákiának, amely a kezdetektől igen ingatag volt, és a ciklus felénél bele is bukott az örökös acsarkodásba. A mostani társaság hasonlóan sokszínű, de a szereplők között sok az új arc.
A választás győztese egy igen furcsa párt lett, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű formáció, amelynek elnöke, és az ország várhatóan új miniszterelnöke Igor Matovic, nagyszombati vállalkozó. A párt minden várakozást felülmúlva a szavazatok 25 százalékát szerezte meg.
Matovic és pártja 2010-ben került először a szlovák parlamentbe, igen meglepő körülmények között. A félig-meddig viccpártként bemutatkozó csoport az akkoriban szintén teljesen új szereplőként feltűnő SaS nevű neoliberális párt szövetségeseként indult. Jelöltjeik, és így Matovic is, az SaS listáján kaptak helyet, de leghátul. Szlovákiában tisztán pártlistás választási rendszer van, de a választók négy nevet külön is megjelölhetnek az általuk támogatott listán, és így befolyásolhatják, hogy kik legyenek a biztos befutók, akár felborítva a lista állítóinak eredeti szándékát. 2010-ben Matovic pártjának a jelöltjei nagy meglepetésre e rendszernek köszönhetően az SaS listájának az élén végeztek.
Matovicék is részesei lettek ezzel a 2010-es jobbközép kormánykoalíciónak, de 2011-ben már szakítottak is velük. Akkoriban ugyanis a kormány szerette volna módosítani a kettős állampolgárságot tiltó törvényt, ami a felvidéki magyarokat sújtotta, hiszen eleve a 2010-es magyarországi törvény ellen született. Matovicék azonban az akkor éppen ellenzékben lévő Smerrel együtt megakadályozták a kettős állampolgárság engedélyezését. Vagyis első igazán látványos politikai akciójuk lényegében egy magyar-ellenes gesztus volt, bár azóta nem tartják napirenden a magyar kisebbség elleni hangulatkeltést.
Matocivék 2012 óta indulnak önállóan a választásokon, és első nekifutásra 8,5 százalékot, 2016-ban 11 százalékot szereztek, a tavalyi az EP-választáson viszont csak 5,2 százalékot kaptak. Most viszont 25 százalékkal győztek.
Úgy értel el Egyszerű Emberek párt ezt a kiváló eredményt, hogy januárban még valamivel 10 százalék alá mérték őket. A választás előtti utolsó hetekben egészen elképesztő hajrát mutattak be: a kormányváltást akaró, de bizonytalan szavazók elsöprő többsége állt melléjük.
A párt egyszerre vitt nagyon kemény korrupció-ellenes, a kormányt élesen támadó retorikát, de közben sok tekintetben elhatárolódott a liberális-progresszív vonaltól is. Előre közölték, hogy nem lazítanak a migráció-ellenes politikán; az azonos neműek nemhogy nem házasodhatnak, de még bejegyzett élettársi kapcsolat sem járhat nekik; ellenezték a könnyű drogok liberalizációját; és a párt elnöke arról is beszélt, hogy a cigányok nem élhetnek vissza a szociális támogatásokkal. A párt 2019-ig az EU-ban a szuverenista, EU-kritikus konzervatív frakcióhoz tartozott, tavaly azonban átültek a Néppártba.
A sokáig hordószónokként, komolyan vehetetlen populistaként elkönyvelt pártelnök a néppárthoz közeledéssel párhuzamosan megfontoltabb stílusra váltott, és ez a középre húzódás sokat lökött népszerűségén. Négy éve még többek között azzal kampányolt, hogy be kellene tiltani a választási kampányokat, mert az ígérgetés csak pénzkidobás, és általában sem kellene állami támogatást adni a pártoknak. Az ilyen radikális ötletektől most már tartózkodott. Mielőtt Igor Matovic politizálásra adta a fejét, egy hirdetési hetilap tulajdonosaként szerzett tekintélyes vagyont. Most minden bizonnyal miniszterelnök lesz.
Matovic potenciális koalíciós partnerei között tartották számon a választás ötödik helyét elérő Progresszív Szlovákia - Együtt kétpárti koalíciót, amelyből előbbi a liberális, utóbbi pedig néppárti az EU-ban. Az ő jelöltjük volt Zuzana Caputova, a tavalyi elnökválasztás győztese, aki hangsúlyosan zöld programmal indult. Ez a párt nyerte a tavalyi EP-választást is, 20 százalékkal, ám az akkori rendkívül alacsony részvétel jelezte, hogy abból az eredményből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a mostani választásra. Most csak 6,9 százalékot kaptak, és ez még annál is gyengébb teljesítmény, mint amit az exit poll alapján reméltek.
És ez azt jelenti, hogy nem lesz képviselőjük a szlovák parlamentben, mert két párt közös listájának nem 5, hanem 7 százalékos küszöböt kellett volna elérnie, és 6,96 százalékukkal erről éppen lemaradtak.
Ez a társaság sokkal liberálisabb Matovicéknál, és a progresszívek voltak az egyetlenek az egész mezőnyben, akik migrációs ügyben is engedékenyek lennének.
Várhatóan szerepet kap az új kormányban a neoliberális SaS, amely az EU-ban a konzervatívak között politizál, és amelynek listáján Matovic az egész politikai karrierjét elindította. A SaS 2012-ben azért robbantotta fel a jobboldali koalíciót, mert nem volt hajlandó megszavazni, hogy Szlovákia is pénzt rakjon az eurót megmentő EU-s alapba, a görög pénzügyi válság idején. A párt most 6,2 százalékot ért el.
Talán a lehetséges koalíciós partnerek között lehet a Család Vagyunk nevű párt is, amit egy dúsgazdag üzletember, Boris Kollar alapított 2015-ben. Kollar családok iránti elkötelezettségét a pártja nevén kívül az is mutatja, hogy 9 nőtől 10 gyereke született. Ez a párt Salviniékkal és Le Penékkel az EU szélsőjobbos Identitás frakciójában politizál, erősen migránsozó és oligarcházó retorikával. Nagy meglepésre a harmadikok lettek most, 8,2 százalékkal.
Szintén lehetséges koalíciós partner lehet Andrej Kiska, az előző köztársasági elnök pártja, ami csak tavaly alakult meg, és a Népért nevet kapta. Kiska független jelöltként, jelentős vagyonából kampányolva verte meg Robert Ficot még a 2014-es elnökválasztáskor, de tavaly már nem indult újra, ezzel is segítve a progresszív Caputova győzelmét. A Népért a mostani választás előtt meg nem támadási szerződést kötött a Progresszívekkel, azaz megállapodtak, hogy nem kampányolnak egymás ellen. Az új párt 5,7 százalékot kapott.
Hogy e színes társaságból kik csatlakoznak majd Matovic kormányához, arról egyelőre senki sem beszélt, Matovic pedig a választás éjszakáján közölte, hogy valamilyen hiba folytán zárolva lett a telefonja, úgyhogy nem tudott beszélni a többi párt vezetőjével.
Az egészen biztos, hogy senki sem akar tárgyalni közülük se a Smerrel, sem pedig a Jan Kotleba vezette fasisztákkal, akik 7,9 százalékos eredményükkel valamivel rosszabbul teljesítettek, mint amire mérték őket, és a negyedik helyen végeztek.
Először a szlovákiai választások történetében nem jutott be a parlamentbe egyik magyar kötődésű párt sem. A magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló MKP már nyolc éve parlamenten kívüli párt. Ezúttal sok új arccal indultak, Magyar Közösségi Összefogás néven, de az 5 százalékot ezúttal sem érték el. A Híd nevű, szlovák nemzetiségű politikusokat is tömörítő, másik magyar kötődésű párt eddig együtt kormányzott a Smerrel, bár a választás előtt Bugár Béla pártelnök jelezte, hogy semmiképpen sem folytatnák velük. Ez az ígéret azonban nem volt elég, hogy elfeledtessék kellemetlen alkuikat, és most először rosszabbul szerepeltek, mint a 3,9 százalékot szerző Összefogás.
A két párt sokáig tárgyalt egy esetleges közös indulásról, de a mély személyi ellentétek megakadályozták a kiegyezést. A Híd most jelezte, hogy üljenek le megint.