Sanders és Biden párbajává alakult a demokrata elnökjelölési verseny

Egy hónap elég volt a demokratáknak arra, hogy lényegében két jelölt versenyére szűkítsék az előválasztást. Pedig februárban még teljes volt a káosz, hogy mást ne mondjak, a szuperkeddi választások nagy nyertese, Joe Biden Iowában csak a negyedik, New Hampshire-ben pedig csak az ötödik helyen végzett. Az előbbiben Pete Buttigieg, az utóbbiban Amy Klobuchar ért el meglepően jó eredményt. Ők ketten mostanra már versenyben sincsenek, és a jelek szerint Michael Bloomberg és Elizabeth Warren is elszállt. Így most, alig egy hónappal azután, hogy már a politikai nekrológjait írták, újra Joe Biden tűnik a jelöltség legfőbb várományosának.

Joe Biden három állam kivételével mindenhol felülmúlta a várakozásokat

Abban a három államban, ahol ez nem sikerült neki, van pár közös pont. Utah, Colorado és Kalifornia is nyugati állam, ahol Biden kevésbé intenzíven kampányolt. De ennél is fontosabb hasonlóság, hogy mindhárom államban nagy hangsúly van a levélszavazáson. Kaliforniában például vasárnapig, még mielőtt Pete Buttigieg vagy Amy Klobuchar bejelentették volna visszalépésüket Biden javára, már a választók negyven százaléka adta fel levélben szavazatát. Sanders tehát ott nyert, ahol már hetek óta szavaznak a választók.

Joe BidenFotó: JIM WATSON/AFP

Vagyis a keddi eredmények alapján az amerikai választási harcban sokat emlegetett lendület Bidené. Dél-Karolnia győzelme egészen biztos szerepet játszott a déli államokban aratott magabiztos győzelmeiben. Klobuchar visszalépése kulcsfontosságú volt Minnesotta megnyeréséhez, Buttigieg támogatása pedig Massachusetts és Maine megnyerésében segíthetett.

És mert a keddi eredményeket egyértelműen Biden nagy diadalaként értelmezi az amerikai sajtó, ez a lendület még kitarthat jövő keddig, amikor például az elnökválasztás szempontjából kiemelkedően fontos Michiganben is választanak. Az ottani eredmény komolyan befolyásolhatja a verseny további alakulását, Biden újabb győzelme nagyon felerősítené azt a narratívát, hogy igazán neki van esélye Trump legyőzésére.

Kitart-e a forradalmi lendület?

Ezt amúgy a szuperkedden készült exit-pollok is erősíteni fogják. Ezek szerint Sanders ugyan fölényesen vezet a fiatalok és a spanyolajkú választók körében, ez a két választói csoport kevésbé aktív az általános választásokon. Bident vele szemben főként az afroamerikaiak, az idősek és az elővárosok lakói támogatták. Az utóbbi kettő kiemelten fontos csoport az általános választáson:

  • az idősek a legmegbízhatóbb szavazók;
  • az elővárosok lakói pedig ingadozó szavazók, akiknek a megnyerése kulcsfontosságú lehet Trump legyőzéséhez.

Vagyis a győzelmein túl Biden narratíváját erősíti az is, hogy kiknek köszönhette a győzelmét: pont azoknak a csoportoknak, amiknek nagy jelentőségük lehet a novemberi elnökválasztáson is.

Bernie SandersFotó: ERIC BARADAT/AFP

Nem véletlenül beszélt mindkét jelölt erről a szuperkeddi éjszakán. Sanders Biden hagyományosnak nevezhető, a mérsékeltek és az ingadozók megnyerését célzó stratégiájára utalva arról beszélt, hogy „nem lehet Trumpot legyőzni a régi, unalmas politikával”. Biden erre azt felelte, hogy „vannak, akik forradalomról beszélnek, mi mozgalmat indítottunk”, amivel arra akart utalni, hogy az ő kampánya sokkal inkább kifejezi az ország sokszínűségét, mint Sanders a párt aktivista baloldalát megszólító, amerikai átlagban már-már szélsőbaloldali programja.

Mi lesz Michael Bloomberggel?

A kampányra eddig félmilliárd dollárját elköltő multimilliárdos kedden Floridában az eredményeket értékelve azt állította, hogy eleve nem számolt ma sok küldött elnyerésével. A kérdés, hogy akkor tulajdonképpen mivel számolt? Bloomberg későn szállt be a versenybe, ezért a februárban választó államokban már a szavazólapra se került fel a neve, így minden logika szerint szuperkedden kellett volna kimagasló eredményt elérnie. Ez nem sikerült, a 14 államból nyolcban egyáltalán nem nyert el küldötteket, mert még a 15 százalékos küszöböt se érte el. Ezek után legfeljebb azt tudja megakadályozni, hogy bármelyik riválisa megszerezze a küldöttek abszolút többségét a demokrata jelölőgyűlés előtt. Ez azonban csak alkupozícióját javítaná, ha amúgy az elnökségen kívül bármilyen poszt érdekelné. De nehéz elképzelni, hogy 78 évesen alelnök szeretne lenni.

Érdekelheti viszont az alelnökség Elizabeth Warrent, akinek a versenyben maradása Joe Bidennek is érdeke. Warren ugyan sokkal mérsékeltebb Sandersnél, de alapvetően ő is a párt baloldalához tartozik, szavazatokat Sanderstől vesz el. Ha fogadnom kéne, arra tenném a pénzem, hogy Bloomberg, aki állítása szerint a héten elemzi saját helyzetét, visszalép, Warren viszont még versenyben marad. Már csak azért is, mert ha se Sanders, se Biden nem szerzi meg a küldöttek abszolút többségének támogatását, Warren a kompromisszumos, a párt baloldala és a mérsékeltek számára is elfogadható jelöltként pozicionálhatja magát a jelölőgyűlésen. Az alelnökség még a legrosszabb esetben is elérhető a számára.

Mikor dőlhet el?

Így, hogy lényegében kétszereplősre szűkült a mezőny, alaposan elhúzódhat a jelölési küzdelem - ahogy 2016-ban is, amikor Hillary Clinton küzdött a végsőkig Bernie Sandersszel. Március 10-én még nem leszünk sokkal okosabbak, bár a michigani eredmény árulkodó lesz, aznap még a washingtoni eredményt lesz érdemes figyelni, hogy a nyugati parton is erősödni tud-e Biden. Floridában március 17-én lesz előválasztás, de április 28. előtt, amikor Pennsylvaniában és New Yorkban is szavaznak, garantáltan nem lehet megtippelni a végeredményt.