Végre megszólalt a főtanácsnok, úgy tűnik, a lex CEU ügyében veszíteni fog a magyar kormány az EU Bírósága előtt

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

Fontos előrelépés történt abban az Európai Unió Bírósága előtt Luxembourgban folyó perben, amit az Európai Bizottság indított még 2018-ban Magyarország ellen, a CEU-t az országból elüldöző törvénymódosítás, a lex CEU megsemmisítése végett.

Az ügyért felelős főtanácsnok, Juliane Kokott ugyanis szokatlanul hosszú idő után kialakította és közölte a hivatalos véleményét az ügyről, ami itt olvasható el magyarul teljes egészében. Az illetékes főtanácsnok álláspontja a EUB eljárásrendje szerint nem köti ugyan a bíróságot, de a gyakorlatban igen ritkán történik meg, hogy a bíróság a végén mást mondana, mint az illetékes főtanácsnok.

Kokott lényegében elfogadta a kötelességszegési eljárást indító és a EUB-nál keresetet benyújtó Európai Bizottság érveit. A Bizottság arra alapozva támadta meg a magyar törvényt, hogy az szembemegy az úgynevezett nemzeti elbánás elvével, vagyis azzal, hogy a külföldi és belföldi szolgáltatókat azonos elbánás illeti meg. Ez az elv a WTO világkereskedelmi szervezet joganyagának része, amit a Unió is a jogrendszere részének tekint.

Az ügy kiindulópontja emlékezetes módon az volt, hogy az Orbán-kormány 2017-ben úgy módosította a magyar felsőoktatási törvényt, hogy az Európán kívüli államok
felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést. A törvény célja a CEU ellehetetlenítése volt, ami a gyakorlatban sikeres is volt, hiszen az egyetem kifutó rendszerben beszüntette a magyarországi működését és Bécsben nyitott új kampuszt.

"Magyarország a jelen ügyben vitatottakhoz hasonló intézkedések tekintetében
teljes mértékben kötelezettséget vállalt arra, hogy egyenlő bánásmódot biztosít a külföldi és belföldi szolgáltatók számára. Magyarország nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a felsőoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban fenntartást jelentsen be a nemzeti elbánás tekintetében. Az új követelmény ezért nem igazolható."

- áll Kokott állásfoglalásában.

A főtanácsnok jogértelmezése szerint az államközi szerződés megkövetelése is aggályos volt, ugyanis:

"Még ha az olyan nemzetközi szerződéssel, amelyben egy felsőoktatási intézmény származási államának kormánya elvi támogatást nyújt az intézmény magyarországi tevékenységéhez, főszabály szerint bizonyítani lehetne is az intézmény megbízhatóságát, és ezzel elő lehetne segíteni a csalárd gyakorlatok megelőzését, konkrét kialakítását illetően a követelmény a harmadik állambeli illetőségű felsőoktatási intézményeket érintő önkényes megkülönböztetés eszközének tűnik. Az ugyanis, hogy létrejön-e ilyen szerződés, és ha igen, mikor, kizárólag Magyarországtól függ. Így tehát ez a követelmény végső soron engedélyezési fenntartást eredményez. Magyarország azonban a GATS keretében nem élt ilyen fenntartással."

De nemcsak ezeken a területeken sértett jogot a lex CEU Kokott szerint:

"Ezenkívül a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. Aránytalanul korlátozza ugyanis az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát."

Az sem jogszerű a főtanácsnok szerint, hogy a módosított törvény minden külföldi felsőoktatási szereplőtől megköveteli, hogy a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést:

"Emellett a származási országban folytatott tényleges oktatási tevékenység fennállására vonatkozó követelmény, amely valamennyi külföldi felsőoktatási intézményre – tehát a más EU-tagállambeli vagy EGT-állambeli felsőoktatási intézményekre is – vonatkozik, Kokott főtanácsnok szerint hátrányosan megkülönböztető, illetve aránytalan jellege miatt sérti a letelepedés szabadságát, a szolgáltatási irányelvet, az Alapjogi Chartát (az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát), továbbá a GATS egyezményben előírt egyenlő bánásmód elvét. A letelepedés szabadsága magában foglalja a gazdasági szereplők azon jogát is, hogy tevékenységüket kizárólag másik tagállamban gyakorolják."

Update: Az ügyben közleményt adott ki a CEU

A CEU, miután üdvözölte "az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának egyértelmű véleményét a lex CEU ügyében", felidézte, hogy Juliane Kokott véleménye szerint a lex CEU „indokolatlan”, „önkényesen diszkriminál” és „aránytalanul korlátozza” az akadémiai szabadságot, illetve „diszkriminatív és aránytalan” módon sérti az oktatási intézmények alapításához és működtetéséhez fűződő jogot.

"A főtanácsnok ajánlása minden részletében megerősíti a CEU érveit, amelyeket a 2017 áprilisában elfogadott lex CEU ellenében felhozott. Várjuk a Bíróság végső döntését, amely ősszel esedékes."

- írja az egyetem közleménye. 

"Amennyiben a Bíróság elfogadja a főtanácsnok érvelését, Magyarország az Európai Unió tagállamaként vissza kell hogy vonja a lex CEU-t, és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön"

- szögezik le. A CEU-t visszavárók reményeit azonban lehűti a közlemény, hiszen világosan kimondják benne, hogy:

"Ugyan a főtanácsnok a Bíróság részére megfogalmazott javaslata jelentős előrelépés, a CEU magyarországi jogi helyzete változatlan. 2019 januárja óta a CEU nem vehet fel diákokat amerikai akkreditációjú programjaira. Ennek eredményeképpen a CEU arra kényszerült, hogy kampuszt nyisson Bécsben, és 2020 szeptemberétől már minden új diákját itt fogadja. A főtanácsnok javaslata nem változtat a CEU tervein."

A szöveg végén annyit azért megerősítenek, hogy a régi egyetem egyes kapcsolódó részei maradnak Budapesten:

"Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a lex CEU néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásunk, mint hogy folytassuk az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásunk Bécsbe költöztetését. A CEU azonban sose fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa a CEU-t budapesti otthonából. A CEU továbbra is jelen lesz a városban a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (IAS – Institute for Advanced Studies), a Nyílt Társadalom Archívummal (OSA – Vera and Donald Blinken Open Society Archives), a Demokrácia Intézettel, a kognitív tudományok terén kutató laboratóriumaival és a magyar akkreditációhoz kötődő oktatással."


Olvastátok, láttátok, hogy milyen világ lett itt. A járvány miatt fogynak a reklámok, a kormány miatt fogynak az újságok. Ebben a helyzetben a mi jövőnk is bizonytalanabbá vált, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Ha folytatni akarjuk, akkor új fejezetet kell nyitnunk a 444 történetében.

Mi kitartóan mutatjuk, hogy milyen világ van. A szűkülő magyar nyilvánosság miatt most még fontosabb, hogy maradjon Magyarországon megbízható hírforrás. Olyan újságírók, akik megírják az igazat. Ehhez viszont - a ti segítségetekkel - változnunk kell.

Lépj a Körön belülre, regisztrálj, és járulj hozzá az újság működéséhez, cserébe még jobb, erősebb, nagyobb 444-et kapsz!

Koronavírus Hírek, háttér