Kemény határőri fellépés és dühös görögök várják az EU határához érkező menekülteket

Neuberger Eszter
menekültek
2020 március 02., 18:45

Menekültek ezrei próbálnak átjutni Törökországból Görögországba, azaz az Európai Unióba, mióta csütörtökön  Recep Tayyip Erdoğan török elnök lényegében felrúgta az EU és Törökország között 2016 tavasza óta fennálló menekültügyi megállapodást, és megnyitotta nyugati határait az EU-ba igyekvő menedékkérők előtt.

Mint ismert, ez a megállapodás segített mérsékelni az unióba érkező menedékkérők számát a 2015-16-os menekültválság óta, és ennek a megállapodásnak a részeként volt hajlandó Törökország visszafogadni azokat az embereket, akiket a görög hatóságok küldtek vissza az Égei-tengeri szigetekről, mondván: Törökország biztonságos ország a számukra.

A menekültek többsége most a Görögország és Törökország között húzódó 200 kilométeres szárazföldi határszakaszon próbál az EU területére lépni. De az elmúlt napokban megint megnövekedett a Törökországhoz legközelebbi Égei-tengeri görög szigetekre - Leszboszra, Híoszra, Szamoszra, Koszra és Léroszra - a közeli török partoktól gumicsónakokkal érkező menedékkérők száma is.

Kemény görög fellépés a szárazföldi határon, civil ellenállás a görög partoknál

Akár a szárazföldi, akár a tengeri utat választják, az Erdoğan bejelentése után a könnyebb EU-ba jutás reményében útnak induló menekülteknek csalódniuk kell, amint a határhoz érnek.

photo_camera Menekültek egy csoportja várakozik a görög-török határ közelében, Pazarakule határátkelőnél március 2-án hétfő este. Fotó: Darko Bandic/AP

A szárazföldi határon a megerősített görög határőrség emberei állítják meg és küldik azonnal vissza azokat, akiknek sikerül átjutni a határon húzódó drótkerítésen, vagy átgázolni a határt átszelő folyón. Leszboszon pedig sokszor a parton őrt álló helyiek próbálják megakadályozni, hogy a menekültekkel teli csónakok partot érhessenek.

Ha ez mégis sikerül, az így érkezetteknek nincs sokáig maradása a szigeten. Görögország ugyanis nem hajlandó befogadni a menedékkérelmüket.

Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök vasárnap este bejelentette,

Görögország mostantól egy hónapig nem fogad új menedékkérelmeket,a bejelentés után érkezőket pedig regisztráció nélkül visszaviszik a határra és átteszik török területre. Szteliosz Pecasz kormányszóvivő  azzal indokolta a kormány döntését, hogy Törökország megsértette az EU-val kötött 2016-os megállapodását, és „állami szinten űz embercsempészetet”. A menekültek mostani megindulását pedig „szervezett, koordinált nyomásgyakorlásnak” nevezte.

A katonákkal megerősített görög határőrség ennek megfelelően keményen fellép a szárazföldi határon: szombaton, vasárnap és hétfőn is könnygázt, villanógránátot és vízágyút is bevetettek a határon átjutni próbálók ellen.

Az Associated Press pedig arról számolt be, hogy a görög hadsereg hétfőre 24 órás éles lőszeres hadgyakorlatot hirdetett meg a szárazföldi határszakasz térségében, figyelmeztetve mindenkit, maradjon távol a területtől.

Eközben a Törökországgal határos görög partoknál egy kisgyerek fulladt a tengerbe, miután a Leszbosz szigetére tartó, menekültekkel teli gumicsónak, amin 47 másik emberrel utazott, felborult a part közelében - jelentette hétfőn a görög partiőrség. Bár az ilyen halálesetek egyáltalán nem voltak ritkák az elmúlt években sem, erről a halálesetről úgy ír a nemzetközi sajtó, mint az első, mióta Erdoğan miatt az EU-Törökország megállapodás a levesbe ment.

Hétfőn török kormányzati forrásból nyilvánosságra került egy olyan felvétel, amin egy Görög Parti Őrség (Hellenic Coastguard) feliratú hajó és egy kísérő motorcsónak nagyon közel hajtanak egy menekültekkel teli csónakhoz, majd egy a hajón álló ember előbb lövéseket ad le az irányába, aztán valamilyen bottal lökdösi el a hajótesttől a csónakot.

Az eset állítólag a törökországi Bodrum partjainál történt, és a törökök szerint a menekültcsónak elsüllyesztési kísérlete volt, de a görög hatóságok még nem reagáltak ezekre a vádakra.

Leszboszon kezd eldurvulni a helyzet

Erdoğan lépése nem segít annak a feszült társadalmi helyzetnek a kezelésében sem, ami január közepe-vége óta bontakozott ki Leszbosz szigetén. Január 22-én a szigeten dühös helyiek, a szigetre érkező szélsőjobboldali tüntetőkkel kiegészülve kemény tiltakozásba kezdtek az ellen a kormánydöntés ellen, ami két újabb, az eddigiekkel ellentétben zárt menekülttábor építését helyezte kilátásba a szigeten. A legutóbbi tüntetésük egy hete volt.

A teljesen zárt, börtönszerű táborok építésének terve jól mutatja, hogy a Kiriakosz Micotakisz vezette, júliusban hivatalba lépett konzervatív kormány milyen hozzáállással próbálná kezelni azt a kétségkívül tarthatatlan helyzetet,

hogy mostanra rekord magas számú, 21 ezer menedékkérő rostokol Leszboszon. Ez majdnem akkora tömeg, mind a sziget fővárosa, Mitilini lakossága.

Ez a helyzet szörnyű körülményeket eredményez a sziget legnagyobb menekülttáborában, a fővárostól néhány kilométerre található Moriában, amit eredetileg mindössze kétezer fő befogadására építettek. A tábor lakói legutóbb február elején szerveztek kétségbeesett tiltakozást a számos emberi jogi szervezet szerint is embertelen tábori körülmények miatt, amire kemény fellépéssel: könnygázzal és vízágyúval csapott le a rohamrendőrség.

Mindezen csak ronthat, ha az Erdoğan-féle határnyitás miatt tovább növekszik a migrációs nyomás a szigeten.

photo_camera Menekültek érkeznek Leszbosz szigetére március 2-án, hétfőn. Fotó: Michael Varaklas/AP

Vasárnapi-hétfői hírekből már látszik, mik a kilátások: a leszbosz északi részén található Thermi kikötőjében több száz helyi gyűlt össze vasárnap, hogy megakadályozza a menekülteket szállító csónakok kikötését a parton, és a sziget több másik pontján is helyiek próbálták megakadályozni, hogy a hatóságok buszokkal szállítsanak el frissen megérkezett menekülteket. Az egyik, menekültek átmeneti szállásolására használt táborhelyet szintén vasárnap ismeretlenek gyújtottak fel.

Közben a szigeten dolgozó civil szervezetek, NGO-k munkatársai és újságírók számoltak be arról, hogy a menekültellenes tiltakozási hullámnak ők is célpontjai lettek. A 444-nek egy menekültek médiatudatosságával foglalkozó lengyel civil szervezet, A Refocus Media Labs szigeten dolgozó munkatársa. Douglas Herman mesélte, hogy egy idősebb férfi egyszerűen behúzott neki, miközben az említett kikötőben filmezte a tömeget vasárnap este. Majd innen menekülve belefutott néhány másik férfibe, akik közösen rugdosni kezdték, és a kameráját is majdnem összetörték.

Egy német újságíró kollégájával autózott a part mentén, amikor fekete ruhás emberek botokkal és kövekkel dobálták meg az autóját.

A deal fenntartása kulcsfontosságú az EU-nak

A Törökországgal kötött megállapodás eddig 6 milliárd euróba került az EU-nak. Ebből a pénzből több mint 3 millió szíriai menekült szállását, ellátását és oktatását fizette ki az unió az elmúlt 4 évben. Törökország EU-csatlakozásáról és a törökök esetleges vízummentességéről is tárgyalások kezdődtek - emlékeztet a német Deutche Welle. 

Törökország már többször nyilvánosan panaszkodott, hogy az EU nem fizette ki a 6 milliárdos összeget maradéktalanul, de ezt az Európai Bizottság cáfolta: azt mondták, kifizették a pénzt, csak nem mindig közvetlenül a török államnak, hanem a menekülteket segítő szervezetnek is juttatnak belőle. A DW szerint Angela Merkel német kancellár egy még januári isztambuli látogatásán ígéretet tett Erdoğannak arra, hogy az EU a jövőben még több pénzzel segíti Törökországot a menekültek ellátásában.

Az Unió az új helyzetben is ragaszkodik a megállapodás életben tartásához.

„Elkötelezettek vagyunk az EU és Törökország közötti megállapodás fenntartásában, és Görögország és Bulgária támogatásában a határaik megvédésében” - fogalmazott hétfőn közleményében az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

Hogy milyen motivációi lehetnek Erdoğannak arra, hogy az Oroszországgal eszkalálódó szíriai konfliktusa közepette menekülthullám indításával zsarolja az Európai Uniót, arról hosszabban írtunk szombaton. 

törökország külföld görögország leszbosz eu határ migráció